Aktuális színházi nevelési előadásaink

CSILLAGKUTYA

Németh Ervin adaptációja Henning Mankell regénysorozatának motívumaiból

A színházi nevelési előadást 2018 januárja óta 81 alkalommal játszotta el a Soproni Petőfi Színház többek között Sopron és környékének szinte összes iskolájában, de megfordultak vele Győrben, Szombathelyen, Pápán, Kőszegen, Kapuvárott és Bécsben is.

Az előadás a 2018/2019-es tanévben is elérhető!

Ha bármely pedagógus/szülő szeretné, hogy osztálya/gyermeke részese lehessen a színházi nevelési előadásnak, érdeklődjön Németh Ervin dramaturgnál az alábbi elérhetőségeken:
+36-30-599-7179 ill. bencenemet@gmail.com
(A lehetséges időpontok tervezésénél, kérjük, vegyék figyelembe, hogy a színészegyeztetések hosszabb időt igényelhetnek!)

Az előadásról tudósítás látható a Páholy színházi magazin 55. számában, ill. a bécsi előadás kapcsán interjú hallgatható meg az ORF magyar adásának honlapján: 

 http://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/2899123/ - (ORF, 2018. március 25.)

 

 

 

35 kiló remény

Németh Ervin adaptációja Anna Gavalda regényének motívumaiból

A 35 kiló remény című színházi nevelési előadásunkról:

A 35 kiló remény utoljára

2017. május 23-án, kedden 11.00 és 14.00 órakor

mutatkozott be a szombathelyi Weöres Sándor Színház stúdiószínpadán megrendezett TÉR-ERŐ színházi nevelési programhét keretében, ahol szombathelyi 5-6. osztályos diákok voltak a résztvevők. Az eseményről itt olvasható tudósítás, s Torma Sándor képei betekintést adnak a színházi nevelési előadás világába: 

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/787-a-35-kilo-remeny-sikere-szombathelyen.html

 

Eddig: 

33 iskolában játszottuk 69 osztálynak, csoportnak, s összesen 2125 fő vett részt a programunkban. 
Volt olyan iskola, a soproni Deák Téri Általános Iskola, ahol a teljes nevelőtestület is látta a színházi nevelési előadásunkat az iskola továbbképzési napja keretében, s nemcsak látták, hanem részt is vettek a programban.

Látták a színházi nevelési előadásunkat Sopron - egyetlen kivételével - összes általános iskolájában, a Sopron környéki iskolák szinte mindegyikében, ahol felső tagozat működik, de eljutott az előadás Kőszeg három iskolájába, Szombathelyre, Csepregre, Kapuvárra, Mezőörsre, Pápára és Győrbe is. Bécs magyar iskolájának tanulóit szintén a résztvevők között köszönthettük.

A Pápa Városi Televízió a január 30-i, hétfői híradójában számolt be a 35 kiló remény című színházi nevelési előadás két pápai programjáról, amelyeken a Türr István Gimnázium 9. és 11. osztályosai vettek részt. A híradórészlet itt tekinthető meg a 7:12 - 9:14 közötti idősávban:

https://www.youtube.com/watch?v=an-uI2Zd7YI

A színházi nevelési előadáshoz kapcsolódó korábbi híreket, ill. a fertőrákosi és az ágfalvi általános iskolában játszott foglalkozásokról készített fényképeket az alábbi linken lehet elérni:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/698-35-kilo-remeny-%E2%80%93-januartol-ismet.html

 

Az előzményekről

Augusztus 23-án kezdődtek a színházban az előadás próbái - ezúttal még csak a diákszereplők ismerkedtek egymással és a történettel. Bár a regény és az előadás mottója az "utálok iskolába járni..." mondat, ez semmiképpen nem vonatkozik azokra a diákokra, akik a színházi nevelési előadás szereplői. Már csak azért sem, hiszen az előadásokkal járó leterhelés eleve feltételezi azt, hogy a szereplőknek nincs gondjuk az iskolai munkájukkal, hiszen tudva a kettős terhelés nehézségeit vállalták el a színházi szereplés lehetőségét.

A szereplők egy része  jó ismerősként köszöntötte egymást, hiszen játszottak már korábban a Soproni Petőfi Színház egy vagy akár több tantermi színházas előadásában vagy éppen a Csonka délibáb című játékfilmben is. Az újak - ahogy korábban, - most is hasonló metódussal kerültek be a készülő produkcióba: részt vettek az évad aktuális színházi nevelési előadásán, bizonyságot tettek színházértésükről, kreativitásukról - s még játszani is kedvük támadt.  

Benczur Adrián
Rimmel Botond
Csonka Mátyás
Vincze Kristóf
Szabó Tamás
Kiss Klaudia
Töreki Milán
Végh Kristóf
Nagy Mario Attila

A diák szereplők nem szövegkönyvet kaptak kézhez az első találkozáskor, hanem a történettel dramatikus játékokon keresztül ismerkedve maguk teremtették meg az előadás világát, jeleneteit, s a később a saját szövegeikből is alakuló szövegkönyvét. Mire elkészült az előadás, már nem is volt szükségük szövegkönyvre, hiszen a saját szövegeiket mondták!

 

 

 

A felnőtt színészek szeptemberben csatlakoztak a csapathoz, hogy megformálják a "35 kilós" főhős szüleit, tanárait és természetesen az unokát mindig megértő nagyapát. 

Lénárt László
Szlúka Brigitta
Horváth László

 

 

A bemutatandó színházi előadás különleges élménnyel kínálja meg a részt vevő nézőket: ezúttal nem válik el egymástól élesen a színházi produkció és a szövegértelmező, vitázó szakasz, hanem a nézők tevékeny részt vállalnak majd a főhős életének eseményeiben, amikor fontos pillanatban megállítva a történetet, a főhős fejével gondolkodva hozhatnak meg lehetséges döntéseket - azt is megvizsgálva, hogy választásuk vajon milyen következményekkel jár majd.

Színházi nevelési előadás: 

Olyan színházi előadás, amelynek szerves részét képezi a részt vevő nézőkkel folytatott drámamunka. A nézők dramatikus tevékenysége megelőzheti vagy követheti a színjátékot, vagy akár meg is szakíthatja azt. Ez annak függvénye, mikor és hol kerülnek eléőtérbe azok a döntéshelyzetek, amelyekben valamelyik szereplőnek állást kell foglalnia. A részt vevő nézők éppen az ilyen döntéshelyezetek lehetőségeit tárják fel a maguk játéka során. 

A színházi nevelési előadás helyszíne lehet a színház, néha egy művelődési ház megfelelően kialakított terme vagy éppen az iskola. Színházunk a nevelési előadásait tantermi színházi keretek között játssza, ahol egy-egy osztály vagy osztálynyi méretű közönség vesz részt a közös játékban.

 

A 35 kiló remény című színházi nevelési előadás játszási körülményei:

- létszám max. 30 fő
- osztályterem (vagy hasonló méretű helyiség), benne annyi székkel, amennyi a részt vevő nézők száma + 8 üres szék a szereplők számára
- az előadás és foglalkozás időtartama 100 perc (szünet nélkül)

Eddig játszott előadásaink:

2016.
október 10.   Nagycenk (1 ea. - 5. oszt.) - 22 fő
október 11.   Szt. Orsolya Gimnázium, Sopron (1 ea. - 5. oszt.) - 31 fő
október 18.   Szt. Orsolya Gimnázium, Sopron (1 ea. - 5-6. oszt.) - 30 fő
október 20.   Fenyő Téri Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 5-6. oszt.) - 58 fő
                   Lövő (1 ea. - 5. oszt.) - 21 fő
október 24.   Fenyő Téri Ált. Isk., Sopron (3 ea. - 6-7-8. oszt.) - 90 fő
október 25.   Kópháza (1 ea. - 5-8. oszt.) - 33 fő
                  Szt. Orsolya Gimnázium, Sopron (1 ea. - 7. oszt.) - 32 fő
október 27.   Deák Téri Ált. Isk., Sopron (3 ea. - 5-8. oszt.) - 84 fő
október 28.,  Lackner Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 5-8. oszt.) - 43 fő
                  Cseresznye sor 22., Sopron (1 ea. - 5-8. oszt.) - 21 fő

november 28.  Hunyadi Ev. Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 5-6. oszt.) - 56 fő
november 29.  Hunyadi Ev. Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 7-8. oszt.) - 57 fő
december 1.   Széchenyi Gimn., Sopron (2 ea. - 8. oszt.) - 56 fő
                     Fertőszéplak (1 ea. - 5-8. oszt) - 19 fő
december 5.   Széchenyi Gimn., Sopron (2 ea. - 7. oszt.) - 58 fő
                     Pereszteg (1 ea. - 5-8. oszt) - 28 fő
december 6.   Petőfi Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 6. oszt.) - 52 fő
                     Szt. Orsolya Gimn., Sopron (1 ea. - 6. oszt.) - 30 fő
december 7.   Sopronhorpács (2 ea. - 5-6. és 7-8. oszt.) - 50 fő
december 8.   Tóth A. Ált. Isk., Sopron (1 ea. - 5-8. oszt.) - 32 fő
                     Fertőrákos (1 ea. - 5-6. oszt.) - 23 fő
                     Ágfalva (1 ea. - 5-8. oszt.) - 21 fő
december 9.    Petőfi Ált. Isk., Sopron (2 ea. - 5. oszt.) - 53 fő
                     Egyházasfalu (1 ea. - 5-8. oszt.) - 30 fő
december 12.  Berzsenyi Gimn. (Líceum), Sopron (2 ea. - 6-7. oszt.) - 61 fő
december 13.  Berg Gusztáv Szki., Kapuvár (2 ea. - 9-10. oszt) - 50 fő
                     Szt. Orsolya Gimn., Sopron (1 ea. - 6-7. oszt.) - 32 fő
december 14.  Harka (2 ea. - 5-8. oszt.) - 60 fő   

2017.
január 5.       Hild J. Szki., Győr (3 ea. - 9-12. oszt.) - 82 fő
január 6.       Mezőörs (3 ea. - 5-6., 7-8. és 9-11. oszt.) - 91 fő
január 9.       Kőszeg (1 ea. - Ev. Mezőgazd. Szki.) - 30 fő
                   Kőszeg (Béri Balog Ált. Isk. - 2 ea., 5-8. oszt.) - 52 fő
január 10.     Sopronkövesd (1 ea. - 5-8. oszt.) - 32 fő
                   Bécs (Ausztriai Magyar Pedagósok Szövetsége, - 1 ea. - 5-8. oszt.) - 25 fő
január 11.      Kőszeg (Szt. Margit Gimn., 3 ea. - 5-11. oszt.)  - 87 fő
január 12.      Szombathely (Nyitra U.-i Ált. Isk. - 1 ea. - 6. oszt. ) - 25 fő
                   Deák Téri Á. I., Sopron (2 ea. 6-8. oszt.)  - 54 fő
január 13.      Csepreg (2 ea. - 6-8. oszt.) - 53 fő   
január 27.      Pápa (Türr István Gimn., 2 ea. - 9. és 11. oszt.) - 58 fő

március 17.    Deák Téri Ált. Isk. (a nevelőtestület továbbképzési napja) - 52 fő pedagógus   

május 23.      Weöres Sándor Színház, Szombathely - TÉR-ERŐ drámapedagógiai programhét
                     (Bolyai Isk., 2 ea.) - 113 fő                  

                                                                                      ---> 33 iskola, 69 előadás, 2125 fő résztvevő

Kedvcsinálóként itt egy részlet a történet kezdetéről Anna Gavalda regényéből:

Utálok suliba járni.
Az égadta világon semmit nem utálok így.
És ezzel még keveset mondtam.
Rámegy az életem.

Hároméves koromig, ki merem jelenteni, boldogan telt az életem. Igazából már nem emlékszem, de azt hiszem, jól elvoltam. Játszottam, megnéztem A kis barna maci DVD-met tízszer egymás után, rajzoltam, ezer történetet kitaláltam Haspókról, a plüsskutyámról, akit imádtam. Anyám szokta mesélni, hogy órák hosszat elő se jöttem a szobámból, benn szövegeltem magamnak. Ebből szűröm le, hogy boldog lehettem. Abban a korszakomban mindenkit szerettem, és azt hittem, mindenki szereti egymást. Aztán három és fél éves koromban, bumm, beírattak.

Úgy rémlik, első reggel még nagyon készségesen vonultam el. A szüleim nyilván az agyamat mosták egész nyáron: „Jajdejó, hogy ilyen nagy vagy már, és járhatsz arra a gyönyörű helyre!” „Nézd csak, itt ez a remek hátizsák, ebben hordhatod a holmidat!” Ment a nagy ugyulugugyulu… Rémlik, hogy nem is sírtam. (Kíváncsi természet vagyok. Azt hiszem, látni akartam, milyenek ott a játékok, milyen legójuk van…) Rémlik, hogy el voltam ragadtatva, otthon jól beebédeltem, aztán meg sem álltam a szobámig, hogy elmesélhessem Haspóknak, milyen remekül telt a délelőtt.

Ó, ha a jövőbe látok, kiélveztem volna ezeket az utolsó boldog pillanatokat, mert onnantól jóvátehetetlenül sisiklott az életem.
– Gyerünk – mondta anya.
– Hová?– Hová, hová… Hát be.
– Nem.
– Tessék?
– Nem megyek többet.
– Vagy úgy… Miért?
– Mert már voltam, körülnéztem, ennyi elég belőle. A szobámban meg annyi dolgom van. Megígértem Haspóknak, hogy feltalálok neki egy különleges gépet, hogy kikaparhassa vele az ágyam alól az összes odatemetett csontját, nem érek rá.

Anya letérdelt mellém, én a fejem ráztam.
Anya erősködött, én elkezdtem bőgni.
Anya fölemelt, én elkezdtem üvölteni.
Erre megütött.

Először életemben. 
Bizony.
Hát így kezdtem én közösségbe járni.
Elkezdődött a rémálom.

Ezt az ügyet a szüleim kismilliószor előadták már a fülem hallatára. A barátaiknak, a tanítónőknek, a tanároknak, a pszichológusoknak, a logopédusoknak, a nőnek a pályaválasztási tanácsadóban. És minden alkalommal belém nyilallt, hogy örökre adósa maradtam Haspóknak a csontdetektorral.

Most tizenhárom éves vagyok és hatodikba járok. Na ez az. Hoppá. Máris elmagyarázom, fölösleges az ujjatokon kiszámolni. Kétszer buktam: először még az elején, a felsős előkészítőben, másodszor hatodikban.

Képzelhetitek a cirkuszt otthon az iskola miatt… Anyám sír, apám ordít velem, vagy fordítva, anyám ordít, apám hallgat konokul. Kikészülök ezektől a jelenetektől, de mit tehetnék ilyenkor? Mit mondhatnék nekik? Semmit. Semmit, mert ha kinyitom a szám, akkor szabadul csak el igazán a pokol. Rákezdik, mint a papagáj: „Igyekezz!”
„Igyekezz!”
„Igyekezz!” „Igyekezz!” „Igyekezz!” „Igyekezz!”

Jól van, megértettem! Nem vagyok teljesen kretén, álljon meg a menet. Igyekeznék én, csak nem jön össze, ott a gond. Nekem mintha kínaiul papolnának az iskolában. Egyik fülemen be, a másikon ki. Elhurcoltak kismillió orvoshoz, vizsgálják ki a szememet, a fülemet, sőt az agyamat. És iszonyatos időpocsékolás után mit állapítottak meg az okosok? A koncentrálással van problémám. Nekem mondják! Én pontosan tudom, mi a bajom, ha bárki kérdezné. Nekem nincs problémám. Egy szál se. Közöm sincs az egészhez.
Nincs közöm az egészhez. Pont.
 

35 kiló remény

35 kiló remény

Utálok suliba járni. Az égadta világon semmit nem utálok így. És ezzel még keveset mondtam. Rámegy az életem. A 35 kiló remény egy kiskamasz története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Bármit megszerel, szívesen segít...