-Milyen útravalót hoztál otthonról?
- Elszántságot. Mégpedig szerető, támogató szülői és baráti körből. Ez adódik abból a bizonyosságból is, amit a művészet(ek) művelése iránt érzek. Valamint, rengeteg emléket egy gyönyörű gyerekkorból.

- Miért a színészet?
- Ez szerintem több, mint döntés vagy elhatározás kérdése. Kiskoromtól fogva szerettem szerepelni mások előtt, és imádtam az irodalmat. Később persze tudatosan ebbe az irányba készültem. De, mintha édesapám vágyai testesültek volna meg bennem, hiszen ő mindig is színész szeretett volna lenni, noha az élet más utat jelölt ki neki.

- A legjobb napod eddig a soproni színházban?
- A színpadon kívül, nem is tudom, sok ilyen nap volt: a felvételi, a premierek, a költészet napja. A színpadon, pedig minden napnak annak kell lennie.

- A legemlékezetesebb színpadi pillanatod a pályán?
- A Bárka Színházban játszottam egy előadásban, amire rokonaim elhozták nagypapámat is, aki egyébként már nagyon régen járt utoljára színházban, és igen nagy öröm volt számára az unokát látni a színpadon. Olyannyira belefeledkezett az élménybe, hogy a legutolsó jelenet csöndjében, mikor egy körbeadott cigarettát nyújtottak felém, és a számhoz emeltem, vérfagyasztó suttogással rebegte: "Ati, NE CSINÁLD!!!" - és sötét...

- Kivel játszatnád el az életed egy színdarabban?
- Rudolf Péterrel. Valahogy ő jut az eszembe.

- Öt szó, amely jellemző rád?
- Csend, kitartás, álom, zene, erő.

- Ars poetica?
-"Édes Istenem, csak lázadni ne feledjek!
Itt sompolyog a macska-léptű, hízelgő megnyugvás,
pontok türelmetlenkednek kérdőjeleim helyére,
de nem! Kegyetlen, szívtelen NEM!
Könyörtelen kémje vagyok magamnak,
lefülelem meggyengült leroskadásaimat,
jelentek minden megalkuvást."
/Utazó éjszaka/ - jómagam

- Életed legnagyobb győzelme?
- A legnagyobb összességében az, hogy eddig mindent véghez vittem, amibe belekezdtem.

- Életed legnagyobb kudarca?
- Azt hiszem, eddig semmit nem fogtam fel kudarcnak. Az lenne az, ha így tennék bármivel kapcsolatban.

- A legjobb tanács, amit eddig kaptál?
- "Ne félj a határaidtól, feszegesd őket!"

- A legrosszabb tanács, amit eddig kaptál?
- Nem emlékszem. Az ilyeneket meghallgatom, majd törlöm a "rendszerből".

- Melyik korban élnél szívesen és mivel foglalkoznál?
- Szívesen lennék festő a 19. század végén (szecesszió!) vagy egyszerű földműves, valami eldugott, hegyi kis faluban, ahol a magam ura lehetek és független a nagyvilágtól.

- Mihez kezdenél 1 milliárd forinttal?
- Valószínűleg befektetném több dologba, aztán elutaznék, hogy levezessem a nagy pénz miatti feszültséget. De továbbra is dolgoznék színészként, és a céljaimmal, hobbijaimmal kapcsolatban semmit nem változtatnék az életemen. A legtöbb ember, aki hatalmas pénzhez jut abba bolondul bele, hogy alapvetően céltalan lesz az élete, hiszen addig az egyetlen cél a napi betevőért folytatott harc volt. Dolgoznék, csak magasabb életszínvonal mellett és támogatnám a fiatalok művészeti oktatását.

- Mikor sírtál utoljára és miért?
- Örömömben. Ennél többet nem mondanék..

- Miben hiszel?
- A szerelmemben, a munkámban, a céljaimban.



Magyar Elektra

Egerek és emberek

Csíksomlyói magyar passió

Tigris és hiéna

Kövek

Költészet napjára készülve
Fotó: Pluzsik Tamás, Torma Sándor és Forrás Színház


Kedvencek:

Étel: Anya-féle "ál-vadas"

Ital: Brigi dédmamája-féle barackpálinka

Író: Louis-Ferdinand Céline

Könyv: Salvador Dalí: Elrejtett arcok

Vers: Szép Ernő: Magányos éjszakai csavargás

Film: Játsz/ma

Színész/színésznő: Latinovits Zoltán

Zene: Porcupine Tree

Sport: Asztalitenisz

Időtöltés: Zenélés