A Sopron Balett és a St. Pölten–i Europaballett között a 2018–ban kötött együttműködés szemmel láthatóan tartalmasnak bizonyult, hiszen a tavalyi Szving meg a tangó koprodukcióban készült nagy sikerű táncjáték elnyerte a soproni közönség tetszését. Az Ausztriából érkező neves táncműhely a Coco Chanel életéről szóló új produkciójának bemutatóját a Petőfi Színházban tartotta hatalmas sikerrel. Ebben az évadban a Stabat Mater táncműhöz érkeztek szereplők az osztrák csoportból. Most pedig újabb közös munka vár a művészekre. Farinelli mítoszát idézik majd meg közösen.

Nagy koreográfus egyéniségek

Nem akármilyen nemzetközi sztárokat felvonultató stáb állítja színpadra a grandiózus művet, amelynek próbái várhatóan jövő tavasz végén kezdődnek meg. A koreográfusok a műfaj nemzetközileg jegyzett legnagyobb egyéniségei, akiknek munkáit a világ számos pontján ünnepelték vastapssal a nézők. A forgatókönyvet író német Peter Breuer, a műfaj professzora és az ukrán táncművészet legendája, Artur Kolmakov közösen állítja színpadra a produkciót. Farinelli életét Peter Breuer történeteként ismerhetjük meg. Láthatjuk a színpadon a körberajongott énekes önmagával vívott harcait és mindazt, amit egy kor ünnepelt, dúsgazdag sztárja átél.

A történet

Mindenütt őt ünneplik, irigylik, ám életét a rémálmok, traumák, illúziók és a siker elillanásától való félelem jellemzi. Az előadásban megjelenik, ahogy a főhős a villájában éli mindennapjait, miközben illúziók sorozatában, a múltjában barangol. Visszagondol arra, életét Európában sikerek övezték. Felvillan gondolataiban az, amikor a spanyol király meghívására Spanyolországba utazott, ahol a kedélybetegségben szenvedő V. Fülöp királyt is meggyógyította varázslatos énekhangjával. Farinelli hamar népszerűvé vált a spanyol udvarban, közkedvelt alakja lett a spanyol nemességnek. Ottléte alatt megújította a színjátszást a spanyol operaházakban. A darab szerint Farinelli múltbéli szép emlékei elhalványulnak egy idő után. Sötétség borítja a hangulatát, magányosnak érzi magát és felemészti annak a gondolata, hogy az évek múlását nem állíthatja meg. Állandó szomorúság uralkodik rajta, amit csak barátai tudnak időnként elhalványítani. Baráti társaságának fontos tagja egy házaspár, Metastasio és Teresa. Utóbbi az énekes évek óta eltitkolt szerelme. Farinelli Teresa iránti szüntelen vágyakozása, viszonzatlan szerelme szenvedélyes víziókat kelt benne. Az út az énekes számára még így is a mennyek felé nyílik meg.

Florient Cador lesz Farinelli

A főszerepet a francia származású Florient Cador, a St. Pölten-i Europaballett sztárja táncolja. A többszörösen díjazott művész, koreográfus, táncpedagógus szinte az egész világon fellépett már. A táncot az emberi lélek legerősebb kifejezési eszközének tartja. Ezt bizonyítja eddigi magas szintű teljesítménye, nemzetközi hírneve. Nagyon készül arra, hogy a barlangszínház közönségét is elvarázsolja. A Coco Chanel életét bemutató előadásban Dalíként láthatták már a soproni nézők.

Kevin Elsnig, az aranyhang

Az előadásban fontos szerepet tölt be a zene. Nem akármilyen énekest nyertek meg a szervezők erre a produkcióra. Érkezik Kevin Elsnig kontratenor, aki két éve bekerült  a "Das Supertalent" című óriási népszerűségű televíziós műsor fináléjába. A Dieter Bohlenból, Sylvie Meisből és Bruce Darnellből álló zsűrit akkor teljesen lenyűgözte teljesítményével, akárcsak a közönséget. Megkapta a "dél-stájerországi aranyhang" jelzőt tőlük. A különleges hangú művész az elmúlt években miséken, oratóriumokban, operaprodukciókban énekelt, és számos koncerten lépett fel óriási sikerrel Ausztriában, Barcelonában, Veronában,  San Franciscóban, a szingapúri Esplanadében. Szólóénekesként több szerepre készül, s ő is nagy izgalommal várja a Farinelli próbáit.  

A díszlettervező Artur Kolmakov, a koreográfus asszisztens a Sopron Balett vezetője, a Harangozó-díjas Demcsák Ottó. Az ügyelő Kiss Noró.

Minden, amit tudni lehet az előadás koreográfusairól, a főszereplőről és a St Pölten-i Europaballettről:

A tánc professzora
 
Peter Breuer a hatvanas évek kezdetétől mértékadó formálója volt a német tánc területének. Koreográfusokat inspirált, példaképévé vált az őt követő generációknak. Nemzetközi szólista karrierje a London Festival Balett tagjaként indult útjára 1973–ban, de mellette egyidejűleg tagja volt düsseldorfi, berlini, müncheni balettegyütteseknek is. A világ számos pontján turnézott. Később az American Ballet Theatre-ben és a milánói Ballett des Teatro alla Scalában táncolt. A világsztár művész visszavonulása után a Bajor Állami Operában, a Rajnai Német Operában, a Berlini Állami Operában és a Budapesti Állami Operában állított színpadra koreográfiákat. A kilencvenes évek elején a salzburgi Tartományi Színház Balett igazgatója és koreográfusa lett. Ebben az időszakban az Orpheus és Eurydike és a Peer Gynt is szerepelt a munkái között. Olyan ősbemutatók fűződnek a nevéhez, mint Medea, Bolero, Tschaikowsky, Marilyn. Majd 2014–ben a saját forgatókönyve alapján A hattyúk tavát, a Diótörőt, vagy éppen a Mythos Cocót álmodta színpadra. Peter Breuer mint a Salzburg Balett vezetője mára – 26 év után – művészeti tanácsadó szerepkörbe vonult vissza, de a színházi világban továbbra is koreográfusi munkák fémjelzik a nevét. Életútja pedig a továbbiakban beteljesedett egy társulattal, melyre a legsikeresebb koreográfiáit szabta: a nemzetközi összetételű St. Pölten-i Europaballettból Michael Fichtenbaum vezetésével megalapította a „Breuer Ballett Salzburgot.” Ő írta a Farinelli táncmű történetét.

Minőségi előadások legendája

A másik koreográfus az ukrán táncművészet legendája, Artur Kolmakov. Ő a moszkvai Kormányzati Színházművészeti Intézetben végzett. Tanára a Moszkvai Bolsoj rendező–igazgatója, Vlagyimir Vasziljev volt, aki „A fényes művészet” kitüntetésben részesítette a kirobbanó erejű tehetséget. Röviddel ezután Kolmakov megalapította saját táncszínházát. Műsorai és koreográfiái nagy sikert arattak, olyannyira, hogy saját tévéműsort vezetett Dance Empire International címmel. Ezután őt választották a moszkvai „METROPOL” igazgatójának. Táncosai több díjat nyertek el. Az 1990-es évek végén Ausztriában és Svájcban kezdett dolgozni. Modern koreográfiákat készített a „Prix de Lausanne”-hoz, Európa legfontosabb nemzetközi táncversenyéhez, s azzal elnyerte az első díjat. Majd számos modern táncbemutatón koreografált szoros együttműködésben a berlini, bécsi balettkonzervatóriumokkal és még több társulattal. Azóta a bemutatói sikeresen turnéztak Európában és Ázsiában. A világ legjobb cirkuszi, táncművészeti társulatainak nemzetközi művészeit vonzzák az előadásai. Sikereinek titka a kiváló minőség, a professzionalizmus és a szórakoztatás egyedülálló kombinációja. Jelenleg Traismauerben él, dolgozik a Europaballett-tel.


A sokoldalú csillag

Florient Cador az elmúlt három évben St. Pölten színeit nemcsak az osztrák előadásokon képviselte, hanem a nemzetközi találkozókon is. Fellépett például 2017-ben az osztrák balettgálán, majd Eszéken, Horvátországban. Két éve a havannai balettművészeti fesztiválon szerepelt. Táncolt Peter Breuer "Van-e bárki odakint" című munkájában, amely a Pink Floyd zenéjére készült. Turnézott Amerikában és Kanadában 2016 és 2019 között. Kapott már sok elismerést Fraciaországban, Svájcban, Ausztriában. Klasszikus balettet, jazztáncot, tangót tanult tengerentúli képzéseken. A tavalyi nagyon sikeres év volt Florient számára. A "Wolfgang Amadé" és a "Bolero" főszerepeit táncolta Renato Zanella fantasztikus színpadi műveiben. A tehetséges művész 2019-ben St. Pölten városa kulturális díjának nyertese volt. A szakemberek szerint figyelemre méltó karrier az övé. Az Europaballett kiemelkedő egyéniségének tartják.  


Táncosok a világ minden tájáról

A Michael Fichtenbaum nevével fémjelzett Europaballettet a világ minden tájáról érkező fiatal balett–tehetségek kovácsműhelyének tartják. Rendszeresek a vendégfellépéseik a Bécsi Állami Operában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Kubában, továbbá Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Csehország vezető színházaiban. Az Europaballett koncepciójához hozzátartozik az együttműködés a táncművészet kiemelkedő szereplőivel, így Renato Zanella mellett Peter Breuer és Artur Kolmakov is koreográfusként dolgozik velük. Olyan kiemelkedő táncosok kerültek ki tőlük, mint Karina Sarkissova, Kirill Kourlaev, Maria Abashova, Anna Yanchuk, Kristina Kantsel, Lilli Markina és Natalie Kush.
 

Sopron Balett: sokszínű repertoár

A Sopron Balett Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus vezetésével a Soproni Petőfi Színház tánctagozatából alakult önálló társulattá 2014 augusztusában, s felvételt nyert a Magyar Táncművészek Szövetségébe. A társulat minden évadban képviseltette magát egy-egy új bemutatóval a Soproni Petőfi Színház műsorában, emellett közreműködött a teátrum zenés és prózai előadásainak színrevitelében. Műfajilag és stílusokban sokszínű produkciókban szerepeltek nagy sikerrel. A klasszikus balettől kezdve a musicaleken, rockoperáktól, az operetteken a szvingen, a tangón, a dzsesszen át a kortárs-és modern táncokig terjed a repertoárjuk. A 2015-ben színpadra került A szép Cerceruska című mesetáncjátékuk elnyerte a győri XI. Magyar Táncfesztivál keretében megrendezett Gyermek Táncfesztivál közönségdíját. Majd egy évvel 2016-ban az Álmos legendája című táncmű a szarvasi V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon megkapta a zsűri díját a leglátványosabb táncjátékért, a legjobb férfi táncos Bolla Dániel lett, míg Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat vehetett át az új zenemű megalkotásáért. A csapatban a Saransk City Ballettel 2015-ben kötött együttműködés eredményeként több orosz táncos lép színpadra. A Sopron Baletthez szerződött Alekszej Batrakov balettmester és koreográfus, aki 2004-ben és egy évvel később fődíjasa volt az összoroszországi koreográfusversenynek. A Sopron Balett több hazai fesztiválon szerepelt és határon túli meghívásokat is kapott az elmúlt években. 

Farinelli, a megasztár
Egy legenda a legendák évadában Fertőrákoson

Szenvedély, érzelmek, kaland, varázslatos dallamok, ámulatba ejtő koreográfiák. A tánc műfajában nagyszabású, látványos ősbemutatót tart Farinelli címmel a St. Pölten-i Europaballett és Sopron Balett június 25-én és 26-án a barlangszínházban. A Farinelli művésznéven ismert Carlo Broschi a XVIII. század leghíresebb kasztrált operaénekese volt. Népszerűsége a mai megasztárokéhoz hasonlítható. Éneke állítólag gyógyított, a nők hisztérikusan elájultak a katarzistól a fellépésein, miközben a rózsák mellett fehérneműjüket dobálták a színpad felé. Az előadás az ő életéről, sorsáról, egy korról, annak romantikájáról szól.

Farinelli a korszak megasztárja volt. Előadásaitól eksztázisba jött a közönség, a nők önkívületbe kerültek, ha hallhatták énekelni. Uralkodók tartottak a befolyásától. A kor legjobban fizetett, kalandos életű művészeként került be a legendák világába. Mítosza ma is él, hangjának gyógyító erőt tulajdonítottak.

Azt tartják, Farinelli képes volt 250 hangot kiénekelni egyetlen levegővétellel, illetve kitartani egy hangot legalább egy percig. Olyan szintű énekese volt a korszaknak, akiért Händel versenyzett, hogy művét megszólaltassa. Énekesi adottságaira jellemző, hogy a fennmaradt história szerint egy trombitással vívott hangpárbajt is megnyert.

Nehéz azt elképzelni, hogy ha kieresztette a hangját a színpadon, több hölgy a nézőtéren hisztérikusan elájult a megélt katarzistól. Portréit gyűjtötték lányok, asszonyok. Arcképét medáljukba rejtették. Novella született róla. Fürdött a pénzben, a szexualitásban, pedig a kasztrált énekesekről azt terjesztették, hogy ezen a téren hátrányt szenvedtek. A dúsgazdaggá vált megasztár Farinelli 1736-ban Spanyolországba ment, s miután V. Fülöp királyt a legendák szerint „énekével kigyógyította”, az uralkodó befolyásos udvaroncává lett. Mindenki tartott tőle. Csak 1759-ben tért vissza hazájába. Utolsó éveiben képzőművészeti és hangszergyűjteményével foglalatoskodott.

Bolognában Farinelli tiszteletére róla elnevezett tudásközpontot alapítottak.