A Soproni Petőfi Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciójában készült előadás filmszerű képekben meséli el a kereszténység egyik legnagyobb alakjának világot megváltoztató történetét. Katona Imre Isten komédiása című művét két éve szeretné bemutatni a soproni teátrum. A világjárvány, az intézménybezárások, az évadok darabjainak átcsoportosítása után az előadás most került be a műsorba magyarországi ősbemutatóként 

Assisi Szent Ferenc minden idők egyik legnépszerűbb szentje. Hatással volt a katolikus egyházra. IX. Gergely pápa 1228. július 16-án szentté avatta, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. Híres költeménye a Naphimnusz, ezért is nyilvánította őt Szent II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Olyan szinten változtatta meg a világot, a kereszténységet, Krisztus követését, hogy még Luther Mártonra is hatást gyakorolt a példája, akárcsak Liszt Ferencre.

A darab szerzője Katona Imre, a soproni teátrum vezető dramaturgja nagyobb megszakításokkal több mint harminc évig dolgozott a művén, ezen a kalandos történeten. Az Olaszországban töltött emigrációjakor kezdett el mélyebben foglalkozni Szent Ferenc életével. A XIII. századi forrásokat is mind elolvasta ehhez. Ahogy megfogalmazta: Assisi Szent Ferenc népszerű alakját már nyolcszáz esztendeje ott látjuk a kereszténység történetének legnagyobbjai közt. Itáliában az alábbi néven említik őt a leggyakrabban, és mindig maradéktalan szeretettel: Poverello di Dio – Isten szegénye. Vagy másképpen: Francesco, il giullare di Dio. Isten komédiása, mert Ferenc mosolyt varázsolt az arcokra, és könnyet csalt a szemekbe.  

A szerző elmondta, hogy a mű valójában három színdarab és 81 jelenetből áll. Az általa alkalmazott misztériumjáték, mint műfaj megengedi és hordozza azt a lehetőséget, hogy a színészek a filmszerű képekben különböző jellembeli átalakulások után több szerepet is megformálhassanak. Negyvenet meghaladó karakter bukkan fel így a darabban, a színészek zöme több figurát kelt életre.

Katona Imre honlapunknak korábban elmesélte, hogyan is született meg ez a műve:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1519-isten-komediasa-igy-irtam-en.html

Béres László rendező szerint a misztériumjáték speciális játékmódot igényel a színészektől.  A különböző helyzetekben a figurák létrehozásához szükséges a megfelelő állapot-és energiaszint, a koncentrált, jó tempójú játék, hiszen rövid idő alatt kell az adott jelenetben a filmszerűen sűrített tartalmat közvetíteni, s így eljutni az esszenciáig.

A rendezővel készült beszélgetés a munkabemutató kapcsán itt olvasható:

 http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2244-miszteriumjatek-keszult.html

A főszerepet Papp Attila alakítja, aki a legendává nemesedett szent mögött meghúzódó hús-vér embert szeretné a színpadon ábrázolni. A színművész honlapunknak beszélt Assisi Szent Ferencről, arról, hogyan formálta meg az alakját, mit jelent színészileg azonosulni számára ezzel a szereppel:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2245-ferenc,-az-ember.html

Az előadás díszlet-és jelmeztervezője a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes. A zeneszerző a Kossuth-díjas Szarka Gyula, a koreográfus Szakál Attila. 

A darab július 2-án az Esztergomi Várszínházban nyitja meg a misztériumok évadát, augusztusban a Magyarpolányi Nyár program keretében látható Veszprém megyében, majd október elejétől a Soproni Petőfi Színház műsorán szerepel. Ezzel az előadással kezdődik A közönség évada a leghűségesebb városban.  

Katona Imre: Isten komédiása
misztériumjáték Assisi Szent Ferenc életéről

A Soproni Petőfi Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciója

Szereplők:

Ferenc - Papp Attila
Klára - Molnár Anikó
Bernardo Quintavalle - Kósa Zsolt
Egidio-Marosszéki Tamás
Ugolino bíboros / I. fogoly-Horányi László (Jászai-díjas)
Leó testvér/II. fogoly/ II. Guido püspök-Kovács Frigyes (Jászai-díjas)
Angelo, Ferenc öccse-Hegedűs Levente/Szedenics Dominik
Pietro Bernardone, Ferenc apja/II Ince pápa-Eperjes Károly (Kossuth-és Jászai-díjas)
Cortonai Illés/Favarone, Klára apja/ A pap-Savanyu Gergely
Pietro Cattani/Az őrült/A rabló-Major Zsolt
Öreg pap/Öreg ember-Boráros Imre (Kossuth-díjas)
Ortola, Klára anyja/A bába/Mosónő-Rudolf Teréz
I. felkelő/A polgár/Mészáros/Kapus-Pintér Gábor
II. felkelő/A haldokló/A poroszló/Vidéki úr-Wischer Johann
Pica, Ferenc anyja-Szőcs Erika
A nemes úr/Az érsek-Farkas Tamás
A vajúdó asszony/A szép lány-Dienes Blanka
A Hang-Nagy Gábor
Gyermek Klára-Nagy Elizabet Aisa/Pongrácz Liliána
Angyalok/ Ministránsok-Hatos Bertalan, Pongrácz Máté

További szerepekben - Kiss Noró, Szabó Laci, Simon Andrea, Szarka Róbert, Hegedűs Csanád, Takács Kevin

Zeneszerző - Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
Díszlet/Jelmeztervező-Gyarmathy Ágnes (Munkácsy-díjas)
Zenei munkatárs-Farnbauer Péter
Korrepetítor-Horváth Enikő Sára
Koreográfus-Szakál Attila
Rendezőasszisztens- Simon Andrea
Súgó- Szele Julianna Lívia
Ügyelő-Kiss Noró
Társrendező-Pataki András (Jászai-díjas)
Rendező-Béres László


Érdekességek Szent Ferencről - Történetek a kereszténység nagy egyéniségéről

Liszt zongoraműve

A zeneszerző az esztergomi bazilika felszentélésére írt miséje után személyesen találkozhatott IX. Piusz pápával, akinek 1863. július 1-jén az egyházfő kifejezett kérésére eljátszotta az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak című zongoraművét. Akkor Liszt a Madonna del Rosario kolostorban lakott, és ott látogatta meg őt a pápa főpapi kísérettel. IX. Piusz gyűrűt ajándékozott Lisztnek, majd a feljegyzések, tanulmányok szerint pár nap múlva fogadta a zeneszerzőt a Vatikánban, és egy Madonnát ábrázoló domborműszerű drágakövet adott neki. Ezután 1865. április 25-én Liszt felvette az úgynevezett négy kisebb papi rendet, reverendában járt, koncertezett.

A Jókai-kódex

Ferenc új szerzetesrendet alapított az akkori idők viharos körülményei közt, és temérdek embert volt képes a hitnek visszaszerezni. Lehet, kevesen tudják, a ferences rend még Ferenc életében megjelent Magyarországon. A magyar irodalom első kéziratos könyve a szent Ferenc legendáját tartalmazó Jókai-kódex. Az Országos Széchényi Könyvtárban található XIV. századi magyar nyelvű írásos emlék őrzi Szent Ferenc "madárprédikációját", amely a madarak szabadságát emeli ki, és a gubbioi farkas megszelidítésről is szól egy rész.

A legendák szerint Ferenc egyszer a madaraknak és halaknak prédikált, mert az emberek nem jöttek meghallgatni őt. A halak kidugták fejüket a vízből, a madarak mellé telepedtek és figyelték. Erre a csodára már sokan köré gyűltek. Máskor pedig a Gubbio környékén garázdálkodó farkast szelídítette meg. Egyezséget kötött vele: a helyiek gondoskodnak a farkas élelmezéséről, a vadállat pedig nem támad többé meg senkit.  

Hogyan tért meg?

Ferenc megtérése és elköteleződése Isten felé azt is jelentette, hogy összeveszett dúsgazdag posztókereskedő édesapjával. Történt ugyanis, hogy San Damiano templomában a megfeszített Krisztus képmása életre kelt előtte és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc pedig erre nem tett mást, mint eladta a lovát, több ruhaneműt az apja készletéből, majd az így kapott pénzt a templom papjának adományozta, hogy hozzák helyre Isten házát. Apja ezen annyira feldühödött, hogy feljelentette a fiát a püspöknél és követelte vissza a pénzét. Ferenc lemondott az örökségéről, és pár hónapig Assisi környékén koldusként élt.

A szultánnak is prédikált

Ugyanúgy az maradt a célja, hogy hirdesse az evangéliumot. Sőt, útjai közben eljutott Egyiptomba is. Ezt tartják a legemlékezetesebb találkozásának és látogatásának. Damiette közelében miután jól megverték, odaállt Malik al-Kámil szultán elé, hogy őt is megtérítse és véget vessen a keresztes háborúknak. Az uralkodó, valamint a muszlim imámok végül megengedték neki, hogy prédikáljon és hirdesse az evangéliumot. A krónikák szerint mindegyikük csodálta Ferenc bátorságát, személyiségének varázsát, a hitét, de egyikük sem tért meg. A szultán viszont ezután próbált egyezségre jutni a keresztes hadakkal. A kísérlete nem sikerült, míg végül a Nílus zsilipjeinek a megnyitásakor tudtak csak békét kötni a felek, mert az meghátrálásra késztette a kereszteseket.   

Fotók a munkabemutatóról: