2023-24 A SZENVEDÉLY ÉVADA

A SOPRON BALETT ÖNÁLLÓ ELŐADÁSA AZ ÉVADBAN

Herkules meg a többiek

(mesebalett)

A táncjáték olyan rajzfilmes mesehősöket találkoztat össze a színház deszkáin, akik a Sopron Balett vállalkozása nélkül soha nem találkoztak volna. Vajon összetudnak-e barátkozni, hogyan jönnek ki egymással, milyen közös kalandok várnak rájuk? Az etűdökből összeálló, mégis egységes történet során ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a gyerekek, miközben a tánc és a zene nyelvén elkísérik útjukra kedvenceiket. A szülők meg jól teszik, ha elkísérik gyermekeiket erre az előadásra, mert olyan közös élményre és tudásra tehetnek szert általa, amely nemcsak a nosztalgia szárnyán repíti vissza őket akár saját gyerekkorukba, hanem segít nekik jobban megérteni saját gyermeküket is.

Főbb szerepekben: Paksi Fruzsina, Ruszlan Szojengosev, Alina Tarnyenko, Vaszilij Nyemcsinov, Szalai Réka, Füsi Zsolt

A SOPRON BALETT SZEREPEI AZ ÉVADBAN

William Shakespeare: Rómeó és Júlia (dráma)

 

2022-23 A KÖZÖNSÉG ÉVADA

A Porka havak című előadás 2022 

A kétrészes Porka havak című előadás arról mesél a tánc nyelvén, hogy – Nagy László gondolatát felidézve – miképpen őrizhetjük meg az emberi arcunkat. A két részt a téli képek rideg világa, az emberi viszonyok szövevényes hálója, a valóság és a misztikum kapcsolata, valamint az emberi létünkben testet öltő csoda köti össze. Mindkét rész nagyon is emberi történetet idéz fel: az első az egyes ember, a második az emberiség boldogságkereséséről mesél. Ezeknek a történeteknek az újramesélése adja meg számunkra is a lehetőséget, hogy emberibb emberré váljunk. E történetek a ritmikus mozdulat nyelvén visszavisznek bennünket abba az ősi állapotba, amikor még nem vált el egymástól mozdulat, érzés és gondolat, amikor e három még mágikus egységet alkotott. Ebbe a kavargó, szétbogozhatatlan egységbe visz bennünket vissza a két táncmű, így kínál lehetőséget a lelkünket felemelő ádventi készülődéshez.

Alekszej Batrakov koreográfus Varga Gábor soproni zeneszerzővel alkotta meg az első részt Havon delelő szivárvány címmel, amelyben nemcsak a cím idézi Nagy László költő hosszúversét, hanem a vers részletei is elhangzanak a kísérőzene szövetébe szőve. A táncmű a szerelem erejéről, az összetartozás érzésének szükséges voltáról, az újra és újra nekilendülés embert próbáló küzdelméről szól, hogy „az otthon, mint a nagyvilág / ki ne hűljön, / hogy az ember az életét / újra kezdje, / ha szétzüllött a csillagok /égi kertje”. Maga a történet az égi-természeti világból elindulva mondja el egy hómadár és egy favágó legény egymásra találásának meséjét, akiknek nemcsak a természeti és emberi hatalmakkal, de önmagukkal is meg kell küzdeniük, hogy aztán a táltos dobjának hangjától kísérve végül szerelmükben összetalálkozhassanak.

Demcsák Ottó koreográfus Szarka Gyula zenéjére álmodta meg a második részt Szívünk legyen most a jászol címmel, amely Csukás István Karácsonyi vers mindenkinek című költeményének első versszakát idézi: „Szívünk legyen most a jászol, / ott ringassuk a Gyermeket, / a téli nap hóban gázol, / el ne veszejtse a hideg. / Szép hitedet ne veszítsd el, / nem élhetünk üres szívvel!”

A mű Jézus születéstörténetét meséli újra a szertartásjátékok emelkedett ünnepélyességével, miközben Szarka Gyula zenéje a népdalok és a vallásos népi énekek földközelibb rusztikusságát idézve ad támaszt a táncnak. A jól ismert biblikus szereplők – égiek és földiek – mind ott állnak a kisded jászla mellett, hogy óvják a csodát, a születő reményt, s ne engedjék át az Ember Fiát a gonosz ártó hatalmának.

Szereposztások

I. rész: Havon delelő szivárvány

A versszöveget elmondja – Pataki András

Zene – Varga Gábor

Dramaturg – Németh Ervin

Librettó – Alekszej Batrakov (Nagy László „Havon delelő szivárvány” című versének felhasználásával)

Koreográfus, rendező – Alekszej Batrakov

II. rész: Szívünk legyen most a jászol

Zene – Szarka Gyula Kossuth-díjas

Dramaturg – Németh Ervin

Koreográfus, rendező – Demcsák Ottó Harangozó-díjas

Mozaikban Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus, a Sopron Balett vezetője

 

Miért tér vissza a színpadra több mint tíz év után Demcsák Ottó? Milyen egyedülálló különlegességet tartogat a nézőknek a barlangszínházi összművészeti produkció Bogányi Gergelyékkel? Mi a titka az És mégis élünk előadásnak? A darab január 13-án és 14-én újra látható a leghűségesebb város teátrumában. Miért nagyon fontos gyermekeknek, fiataloknak táncműveket készíteni? Mindezekről beszél a Sopron Balett vezetője a városi televízió Mozaik című műsorában. A riporter Kóczán Bálint.


Visszatér a színpadra Demcsák Ottó, a Sopron Balett népszerű vezetője jövőre a fertőrákosi barlangszínházban egy különleges összművészeti előadásban június 18-án. A 63 éves Harangozó-díjas koreográfus Bartók Béla A csodálatos mandarin című szerzeményéből készülő darabban az Öreg gavallér szerepét táncolja majd. Több mint tíz éve hagyta abba az aktív pályafutását, most ennek az országosan egyedülálló produkciónak a kedvéért vállalta, hogy ismét közönség elé áll. Elsőként honlapunknak beszélt arról, miért döntött így, s mit jelent számára ez a mű.

Bartók Béla A csodálatos mandarin és Ravel Bolero című legendás szerzeményeire készülnek táncművek a Soproni Petőfi Színház és a Forrás Színház országosan egyedülálló koprodukciójában, az InterEUropa Balett előadásában külföldi sztártáncosokkal úgy, hogy különleges élményként, soha nem látott formációban a világhírű Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Boros Misi, a Virtuózok győztese, a zongora hercege, Binder Károly Erkel Ferenc-díjas nemzetközi hírű jazz-zongorista, zeneszerző és Varga Gábor, a hazai jazz kiemelkedő zongoristája játsszák a darabokat a színpadon koncertszerűen a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorákon június 18-án a fertőrákosi barlangszínházban. A táncműveket Michael Kropf koreografálja.

Az ő kifejezett kérésére mondott most igent Demcsák Ottó, hogy A csodálatos mandarinban eltáncol egy karakterszerepet. A népszerű balettművész utoljára 50 évesen lépett színpadra Győrben, az Equus című darabban Funtek Frigyes rendezésében. Később megírta önéletrajzi ihletettségű könyvét Napfordulók címmel.

- Rövid gondolkodás, önvizsgálat után döntöttem arról, elfogadom Michael Kropf felkérését, és ismét színpadra lépek. A Sopron Balett táncosainak szárnyalását, fejlődését látva az jutott eszembe, jó próbatétel ez számomra, hogy mennyire marad egy ember, egy művész elhivatott, elkötelezett a maga elé tett mérce szerint. Mindig mondom, egy táncos soha nincs készen. A gyakorláson, próbán, előadáson át-és meg kell élnie az alkotás egyetemes célját. Minden egyes nap a legjobb tudása szerint szolgálja azt, amiért a gondviselés kiválasztotta erre a pályára. A tánc olyan művészeti ág, amikor a test, lélek és a szellem hármas egységében hozza létre a belső és külső üzenetet belőlünk. Most ezzel a döntésemmel is szeretnék megfelelni ennek a hitvallásomnak, útnak, önmagamnak, Istennek, azoknak a mestereimnek, akiktől tanultam. A csodálatos mandarin pedig ehhez nekem a legjobb számvetés, összegzés, pályámat átölelő keretes történet. Markó Iván koreográfiájával 1982-ben a Győri Balettel és a Bartók művéből készült előadással megnyertük az akkor még létező baltimore-i világszínházi találkozó fődíját. Ez a darab a győri társulat aranykorszakának egyik nagy világsikere volt Ladányi Andreával, Kiss Jánossal. Jómagam szintén táncoltam benne több szerepet, a Fiút, a Mandarint. Erre a korszakra emlékezhetek jövőre a színpadon - mondta Demcsák Ottó, aki fizikálisan megfelelő állapotban érzi magát a szerephez. A Sopron Balett próbáin mindig elvégzi a bemelegítő gyakorlatsort. Mindemellett úgy véli, az a mester felelőssége, hitelessége, hogy meg tudja mutatni azt, amit kér a tanítványaitól.    

 

Demcsák Ottó a Győri Balett tagjaként 1979-ben A Nap szerettei előadásban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

25 év - A világ színpadain

A Győri Balett nemzetközi sikertörténete, legendája, Markó Iván csúcsidőszakának jelentős mérföldköve Demcsák Ottó életére, sorsára is kihatott. Kíséri a mai napig. Összesen 25 évet dolgozott az ikonikus társulatban, amelynek örökös tagja. Soha nem felejti el, 1979. november 2-án lépett először színpadra az együttes A Nap szerettei előadással, és három hónap múlva már a milánói Scalában táncoltak. Ekkorát fordult a világ a nyírségi származású művésszel. Utána nagyon megindult velük a műfaj szekere. Végigturnézták a világot kontinensről kontinensre, számtalan fesztiválon értek el sikereket. Demcsák Ottó nagy és jelentős szerepekben írta be magát nemcsak a csapat, hanem a magyar táncművészet históriáskönyvébe. Izzó planéták, Daphnis és Cloé, A halál angyala, Évszakok, Memento, Az élet peremén, Gulliver úr, mind-mind fontos állomások, produkciók, főszerepek az életében. A csodálatos mandarinban való színpadra lépése pedig ezt foglalja keretbe.

 

És mégis élünk címmel Somogyváry Gyula azonos című regényéből magyar ősbemutatóként készült táncelőadás a száz évvel ezelőtti soproni népszavazás tiszteletére a leghűségesebb város színházában. A 80 perces szimfonikus művet Szarka Gyula Kossuth–díjas zeneszerző, a népszerű Ghymes együttes alapítója írta. A produkciót Demcsák Ottó Harangozó–díjas koreográfus, rendező vezetésével a Sopron Balett adja elő. A librettó Katona Imre nevéhez fűződik. A felnőtt premiert december 11– én tartják a teátrumban.

Háttéranyagok, letölthető műsorfüzet itt: https://bit.ly/musorfuzet_esmegiselunk

 

 

És mégis élünk előadás táncpróba

És mégis élünk - Eltáncolt történelem

Megkezdték a próbáit az És mégis élünk című táncműnek a Soproni Petőfi Színházban. Az 1921. december 14-i helyi népszavazás 100. évfordulója tiszteletére, a Rongyos Gárda tetteire, hőseire, a városnak és környékének sorsfordító napjaira emlékezve Somogyváry Gyula azonos című regényéből Demcsák Ottó koreográfus, a Sopron Balett vezetője készíti az előadást. A darab zenéjét Szarka Gyula írta. A produkció a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar közreműködésével november 29-től látható a leghűségesebb város teátrumában felnőtt, középiskolás és felsős bérletben kétszer 45 percben.

A Rongyos Gárda legendája újraéled a színpadon a tánc nyelvén, szimfonikus mű megszületésével, ősbemutatóval. Sopronnak és környékének történelmi hőseinek, a város hűségének, hazaszeretetének, a helyi sorsdöntő népszavazás 100. évfordulójának tiszteletére. A dramaturg, a librettó írója Katona Imre, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A Sopron Balett teljes társulata mellett Horváth Renáta fiatal helyi táncos tanítványai közül 16-an szintén részt vesznek a nagyszabású produkcióban, valamint meglepetésként színpadra lép Alekszej Batrakov, az együttes balettmestere.

-  Nagy felelősség egy regényből készült adaptációt színpadra állítani, tovább fejleszteni, más dimenzióba emelni, hogy a történet cselekményvezetése, a mű mai napig ható üzenete, gondolatisága megmaradjon. Két szerelmi szál és egy társadalmi dráma zajlik a színpadon. Somogyváry Gyula regénye számomra az áldozatvállalásról szól a Rongyos Gárda példájával. Arról, hogy jártak előttünk olyanok, akik nagy hittel, konfliktusokat vállalva tenni akartak a társadalomért, az országért, településeikért, szülőföldjükért. Hittek abban, hogy Trianon után sem szabad feladni. Kiálltak önmagukért, családjaikért, szeretteikért, hazájukért. Megmutatták, hogy egy ilyen igazságtalan történelmi helyzetben is lehet áldozatvállalással építeni a közösséget, egymás életét, csak meg kell fogni a másik kezét, mert együtt lehet a jövőért tenni, sőt, a történelem kerekét is megfordító nagy célokat elérni - mondta a Harangozó-díjas Demcsák Ottó, aki a tőle már megszokott fúziós technikát alkalmaz a most készülő táncműben. Klasszikus, modern, kortárs és art jazz stílusok keverednek a koreográfiáknál. A szerepekre, táncosok személyiségére fűzi fel a mozdulatsorokat, a figurák belső útjait. A helyszínek változását vetítésekkel, animációkkal, korabeli fotók felhasználásával oldják meg. Így szeretnék a vizuális élményt, a látvány élményszerűvé tenni. 

Arra a kérdésre, hogy a Sopron Balett orosz táncosainak, fiatal tagjainak mit jelenthet ez a mű, a száz évvel ezelőtti soproni népszavazás, azt válaszolta, a művészethez szükséges a nyitottság.  Az együttessel, az orosz táncosokkal azokat az életérzéseket keresték meg, amelyek egy dacos, igazságát, sorsát fel nem adó tömegről szól. Minden nép történelmében adódtak nagy traumák, szabadságharcok. Mindenki különbözőképp éli meg, hordozza, őrzi azokat, más-más példát, hősöket látva maga előtt. Az együttessel így közelítettek a történethez, a szereplők útjainak az ábrázolásához, s úgy érzi: a táncosok magukénak érzik a történetet.       

A darab szimfonikus zenéjét Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítója írta, s ezt az előadásokon, valamint önálló műként játssza majd a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar.  

Demcsák Ottó kiemelte: drámai csúcspontokkal, váltásokkal telített, nagyon erős, igényes, filmzenei hangulatot árasztó dallamvezetés jellemzi a klasszikus hangszerelésű művet. Inspiratív volt számára a zene, s így már a 24 képből öttel el is készültek.     

 

 

És mégis élünk -Táncmű a soproni népszavazás 100. évfordulójára (2021.december)

A Sopron Balett a 2021/22-es évadban nagyszabású, különleges bemutatóval tiszteleg a soproni népszavazás 100. évfordulója alkalmából. Somogyváry Gyula: És mégis élünk című művének alapján készül táncelőadás Demcsák Ottó rendező-koregráfus vezetésével. A produkcióhoz  Szarka Gyula Kossuth-díjas művész,a Ghymes együttes alapítója írt zenét.

Demcsák Ottó a munkára való felkészülés előtt kiemelte, hogy nagy felelősség egy ilyen jeles, jelentős figyelmet hordozó alkalomra művet alkotni, a tánc nyelvén beszélni egy soproni történetről. Ahogy fogalmazott, az előadást a személyes sorsok, illetve a geopolitikai trauma köré építi. Szerinte a hűség elképzelhetetlen lelki erő nélkül, ehhez hozzátartozik az Istenbe és emberbe vetett hit. Ezt is megjelenítik majd.

A Rongyos Gárda legendája újraéled a színpadon. Tisztelet a hősök előtt hazaszeretetükért, áldozatvállalásukért és bátorságukért, amellyel kiharcolták száz éve a sorsdöntő soproni népszavazást. Mindez együtt a tánc nyelvén megfogalmazva a Sopron Balett látványos, magas hőfokú, érzelemmel telített ősbemutatójaként a hűség évadában, a leghűségesebb város színházában a szerelmek, az emberi sorsok, a példaképek fényében és tükrében. Somogyváry Gyula történelmi tényeken alapuló népszerű regényéből készült táncelőadás egy romantikus szerelmi szálba szőve felidézi azt, amikor veterán frontkatonák, vasutasok, napszámosok, gazdászhallgatók, egyetemisták, honvédtisztek, szegények és gazdagok, magyarok, székelyek, kunok, szerbek, horvátok, németek fogtak fegyvert Magyarországért, Sopronért és környékéért. Amikor egy maroknyi ember szembeszállt a világgal, Trianon igazságtalanságával, és megváltoztatta a történelmet.

 

Arkadas - Barátság veled
Titkos jelbeszéd a pillanat varázsában - Portré Demcsák Ottóról

Ez titkos jelbeszéd a nézőkkel és mi vagyunk hozzá a kulcs. Testben, lélekben és szellemben. Ha bármelyik hiányzik, céltévesztett a művészet. Demcsák Ottó, a Sopron Balett vezetője, Harangozó-díjas koreográfus gondolataiból az derül ki, hogy ő az időt, a létezést, a hivatást, az alkotást transzcendens módon látja, éli meg. Színpadon és azon túl.

Demcsák Ottó eddigi pályafutása alatt kétszer lehetett jelen táncegyüttes alapításánál. Egyszer Győrben, kilenc éve pedig Sopronban. A Győri Balett létrejötte, annak legendája összefonódott a nevével, annak a csapatnak a hazai és nemzetközi legendájával. Az emlékek pedig kísérik az életét.

A világ színpadain

Ő, aki kis nyírségi faluban élve 14 évesen meglátott egy televíziós hirdetést, hogy felvételt hirdet a balettintézet, és elhatározza, ő táncos lesz - miközben még soha nem járt balett előadáson  - a világ legnagyobb színpadait hódíthatta meg ezután. A Győri Balett nemzetközi sikertörténete, Markó Iván csúcsidőszakának jelentős mérföldköve Demcsák Ottó életére, sorsára is kihatott, és kíséri a mai napig. Összesen 25 évet dolgozott az ikonikus társulatban, amelynek örökös tagja. Soha nem felejti el, 1979. november 2-án lépett először színpadra az együttes A Nap szerettei előadással, és három hónap múlva már a Milanoi Scalaban táncoltak. Ekkorát fordult a világ a nyírségi származású művésszel. Utána nagyon megindult velük a műfaj szekere. Végig turnézták a világot, kontinenseket, számtalan fesztiválon értek el sikereket. Demcsák Ottó nagy és jelentős szerepekben írta be magát nem csak a csapat, hanem a magyar táncművészet históriás könyvébe. Izzó planéták, Daphnis és Cloé, A halál angyala, Évszakok, Memento, Az élet peremén, Gulliver úr, mind-mind fontos állomások, produkciók, főszerepek az életében.

Pápai áldás

Azt sem felejti el, amikor Markó Iván váratlanul elhagyta a társulatot, s letiltotta a munkái játszását, az ottmaradt csapattal együtt hozták létre meg a Szent Margit-legendát, melyet a pápa magyarországi látogatására készítettek, és ebben az egyik képet ő koreografálta. Életre szóló élményt jelentett számára, amikor II. János Pál a protokollt megszegve elmozdult a helyéről és megáldotta a táncosokat. A népszerű balettművész  utoljára 50 évesen lépett színpadra Győrben, az Equus című darabban Funtek Frigyes rendezésében. Később megírta önéletrajzi ihletettségű könyvét, Napfordulók címmel. Akkor nem gondolta, hogy Sopronban is táncos társulatot alapít, ezúttal már vezetőként.
Demcsák Ottó 2012-ben érkezett a Soproni Petőfi Színházhoz Pataki Andrással együtt, s a teátrum tánctagozataként hozta létre a Sopron Balettet. Természetesen hű maradt mestereihez, táncos gyökereihez, s abban a szellemiségben, azt az értékrendet képviselve dolgozik a csapattal, amely őt is megtartotta ezen a pályán. Az együttes azóta rendszeres részt vesz a színház zenés produkcióban, s évadonként mindig készít önálló bemutatókat is. Demcsák Ottó örül annak, hogy az elmúlt esztendőkben olyan jelentős előadásokat tudtak megmutatni a közönségnek mint a Végtelen Európa, a Csillagok szárnyán, az Álmos legendája, a Táncrapszódia, a Szving meg a tangó, és legutóbb a Stabat Mater.    

Titkos jelbeszéd

- Büszke vagyok az együttesre. A táncosok technikai és művészi tudására. Nagy utat jártunk be eddig közösen, s szeretném számukra átadni azt a hitvallást, igényességet, művészi iránymutató értékeket, amelyet a Győri Balettnél és a pályafutásom alatt a mestereimtől, a társművészetek képviselőitől megtanultam. Egy táncos soha nincs készen. Minden gyakorláson, próbán, előadáson át-és meg kell élnie az alkotás egyetemes célját. Mindennap a legjobb tudása szerint szolgálja azt, amiért a gondviselés kiválasztotta erre a pályára. A tánc olyan művészeti ág, amikor a test, lélek és a szellem hármas egységében hozza létre a belső és külső üzenetet belőlünk. Látszólag a tánc talán a legmaterálisabb művészeti ág, hiszen a hangszer és a hang a test. Szeretettől a gyűlöletig mindent átad, megmutat a tánc, és képes transzcendens gondolatok kifejezésére is. Ez titkos jelbeszéd a nézőkkel belőlünk. Mi vagyunk hozzá a kulcs. Ám, ha elveszik a hármas egység, akkor céltévesztetté válik a művészet. Úgy érzem, mostanában pont emiatt, eltávolodott a táncművészet a közönségtől. Sok alkotóműhely az általuk épített elefántcsonttoronyban dolgozik, igyekszik reagálni a világra, a körülöttünk lévő dolgokra, mondanivalójukban, céljaikban, esztétikai megvalósításaikban azonban nem egyetemesen, hanem egyre gyakrabban öncélúan. Kihagyják a nézőt a titkos jelbeszédből, a lélek kapcsolatokból, a feléjük kinyíló ajtók, zárak megmutatásából. Ha tánc világnapja alkalmából lehetne üzennem magunknak, szakmánknak, akkor az erőfeszítéseink értelméhez nyitott, érzékeny művészi lelkeket kívánok, amikor az ember szolgálja a művészetet és az életet - mondta Demcsák Ottó, aki a Sopron Balett tagjaival minden előadás, közös munka előtt fogadalmat tesz. Egymásra rakják kezeiket és "hát barátság veled", azaz törökül arkadas felkiáltással lépnek színpadra. A tánc pillanatainak varázsáért.

 

keretes írás:

Győri kapcsolat alakul

A Szaranszk City Balett és a Saint Pölten-i Europabalett  után körvonalazódik a Sopron Balett és a Győri Balett között egyfajta együttműködés. A győri igazgató, Veleki László támogatja azt, hogy a két együttes között szorosabbak legyenek a művészi szálak. Ennek megvalósításáról folynak tárgyalások.

 

Demcsák Ottó kedvencei:

Író, költő: Ady Endre

Könyv: Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban

Idézet: "Semmi nem jár, mindent meg kell szolgálni"

Színész: Marlon Brando

Film: Fellini: Casanova

Zenész: Frank Zappa

Étel: Töltött káposzta  szabolcsi-módra

Ital: Bor

Állat: Kutya

Hétszínvirág
Fotó: Pluzsik Tamás

 

Sopron Balett: sokszínű repertoár

Miután 2012 tavaszán Pataki András vette át a leghűségesebb város teátrumának vezetését, a Sopron Balett Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus vezetésével a Soproni Petőfi Színház tánctagozatából alakult önálló társulattá 2014 augusztusában, s felvételt nyert a Magyar Táncművészek Szövetségébe.

A társulat minden évadban képviseltette magát egy-egy új bemutatóval a Soproni Petőfi Színház műsorában, emellett közreműködött a teátrum zenés és prózai előadásainak színrevitelében. Műfajilag és stílusokban nagyon sokszínű produkciókban szerepeltek nagy sikerrel. A klasszikus balettől kezdve a musicaleken, rockoperáktól, az operetteken a szvingen, a tangón, a dzsesszen át a kortárs-és modern táncokig terjed a repertoárjuk. A 2015-ben színpadra került A szép Cerceruska című mesetáncjátékuk elnyerte a győri XI. Magyar Táncfesztivál keretében megrendezett Gyermek Táncfesztivál közönségdíját. Majd egy évvel később 2016-ban az Álmos legendája című táncmű a szarvasi V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon megkapta a zsűri díját a leglátványosabb táncjátékért, a legjobb férfi táncos Bolla Dániel lett, míg Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat vehetett át az új zenemű megalkotásáért. A csapatban a Saransk City Ballettel 2015-ben kötött együttműködés eredményeként több orosz táncos lép színpadra. A Sopron Baletthez szerződött Alekszej Batrakov balettmester és koreográfus, aki 2004-ben és egy évvel később fődíjasa volt az összoroszországi koreográfusversenynek. A Sopron Balett több hazai fesztiválon szerepelt és határon túli meghívásokat is kapott az elmúlt években.

Visszahívások Budapestre

Az együttes rendszeres meghívást kap a Sőt 7 Fesztiválra. A vidéki táncműhelyek bemutatkozását segító hagyományos rendezvényen  legutóbb A szving meg a tangó online előadással vettek részt. A közönség az elmúlt években láthatta Alekszej Batrakov koreográfiájában A csodatévő lány és a Lángoló szív előadásokat, illetve Rovó Péter Csinovnyik, valamint Mozart szelet című koreográfiáit. Ugyancsak nagy sikerrel szerepelt a fesztiválon Demcsák Ottó munkája, a Labirintus.

Csodatévő lány a színházi nevelési programban

A Soproni Petőfi Színház nyolc éve az országban az elsők között indított színházi nevelési programot, s két esztendeje kimondottan a tánc formanyelvének megértése, megismertetése miatt készült el A csodatévő lány és a hozzá kapcsolódó foglalkozás. A produkció nagy utat járt be. Játszották a soproni és környéki oktatási intézményekben, a győri tankerület Erzsébet táboraiban, budapesti fesztiválon, de eljutott Felsődobszára is.

Hétszínvirág a Lázár Ervin Programban

Meghívták a Sopron Balett Hétszínvirág című látványos, nagy sikert aratott mesés táncjátékát a Szarvasi Vízi Színházba 2021 június végére. A rendező-koreográfus Alekszej Batrakov, aki elkezdte a felújító próbákat az együttessel.

Valentyin Katajev története nyomán készült adaptáció Alekszej Batrakov látványos koreográfiájával, Szélyes Andrea mesés jelmezeivel, Vlagyimir Furszov díszletvilágával  megtalálta az utat a fiatal közönséghez Sopronban. A darabot 2019 decemberében tűzte műsorára a leghűségesebb város teátruma a Lázár Ervin Program keretében. Akkor kilenc nap alatt mintegy 5300, főként harmadikos és ötödikes diák látta a sikeres előadást. A gyerekkel a darab előtt és után Németh Ervin beszélgetett a látottakról, segítve a történet megértését, a szereplők tulajdonságainak a megfogalmazását, a tánc formanyelvének megismerését.

(Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)  kezdeményezésének a célja, hogy közoktatásban minden, az 1-8. évfolyamon tanuló diák évenként egyszer ingyenesen eljuthasson színházi, cirkuszi és komolyzenei előadásokra, koncertre, valamint táncos produkcióra. Ha a járványhelyzet engedi, idén szeptember közepén újra indulhat a program - a szerk.)

 

 

Balett előadás
Kép: Szita Márton

Tánc Világnapi Gála  - online  (2021)

Televíziós felvétel után online felületeken, a videómegosztó portálokon április 29-én látható a Sopron Balett  gálaműsora a tánc világnapján. Az összeállításban többek között Csajkovszkij, Mozart, Strauss, Freddie Mercury, Ane Brun dallamaira magas szintű technikai tudást igénylő klasszikus és modern, az együttestől eddig még nem látott koreográfiákat készített Demcsák Ottó, Alekszej Batrakov, Horváth Renáta és Michael Kropf. Olyan művekből is bemutatnak részleteket, mint a Seherezádé, Csipkerózsika, A kalóz, A kis púpos lovacska, és A genzánói virágfesztivál.  

Immár négy hónapja készül a Sopron Balett, hogy a járványhelyzetben is örömet adjanak a műfajt szerető közönségnek. Nagyszabású, látványos televíziós gálaműsorral szeretnék együtt ünnepelni a nézőkkel a tánc világnapját. Ezért állítottak össze egy olyan különleges, sok fajta stílust magába foglaló estet, amely megmutathatja, mennyire színes, sokrétű az együttes repertoárja, tagjainak munkája, milyen szintű technikai tudással, művészi erővel, energiával rendelkeznek a táncosok.

A műsorban a tánc művészi erejének sokszínű kiteljesedését, szépségének ábrázolását, az érzelmek mélységének megmutatását tűzték ki célul az alkotók. A közönség magas színvonalú koreográfiákat, komoly nehézségi szintet jelentő emeléseket, megtartásokat, ugrásokat, forgásokat láthat. Nagyon kevés hazai táncegyüttes vállalja a színpadon az úgynevezett klasszikus spicctechnikát, mert az összetettsége, technikája miatt csak igazán felkészült táncosok képesek azt színvonalasan, minden szépségét, eleganciáját felvillantva bemutatni. A Sopron Balett tagjai bizonyítják, ebben is kiemelkedőek.

A gálában látványos szólókat, páros, hármas, illetve együttes táncokat adnak elő. Demcsák Ottó Szerelmi álmok című történetre, jelenetre és Ane Brun Oh, Love! dalára a szenvedélyes kapcsolatokat bemutató fúziós koreográfiákat dolgozott ki. Alekszej Batrakov a klasszikus és modern balett elemeit felvonultatva, azoknak sokszínű szépségeit, varázslatait előtérbe helyezve a történetek, az ábrázolt szerepeket, a karakterek érzelmi állapotait mutatja meg a táncosokkal együtt mélyrehatóan, látványosan. Készített koreográfiát Rimszkij-Korszakov Seherezádé művére, Strauss, Zdeněk Fibich, Rahmanyinov, Alekszandr Naumovich Tsfasman és Freddie Mercury dallamaira. Az együttes fiatal tagja, Horváth Renáta Itt a tél című munkájával mutatkozik be a gálán, Michael Kropf pedig Mozart zenéjére Rómeó és Júlia másként címmel mutat meg egy történetet.  

A világon ismert híres balett művek közül a Sopron Balett táncolja még Csajkovszkijnak a Marius Petipa koreográfiájaként ismertté vált Csipkerózsika részletét, Arthur Saint-Léon és Cesare Pugni A kis púpos lovacska művéből választott betétszámot, Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj Tarasz Bulba alkotásából készült Rostislav Zakharov feldolgozást, A genzánói virágfesztivál népszerű darabból August Bournonville balettmester munkáját, és Marius Petipa, a klasszikus orosz balett megteremtőjének, egyeduralkodó fejedelmének A kalóz című koreográfiáját.

 

Stabat Mater
Kép: Szita Márton

Stabat Mater: tánc és kereszt   (2020) 

A világjárvány kitörése és a színházak zárása miatt csak 2020 őszén tudta bemutatni  nagy sikerrel az együttes azt a szakrális produkciót, amelyre már régóta készült. A Stabat Mater a Sopron Balett és a St. Pölten-i Europaballett nagyszabású koprodukciója két koreográfus gondolataival, szimfonikus zenekarral, operaénekesekkel, különleges látványvilággal látható a Soproni Petőfi Színházban. Demcsák Ottó és Alekszej Batrakov munkája a szintén elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében született meg.

A 2020 októberi bemutató hangos tetszést aratott. Látványos, parádés, magas színvonalú táncos teljesítményekkel, a színpadon játszó zenekarral, operaénekesekkel, Sosztakovics és Pergolesi muzsikájával emlékezetes színházi élményt adott a műfajt szerető és értő nézőknek.  A két koreográfus, Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó gondolatai a műről elérték céljukat. A darabot a premieren megtekintette Michael Fichtenbaum, az ausztriai együttes művészeti igazgatója, aki gratulált a csapatnak.

A sajtónapon Pataki András, a színházat működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: 2012 óta határon átívelő, széleskörű, több térséget érintő együttműködések jellemzik a munkájukat, s ennek része az, hogy a St. Pölten-i Europaballett A szving meg a tangó sikere után újból koprodukciós partnerük. Olyan műfajban, amelyben nincsenek nyelvi korlátok. Annak külön örül, újra minőségi zenei hátteret biztosíthatnak egy előadásnak. Minden alkalommal zenekar játszik a színpadon. Ennek szakmai hátterét Oberfrank Péter, a teátrum zenei vezetője biztosítja hosszú évek óta. Most Kóczán Péter vezényletével, a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar játszik a második felvonásban, kiegészülve operaénekesekkel. Ahogy fogalmazott, a harmadik erős pillére ennek a bemutatónak, hogy olyan időszakban született meg a Stabat Mater, amikor egy világjárvány közben szükség van a mű által hordozott egyetemes értékekre, gondolatokra, üzenetekre. Reméli, a közönséget megérintik ezek a törekvéseik.

Alekszej Batrakov arról beszélt, meg kell őrizni és átadni a mai világban az emberséget. Figyelni arra, mi ad esélyt ahhoz, hogy tovább éljünk. A jóság, könyörületesség, az áldozatvállalás, a másokért való élés nem megkerülhető ma sem. Minden korban szükségesek ezek a tulajdonságok, élethez tartozó mércék, és ennek tükrében reméli, mindenki megtalálja majd a maga történetét az első felvonásban.

 Demcsák Ottó a négy evangélium felhasználásával mutatja meg a történetet, megjelenítve több bibliai szereplőt.  Kiemelte, háborúk ma is zajlanak a világban, az ember és természete ősidők óta nem változik. Ahogy fogalmazott, ha a jelenlegi önző korban Barabbást vagy Jézust kellene kiáltani, akkor ő nem lenne optimista az eredményt látva. Szerinte ma a színház még képes egyetemes kérdésekről szólni a hitről, létezésünk céljairól, a világban elfoglalt helyünkről.

A darabban dupla szereposztásokban énekelnek majd Benedekffy Katalin és Forgó Eszter operaénekesek.

Nagy lehetőség a szimfonikusoknak

A zenei alkotást minden egyes előadáson a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar adja elő Kóczán Péter vezényletével. Ő hangsúlyozta, Pergolesi műve, gazdag hangzásvilága, az alkotás belső tartalma, üzenete minden zenész számára töltekezést jelent, kihívást ad arra, lelkileg igazán megélje ezt a muzsikát. A zenekar számára az, hogy a színház produkcióiban rendszeresen közreműködnek, mindig nagy lehetőség és örülnek az ilyen feladatoknak.

A szving meg a tangó
Fotó: Szalay Károly

A szving meg a tangó: kirobbanó ünneplés (2019)

A szving meg a tangó produkcióban hat nemzet (magyar, orosz, olasz, brazil, dél-afrikai, mexikói) táncosai léptek színpadra. A látványos táncjáték különlegessége volt, hogy a soproni Local Vintage Company zenekar a színpadon játszott végig. A szving meg a tangó stábja nagy ünneplés közepette búcsúzott el a soproni nézőktől, akik zúgó vastapssal köszönték meg a mindenki számára feledhetetlen 23 előadásból álló sorozatot. A csapat köré valóságos rajongótábor alakult ki, akadt, aki többször is megnézte a látványos táncelőadást. 

A szving koreográfiáját Rovó Péter, az argentin-tangó jelenetekét Szakál Attila készítette. A rendező Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus volt. A produkció meghívást kapott az online megrendezett 9. Sissi Őszi Tánchétre 2020 év végén.

Pataki András, a teátrumot működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője a premier utáni köszöntőjében kiemelte: nagyon örül, hogy a közönség ilyen jól fogadta a nemzetközi szereplőgárdát felvonultató táncjátékot, amely egyben újabb állomása annak: tovább erősödtek és gyarapodtak a színház külföldi kapcsolatai. A St. Pölten-i együttessel kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően jött létre ez a produkció és a vezetőikkel folytatott egyeztetések után további alkotói utak nyílhatnak meg mindkét fél számára.

A premieren megjelent Philipp Preiss, az osztrák balett együttes marketing és nemzetközi kapcsolatainak igazgatója és Michael Fichtenbaum, a csoport művészeti igazgatója. Utóbbi hangsúlyozta, a táncosaiknak komoly kihívást jelentett ez a munka, nagyon jól dolgoztak és remekül érezték magukat Sopronban

Demcsák Ottó, az előadás rendezője arról beszélt, mindig fontos, mit közöl az alkotó ember egy adott művel. A produkció két várost, világot és létezési célt mutatott meg. Ezeknek az üzeneteknek a formái, az intimitása, a valósághoz való viszonya ad választási lehetőséget. A művészet pedig ehhez az egyik legjobb kapocs és kegyelmi állapot is egyben.

Rovó Péter, aki a szving koreográfiáját találta ki, szintén megköszönte mindenki közreműködését, hiszen igazi csapatmunkaként jött létre a produkció. Ehhez pedig remek partner volt a Local Vintage Company zenekar.

Szakál Attila, az argentin tangó koreográfiáját tanította be a csapatnak, arról beszélt, Sopron szinte a második otthona. Az elmúlt időszakban többször készíthetett előadást a stábbal, legutóbb például az Aidát koreografálta, Demcsák Ottóval mégis ez az első közös munkájuk. Rovó Pétert és a családját ismeri régóta, most vele is találkozhatott ebben a táncjátékban, amelynek szerinte az egyik legnagyobb ereje és erénye, hogy jó látásmódú alkotói közösség alakult ki.

 

Soproni és St. Pölten-i együttműködés 

 

A Sopron Balett és a St. Pölten–i Europaballett között a 2018–ban kötött együttműködés szemmel láthatóan tartalmasnak bizonyult, hiszen rögtön nyitásként A szving meg a tangó koprodukcióban készült nagy sikerű táncjáték elnyerte a soproni közönség tetszését.  A Michael Fichtenbaum nevével fémjelzett Europaballettet a világ minden tájáról érkező fiatal balett–tehetségek kovácsműhelyének tartják. Rendszeresek a vendégfellépéseik a Bécsi Állami Operában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Kubában, továbbá Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Csehország vezető színházaiban. Az Europaballett koncepciójához hozzátartozik az együttműködés a táncművészet kiemelkedő szereplőivel, így Renato Zanella mellett Peter Breuer és Artur Kolmakov is koreográfusként dolgozik velük. Olyan kiemelkedő táncosok kerültek ki tőlük, mint Karina Sarkissova, Kirill Kourlaev, Maria Abashova, Anna Yanchuk, Kristina Kantsel, Lilli Markina és Natalie Kush.

Péter és a farkas (mesebalett)
Fotó: Szalay Károly

Péter és a farkas: út a gyerekek felé (2018)

Szergej Prokofjev Péter és a farkas története alapján a Sopron Balett előadásában készült mesebalett, amelyet Alekszej Batrakov rendezett és koreografált.  Az ismert darabban közreműködött a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar; a zenei vezető Oberfrank Péter, vezényelt Kóczán Péter.

Az alsósok és az óvodások láthatták a Petőfi Színház évadának egyik fontos előadását. A produkció színpadra kerülése a vezetői szándékok szerint küldetése az intézménynek.

Pataki András, a színházat működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: az évadban nagyon fontos előadás készül a jövő szempontjából, ez tekinthető akár missziójának az intézménynek. Ezért is döntöttek úgy, hogy a Péter és a farkas ilyen kiállításban kerül a színre, zenekaros kísérettel, 19 muzsikus közreműködésével, kimondottan a gyermekek számára.  Nagyon örül annak, hogy a soproni szimfonikusok ebben részt vesznek, hiszen a gyermekkel így lehet magas színvonalon  megismertetni, megszerettetni, nem csak a táncot, hanem a hangszereket is, az élő muzsika varázsát, hiszen akad köztük olyan, aki eddig szinte csak számítógépen hallott zenét.

- Egyszerű gyermektörténet ez a barátságról, szeretetről, hogyan segíthetünk egymásnak - mondta Alekszej Batrakov, aki maga is táncol az előadásban, a nagypapa szerepét játssza. Hozzátette, a farkas ebben a történetben a negatív szereplő, de az ő útját is igyekeznek meseszerűvé tenni. A koreográfia klasszikus alapokon nyugszik, modern köntösbe csomagolva.

Alekszej Batrakov szerint az ilyen jellegű előadások fontos lépésnek számítanak a táncszínházi előadások gyermekekkel történő megismertetésében, megszerettetésében, hogy a későbbiekben és értsék a tánc, a mozgás, a balett nyelvét, szimbólumrendszereit, ennek a műfajnak az elbeszélő stílusjegyeit.

Mesélő segített a gyerekeknek

Különlegessége volt  az előadásnak: Szőcs Erika színművésznő mesélőként segítette a gyermekeknek abban,  hogy az eltáncolt történet könnyebben értelmezzék, figyeljék, kövessék. Az előadás másik érdekeségeként  a zenekar tagjainak  a segítségével keltek éltre a a szereplők a hangszerek által is.

 

Szalai Dóra és Rovó Péter a Füvesasszony, ill. a Táltos szerepében

A Sopron Balett 2016 nyarán Pápán és Szarvason, majd októberben Budapesten, 2017 márciusában pedig Tatabányán mutatta be az Álmos legendája című táncművet, s továbbra is műsoron tartja. 

Legutóbb 2017. április 26-án Pozsonyban táncolták. 

Az előadásról képek és tudósítások az alábbi linkeken láthatók, olvas-hatók:

http://ujszo.com/online/kultura/2017/04/14/almos-pozsonyba-jon-fb

http://www.hirek.sk/kultura/20170427130528/Almos-legendaja-nagy-sikert-aratott-Pozsonyban.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/770-allva-tapsoltak-almos-legendajat.html

 

 

Hírek a Sopron Balett háza tájáról

A szaranszki kapcsolat

 

Alekszej Batrakov, a szaranszki Jausev Zenés Színház balettigazgatója tartott egyhetes mesterkurzust a Sopron Balett tagjainak 2017 januárjában. A munka eredményeképpen megszületett a Lángoló szív című balett koreográfiája, amelyet majd a 2017-2018. évadban láthatnak a nézők a Táncrapszódia című balettest részeként.

Demcsák Ottó koreográfus a Sopron Balett három férfi táncosával (Bolla Dániel, Füsi zsolt, Rovó Péter) utazik az oroszországi Szaranszkba 2017 májusában, hogy színpadra állítsa a Szkíta játékok című koreográfiáját. 

2017 szeptemberének első napjaiban megérkezett három orosz vendégművész, akik ebben az évadban a Sopron Balett társulatának teljes jogú tagjai lesznek. Alekszej Batrakov koreográfusként, balettmesterként, Darija Pisminceva és Andrej Potapov pedig táncművészként dolgoznak majd Sopronban.

Alekszej Batrakov, a szaranszki balett igazgatója a Sopron Balett próbatermében

 

A Sopron Balett új bemutatói a 2017/2018-as évadban


Táncrapszódia

Három táncjáték - két részben

 

 

Szergej Rahmanyinov - Alekszej Batrakov

Lángoló szív

A szerelem és hősiesség himnusza

A librettót Makszim Gorkij Izergil anyó című elbeszélésének motívumaiból Alekszej Batrakov írta

 

A táncjátékot Gorkij Izergil anyó című elbeszélésének motívumai ihlették. A lelket és szívet megemelő, hatalmas érzelmi amplitúdókkal dolgozó előadás az igaz szerelem és a közösségért hozott áldozat apoteózisa.

Táncolják: Danko – Rovó Péter; Larra – Füsi Zsolt; Lány – Szalai Dóra; A törzs tagjai – Csernus Anita, Horváth Renáta, Katona Imre m. v., Darija Pisminceva, Andrej Potapov, Sasvári Krisztina, Szabó Barbara Szofia

Jelmezterv: Szvetlana Tundavina, Szélyes Andrea
Látvány- és fényterv: Alekszej Batrakov, Kovács Ferenc
Rendező-koreográfus: Alekszej Batrakov

 

A Lángoló szív librettója

Makszim Gorkij Izergil anyó című elbeszélésének motívumaiból írta Alekszej Batrakov

 

Messze túl a tengeren, ahol a nap kél, élt egy hatalmas törzs. Volt köztük egy szép és erős ifjú, tekintete hideg és büszke, akár a madarak királyáé. Tetszett neki egy lány, s mindenáron meg akarta szerezni magának. De a dolgok más irányt vettek! A lány beleszeretett, s minden erejével igyekezett magához láncolni a gyönyörű ifjút, aki a legelsőnek tartotta magát a földön, s nem ismert sem istent, sem embert önnön magán kívül. A társai ekkor értették meg, miféle magányra kárhoztatta magát az ifjú, és sorsában rejlik büntetése!

Aztán a törzs szétszéledt, s az ifjú – aki a Larra nevet kapta, amely azt jelenti: kitaszított, számkivetett – egyedül maradt, mint a szabad madár. Larra évtizedeken át bolyongott az emberektől távol. Érezte, lassan eszét veszti, ereje elhagyja, a gonosz tüze pedig belülről emészti fel testét…

* * *

Danko a törzs élén haladt, mutatva az utat az erdőn át, miközben szeméből a jóság sugárzott. Nehéz út volt! Az ingovány lépten-nyomon kitátotta mohó, bűzös száját, a fák meg hatalmas falként torlaszolták el az utat. A rettenetes erdő megtizedelte a törzset, s Danko sehogy sem tudott segíteni rajtuk… Ám akkor meglátott egy lányt, ugyanazt, akit Larra valaha megbecstelenített, s Danko szívében fellobbant a szerelem lángja.

Észrevéve az embereket, Larrát félelem töltötte el. A perzselő nap, az éhség és a szomjúság megkínozták testét, ám mindenről megfeledkezett, ahogy meglátta a lányt, s újra alantas vágy ébredt benne. Meghallotta az elcsüggedt emberek elégedetlenkedését, s rávette őket, hogy Dankóra zúdítsák gonosz haragjukat.

Mit tegyek az emberekért? – gondolkodott el Danko.
Ne áldozd fel magad! – felelt a lány. – Az emberek nem méltók rá.
Veled megyek, ahová akarod, csak engedd, hogy megmentsem őket! A halál vár rájuk nélkülem.
Te halsz meg! Te halsz meg! – üvöltött fel a tömeg.

Danko nézte az embereket, akikért megszenvedte az utat, s látta, olyanok, akár a vadállatok. Az ő szívében azonban a szeretet tüze égett. Előrelépett, s mellét kezével felszakítva kitépte onnan a szívét.

Gyerünk! – kiáltott Danko, s az izzó szívet magasra tartva világította meg az emberek előtt az utat.

És a rengeteg szétnyílt előttük. Danko örömteli pillantást vetett a feltáruló tájra, és holtan esett össze.

Nincs többé! – mondta Larra. – Ami volt, immár az enyém!

S akárha Danko lenne, felragadta a lángoló szívet. Ám kezében a szív széttört, mintha sziklához csapták volna. Látva ezt az emberek magára hagyták őt. Nincs helye már az emberek között, sem élete, sem halála immár. Árnyékká vált, s így is marad mindörökké.

(Németh Ervin fordítása)

 

Mozart szelet

Háromtételes, finom humorú táncetűd arról, ahogy a közönség készül, útra kel és érkezik a színházba – a’ la Mozart! 
Koreográfus: Rovó Péter


Labirintus

A labirintus az örök emberi útkeresés szimbóluma, s annak az etikai kételynek a kivetülése, hogy képesek vagyunk-e az ismeretlen sötétségben tájékozódni, legyőzni az ős-gonoszt, és visszatalálunk-e a fényre.
Rendező–koreográfus: Demcsák Ottó 


 

 

 

Korábbi előadásaik a társulatvezető, Demcsák Ottó Harangozó-díjas balettművész, koreográfus rendezésében:

 

Bonyár Judit - Hűvösvölgyi Péter - Demcsák Ottó: A SZÉP CERCERUSKA (mesetáncjáték, 2013)
Demcsák Ottó: CSILLAGOK SZÁRNYÁN (táncfantázia, 2013)
Demcsák Ottó - Mikó F. László: VÉGTELEN EURÓPA (táncmű, 2014)
Szarka Gyula - Szálinger Balázs - Demcsák Ottó: ÁLMOS LEGENDÁJA (táncmű, 2016)

 

 

A Sopron Balett előadásairól készült képek galériáit a címekre kattintva megtekintheti honlapunkon:

Csillagok szárnyán
A szép Cerceruska
Végtelen Európa
Álmos legendája
Labirintus
Diótörő