Javában zajlanak a próbái Szabó Magda Kígyómarás című színművének. A darabot a Nagy klasszikusok évadában mutatja be a soproni teátrum.
- Szabó Magda első színpadi műve valójában adaptáció – saját regényének, az 1960-ban keletkezett Disznótornak a színpadi változata. A regény az írónő eredeti szándéka szerint – ahogy ő maga vallja – „rekviem anyám meggyötört gyermekkoráért, azért a Jablonczay Lenkéért, akinek úgy, olyan körülmények között kellett felnőnie, hogy minden hajlama szerinti, szabadba vivő útját elállta valaki, s akinek minden későbbi kudarcáért, elporlott lehetőségéért az a meggyilkolt gyermekkor a felelős”. - hangsúlyozta Pataki András rendező, aki szerint jelentős kihívás a társulat számára, hogy a nyers, tömény, sűrű drámai, Szabó Magdás világot úgy tudják megmutatni, hogy az érvényes legyen ma is.
- A darab első olvasatában lélektani realista drámának tűnik, amolyan életes játéknak. Egy város több évszázados múltra visszatekintő szappanfőző családjának XX. századi, groteszk történelmi fordulatokban gazdag élettörténete az egyik oldalról, a másik oldalról viszont egy szerelmi dráma, amely mögött társadalmi-szociológiai léptékű mozgások sejlenek föl. A történetben vibrál egy évtizedeken át tartó szerelmiháromszög kapcsolat János, Paula és Gábor viszonyában, amely azonban csak felmutatója annak a belső drámának, amely Tóth János lelkében zajlik. Az életmódot és osztályt váltó, a szerelmesét megszerző tanító keserves árat fizet a társadalmi ranglétrán való emelkedéséért. Az egzisztenciális társadalmi feljebb jutás és a látszólagos családi boldogság ára önazonosságának, identitásának feladása. A feleség elvárásaihoz igazodva megtagad mindent: huszonhat éven nem látogatja anyját, testvéreit – ezzel eldobja magától gyerekkorát, emlékeit; s írásbeli beleegyezést tesz arra, hogy gyermekei a felesége katolikus vallását követik majd, s így megtagadja a hitét. A szerelmi megcsalatás miatt megrendül becsületében és megaláztatik férfiúi büszkeségben. A dráma erre a belső mozgásra, az identitás feladásának fázisaira helyezi a hangsúlyt, az előadás pedig ezt kívánja felerősíteni a maga színházi eszközeivel. Az előadás tiszta, de erőteljes képekben, pergő tempóban, mégis szaggatott időrendet követve kíván fogalmazni. Nem foglal állást, nem ítélkezik, csupán megmutat és felmutat: emberi tartás, morális váz, az emlékek és hagyományok megtartó ereje nélkül elpusztul az ember(iség) - húzta alá a rendező.
Az előadás főbb szerepeiben Fodor Zsóka, Gál Tamás, Molnár Anikó, Szőcs Erika, Szlúka Brigitta látható. Szalay Gáborként az előzetes tervek szerint Hujber Ferenc lépett volna színpadra, ám egyeztetési nehézségek miatt szerepét Horváth Andor veszi át. A produkció jelmeztervezője Húros Annamária, a díszlettervező Pataki András.









Fotó: Torma Sándor


Szabó Magda
Kígyómarás
színmű

SZEREPLŐK:

Özv. Tóth Jánosné: Fodor Zsóka
Tóth János: Gál Tamás
Paula: Molnár Anikó
Szalay Gábor: Horváth Andor
Kémery Klára: Szőcs Erika
Iboly: Szlúka Brigitta
Tóth Sándor: Sárdy Zoltán
Tóth Sára: Diószegi Imola
Andrea: Szabó Fanni
Jolán: Simon Andrea
Betlehemezők: Horváth László
Ács Tamás
Czár László
Dudás: Bergics András

Díszlettervező: Pataki András
Jelmeztervező: Húros Annamária
Ügyelő: Madár K. Zoltán
Rendezőasszisztens: Kincses Kata
Rendező: Pataki András