Hírek - 2020. március 10.Stabat Mater: szolgálni a zenét

Még sosem vett részt olyan jellegű darabban, amikor táncelőadáshoz kíséretként énekelhet. Benedekffy Katalin A víg özvegy idei nagy sikere után újból visszatér a Soproni Petőfi Színházba. A Stabat Mater a Sopron Balett és a St. Pölten-i Europaballett koprodukciója két önálló alkotással, Alekszej Baktrakov, Demcsák Ottó koreográfusi elgondolásával Sosztakovics, valamint Pergolesi muzsikájával, a városi szimfonikus zenekar, operaénekesek közreműködésével dolgozza fel a világ egyik leghíresebb Mária–himnuszát inspiráló történetet. A bemutató március 21-én lesz a leghűségesebb város teátrumában.

A Sopron Balett és a St. Pölten-i Europaballett együttműködésének keretében újra érkeztek táncosok az ausztriai együttesből a leghűségesebb városba. A most készülő táncműben vendégeskednek brazil, olasz, mexikói, német, osztrák, dél-afrikai, kanadai művészek, összesen tízen. Öt fiú és öt lány jött tőlük. Így az orosz és magyar fiatalokkal együtt kilenc nemzet képviselőinek közreműködésével készül a Stabat Mater Sopronban Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó koreográfiáival az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében.
 
A második részben a Soproni Szimfonikus Zenekar adja elő Kóczán Péter vezényletével Pergolesi művét. Dupla szereposztásokban énekel majd Benedekffy Katalin, Eisienbeck Ágota, Megyesi Schwartz Lúcia, Forgó Eszter.

Benedekffy Katalint ismerősként üdvözölhetik a soproni nézők, A víg özvegy címszerepének megformálása után más jellegű énekesi és előadói feladat vár rá. Erről is beszélt honlapunknak.

– Énekelt már ilyen helyzetben élőben, hogy táncelőadáshoz kíséretként adott elő művet?
– Még sosem vettem részt ilyen különleges tipusú előadásban, így nagy örömmel és izgatottan várom a próbákat, az előadásokat.

– A Stabat Mater milyen szakmai és lelki kihívást jelent?
– Nagyon örülök a felkérésnek. Amikor elkezdtem a klasszikus hangképzést, az akkori mesternőm, Laki Krisztina tanácsára tanultam részleteket a darabból. Énekelhettem azokat koncerteken is, ám egyben most adhatom elő először a teljes darabot és nagyon örülök, hogy különleges koncepcióval léphetek színpadra.

– Sopronba visszatérve A víg özvegy után mit szeretne most ezzel a szereplésével megmutatni önmagából?
– A víg özvegyben színészként és énekesként egy nagyszabású, izgalmas produkció főhőse, dívája lehettem. Minden apró rezdüles (gesztusok, mimika, a tánc, a szöveg, a hang) számított a szerep tökéletes megformálásához. Pergolesi Stabat Matere egy sokkal letisztultabb formájú alkotás. Az ember minden egyéb eszközök nélkül a tiszta zenét, a művet szolgálja a hangjával, az énektechnikai megoldásaival varázsolhat. Operett-dívaként minden és mindenki érted van a színpadon. A Stabat Materben te vagy a zenéért és alázattal, a legjobb tudásoddal szolgálod azt. Mindezért hála és köszönet a nagy mestereimnek, akiktől megtanulhattam a barokk zene finomságait, stílusjegyeit, és hogy szeressem, értsem, valamint szolgáljam ezt a muzsikát a tudásom legjavával.

Benedekffy Katalin
A Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar
Demcsák Ottó
Alekszej Batrakov

Két koreográfus, Alekszej Batrakov és Demcsák Ottó kétfajta értelmezésben szeretné megmutatni a világ egyik leghíresebb Mária–himnuszát inspiráló történetet a keresztfán túli üzenettel.

Az első felvonásban Alekszej Batrakov koreográfiáját tekinthetik meg a nézők. Gondolatai központjában a fiát elvesztő asszony fájdalmát helyezi, mégpedig a háború tükrében. Időtlenül, mert háborúk ma is zajlanak a világban, anyák siratják gyermekeiket, az apokalipszis bibliai lovasai pedig vágtatnak. Inspirációt jelentett számára Sosztakovics zenéje, erre készít klasszikus alapú, megközelítőleg hatvan perces koreográfiát. Ebben a részben soproni gyerekek is szerepelnek.

Demcsák Ottó Pergolesi legismertebb feldolgozását választotta a történet ábrázolásához. A mintegy negyven perces második részben a koregráfus a négy evangélium felhasználásával mutatja meg a történetet, megjelenítve több bibliai szereplőt: Máriát, Jézust, Mária Magdolnát, Arimateai Józsefet, Simon Péter, Jánost, Szalómét és az angyalokat. Közülük egyiket bukott angyalként ábrázolja. Ő a szakralitást kiemelve közelíti meg a keresztfa alatt álló asszony fájdalmáról szóló művet.

Az első felvonás különleges díszlet és jelmezvilágát Húros Annamária alakítja ki. A másodiknak ő a jelmeztervezője, a díszlet itt Demcsák Ottó munkája. A dramaturg Katona Imre.