Hubay Miklós Római karnevál című művéből készült színpadi játék a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház koprodukciójában jött létre. Az egyik szereplő, a Zénót játszó Wischer Johann, a budapesti Nemzeti Színházból kontaktkutatás után nemrég karanténba került, ezért volt most szükség Sopronban beugró szereplőre.

Pataki András elmondta: másodikként hívta fel Pintér Gábort, hogy el tudná-e vállalni ezt a beugrást és a színművész igent mondott a felkérésre. Ennek ő nagyon örült. A rendező szerint az, hogy minden előzetes feltétel egyeztetése nélkül a soproni színházhoz kötödő színész azonnal, az első hívó szóra elvállalt egy ilyen feladatot jelzi, milyen hasznosak is az együttműködéseik, mennyire tartósak a színházon túlra nyúló barátságaik, melyek mutatják egy társulat morális erejét, tartását.

Pintér Gábort ismerősként köszönthetik a soproni nézők, hiszen az elmúlt években játszott a Macskajáték, A revizor, Az elveszett levél, az István, király, a Toldi, a Csíksomlyói magyar passió előadásokban. Számára nem is volt kérdés, hogy most beugorjon ebbe a szerepbe. Örömmel jött Sopronba.

- Talán sorsszerű, hogy szabadúszó színészként el tudtam vállalni ezt a feladatot, mert az elmúlt időszakban sorra maradtak el a munkáim és pont azokon a napokon, amikor itt Sopronban vannak most az előadások. Érdekes, hogy az év számomra sok beugrást hozott, több budapesti társulatban játszottam így. Mondhatnánk, rutinos beugró vagyok ezen a területen. Ez a szerep azért is emlékezetes marad számomra, mert soha nem játszottam még együtt Farkas Ibolyával, aki zseniális partner, hihetetlen nagy művész. Egy tekintettel, mozdulattal, az egész lényével azonnal visz tovább a játékban, ha a begyakoroltság hiánya miatt esetleg megakadnék. Élmény vele egy színpadon lenni - mondta Pintér Gábor, aki úgy látja, Zénó, akit játszik, egy adott korszakra jellemző figura. Valamikor tehetős ember lehetett, ám megzsarolhatták, s egy nagy besúgó kis besúgójává vált a színházi világban. Mindemellett nagyon tiszteli a művésznőt, szerethető színházi dolgozó, aki érvényesülni akar egy rendszeren belül.

A Római karnevál igaz történet alapján íródott. Hubay Miklós művének főhősét, Lánczy Margitról, a Nemzeti Színház színésznőjéről mintázta, aki 1915-ben végezte el a színiakadémiát, s már 15 évesen fellépett a nemzet teátrumában, amelynek 1944-ig volt a tagja. Játszott az Operában, a Városi Színházban és külföldön. Magyar Szivárvány néven társulatot szervezett, amellyel Olaszországban is fellépett. Több filmben szerepelt, műfordítással is foglalkozott. Intelligenciája a kor színésznői fölé emelte. A kommunista időkben egy koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték, majd szabadulása után páholynyitogatóként alkalmazták.

Jellemző az akkori kommunista hatalom módszereire, olyan eljárásban ítélték el Lánczy Margitot, amikor letartóztatásakor a gépírónő rosszul írta a foglalkozását, színésznő helyett szövőnőt gépelt, de ez sem akadályozott meg senkit abban, hogy perbe fogják. Erre a hatalom kitalált egy történetet, miszerint a szövőgépgyár ipari titkait adta ki az olaszoknak. Ezért csukták le. 

Pataki András most a méltatlanul meghurcolt, elfeledett Lánczy Margit előtt tiszteleg az előadással, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy emlékezni kell a kommunizmus bűneire, a tönkretett életekre, az akkori koncepciós perekre. Egyúttal pedig ezzel a jutalomjátékkal köszönti a 81 esztendős Farkas Ibolyát, az erdélyi színjátszás élő legendáját.

A rendező a Római karnevállal olyan kérdésekre is szeretné felhívni a figyelmet, miként lehet hivatásszerűen az életünket értelemmel megtölteni, illetve hogyan kellene kitartanunk az igazunk mellett. A mű és a mostani adaptáció arról szól, akadnak az életben olyan kompromisszumok, amelyeket nem szabad, nem érdemes megkötni.  

Farkas Ibolya: "Ez az életem"

"- Ez a színdarab rólam is szólhatna, akár én is lehetnék a főszereplője. Megéltem a pályafutásom alatt azt, hogy egy idő után úgy tekintettek rám, mintha nem is léteznék. A marosvásárhelyi közönség és szakma évtizedes elismerése mellett azt vettem észre, nem kellek, nem csörög a telefon szerepek miatt. Megpróbáltam létezni, fennmaradni. Tanítottam sokáig. Ekkor kezdtem az önálló estjeimet összeállítani, Fedák Sáriról önéletrajzi írásaiból készült a Börtönnapló, nagyon szerettem. Nem tudtam feladni soha a pályát, nekem ez jelenti az életem. Színésznő vagyok, az akartam lenni mindig. Hányszor voltam a földön, nem is tudom, de mindig fel tudtam állni a padlóról, s folytatni. Nem keresek színésznői mintákat, sorsokat ehhez a szerephez, elég visszagondolnom az életemre. A mondatok, az érzések bennem, a lelkemben is élnek."  

Az előadásban Margitot Farkas Ibolya, az Írót Györffy András (Jászai-díjas), a Direktort Kárp György, Zénót az októberi előadásokban Pintér Gábor alakítja. A színművet Molnár Anikó dramatizálta, ezt alkalmazta mai színpadra a Jászai-díjas Pataki András, aki az előadás játékterét is kialakította. A jelmez Szélyes Andrea munkája.

A történet:

Hubay Miklós történetének a hőse Margit, az egykor ünnepelt színésznő, aki páholynyitogatóként dolgozik, s éhhalálra készül, mert kilátástalannak érzi a napjait. Ekkor azonban váratlan helyzet adódik, érkezik a híres író, akinek a darabját játszania kellene a színháznak - de nem tervezték a színre vitelét, s most az igazgatónak legalább egy próbát kellene tartania a számára. Minden színész foglalt, s Margit tűnik az egyetlen megoldásnak... 

Színpadtechnikai fejlesztés

A Római karnevál mai előadásán láthatják a nézők azt a színpadtechnikát, amelynek segítségével a Liszt Ferenc Kulturális Központ Széchenyi termében létrejött egy emelő motorokkal működő, tornyokon álló, tartószerkezetre épülő színpadi tér. Pályazati úton 25 millió forintot fordíthatott színház erre a technikai fejlesztésre, színpadra, a vezérlő helyiség kialakítására.    

Beharangozó írások, érdekességek az előadásról honlapunkon ezeken a helyeken:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1248-romai-karneval-egy-palya-az-eletert.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1365-vastaps-a-romai-karnevalnak.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1493-romai-karneval-igaz-tortenet.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1515-ez-az-eletem.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1538-romai-karneval-jatek-az-eletert%C2%A0.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1550-romai-karneval-iroszemmel.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1607-nagy-siker-esztergomban.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1649-romai-karneval-kisvardan.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1651-dijeso-kisvardan.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1686-romai-karneval-sopronban.html