A sajtónapon Pataki András, a színházat működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: 2012 óta határon átívelő, széleskörű, több térséget érintő együttműködések jellemzik a munkájukat, s ennek része az, hogy a St. Pölten-i Europaballett A szving meg a tangó sikere után újból koprodukciós partnerük. Olyan műfajban, amelyben nincsenek nyelvi korlátok. Annak külön örül, újra minőségi zenei hátteret biztosíthatnak egy előadásnak. Minden alkalommal zenekar játszik a színpadon. Ennek szakmai hátterét Oberfrank Péter, a teátrum zenei vezetője biztosítja hosszú évek óta. Most Kóczán Péter vezényletével, a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar játszik a második felvonásban, kiegészülve operaénekesekkel. Ahogy fogalmazott, a harmadik erős pillére ennek a bemutatónak, hogy olyan időszakban született meg a Stabat Mater, amikor egy világjárvány közben szükség van a mű által hordozott egyetemes értékekre, gondolatokra, üzenetekre. Reméli, a közönséget megérintik ezek a törekvéseik.

Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó koreográfusok a világ legismertebb Mária-himnuszát inspiráló történetet dolgozták fel Sosztakovics, valamint Pergolesi varázslatos, érzelemgazdag muzsikájával. Az első felvonásban Alekszej Batrakov koreográfiáját tekinthetik meg a nézők. Gondolatai központjában a fiát elvesztő asszony fájdalmát helyezi, mégpedig a háború tükrében. 

Alekszej Batrakov arról beszélt, meg kell őrizni és átadni a mai világban az emberséget. Figyelni arra, mi ad esélyt ahhoz, hogy tovább éljünk. A jóság, könyörületesség, az áldozatvállalás, a másokért való élés nem megkerülhető ma sem. Minden korban szükségesek ezek a tulajdonságok, élethez tartozó mércék, és ennek tükrében reméli, mindenki megtalálja majd a maga történetét az első felvonásban. 
 
Demcsák Ottó Pergolesi legismertebb feldolgozását választotta a történet ábrázolásához. A mintegy negyvenöt perces második részben a koreográfus a négy evangélium felhasználásával mutatja meg a történetet, megjelenítve több bibliai szereplőt: Máriát, Jézust, Mária Magdolnát, Arimateai Józsefet, Simon Péter, Jánost, Szalómét és az angyalokat. 

Demcsák Ottó kiemelte, háborúk ma is zajlanak a világban, az ember és természete ősidők óta nem változik. Ahogy fogalmazott, ha a jelenlegi önző korban Barabbást vagy Jézust kellene kiáltani, akkor ő nem lenne optimista az eredményt látva. Szerinte ma a színház még képes egyetemes kérdésekről szólni a hitről, létezésünk céljairól, a világban elfoglalt helyünkről. 

A zenei alkotást minden egyes előadáson a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar adja elő Kóczán Péter vezényletével. Ő hangsúlyozta, Pergolesi műve, gazdag hangzásvilága, az alkotás belső tartalma, üzenete minden zenész számára töltekezést jelent, kihívást ad arra, lelkileg igazán megélje ezt a muzsikát. A zenekar számára az, hogy a színház produkcióiban rendszeresen közreműködnek, mindig nagy lehetőség és örülnek az ilyen feladatoknak.

A darabban dupla szereposztásokban énekelnek majd Benedekffy Katalin és Forgó Eszter operaénekesek, akik elmondták, megtisztelő lehetőség számukra ilyen összművészeti produkcióban szerepelni, ráadásként a zeneirodalom és a szakrális művészet egyik kiemelkedő alkotásában, amelynek üzenetei a személyes életükre is hatnak. (A bérletes előadások során Megyesi Schwartz Lúcia is énekel majd-a szerk.)

A sajtónapon a főszerepeket táncoló Rudisch Boglárka, Horváth Renáta, Szalai Dóra és Füsi Zsolt táncművészek beszéltek szerepeikről, ahhoz kapcsolódó személyes élményeikről, gondolataikról.

Az első felvonás különleges díszlet és jelmezvilágát Húros Annamária alakította ki. A másodiknak ő a jelmeztervezője, a díszlet itt Demcsák Ottó munkája. A dramaturg Katona Imre. A két részt gondolati és érzelmi síkon Mária jelenései kapcsolják össze. Máriát Szőcs Erika jeleníti meg. Az egész előadás rendezője Demcsák Ottó.

A darab október 30-tól szerepel a Soproni Petőfi Színház műsorán.