Hírek - 2020. február 11.Józanság, ellentétek, derű

– Tervezett házat Istennek, dísztribünt császárnak, palotát királyok részére és panteont a nemzet nagy halottainak. Színházat, kórházat, városházát, iskolát – mindebből nem is egyet. Itt élt közöttünk több, mint félszázadon át, számottevően gyarapítva nemzeti kultúránkat – mondta Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmúzeológusa a Medgyaszay István vándorkiállítás megnyitóján a Soproni Petőfi Színházban. Az építész álmondta meg a leghűségesebb város teárumának arculatát, a tervei alapján építették át az épületet a múlt században.

A Medgyaszay István munkássága előtt tisztelgő tárlat különböző összeállításokban több helyütt látható volt már az országban, a határon túlra is eljutott. Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Kassán, Resicabányán, Nagyváradon, Rimaszombatban is bepillantást nyerhettek a gazdag pályafutása előtt tisztelgő kiállításnak. Sőt, mivel Medgyaszay István a Nílus–menti kultúrák tisztelője volt, vonzódott az indiai építészet iránt, így meghívást kapott Delhibe.

Medgyaszay, a színházépítő címmel ezúttal a soproni teátrumban, a színházi klub keretében nyílt kiállítás. Az országot, Kárpát–medencét felölelő nemzetközileg elismert páratlan munkásságát bemutató tárlat a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jóvoltából érkezett a leghűségesebb városba a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. szervezésében. A kiállítás kurátora Potzner Ferenc Ybl–díjas építész, művészettörténész, akinek a nevéhez fűződik a budai Sándor–palota helyreállítása, a veszprémi Szent Mihály székesegyház külső helyreállítása, valamint a Várkert Bazár és a Zeneakadémia rekonstrukciója, a budai várnegyed hosszú távú fejlesztési tervének elkészítése. Ő is ellátogatott Sopronba az eseményre.

Ritoók Pál, aki a vándorkiállítás szervezője bőséges és gazdag kivetítéssel illusztrálva beszélt Medgyaszay István életéről, alkotásainak, általa tervezett épületeknek a történetéről, szakmai jelentőségéről. Természetesen kiemelten foglalkozott a soproni színház átépítésével. Ehhez kapcsolódva a társulat művészei Marosszéki Tamás (aki Medgyaszayt alakította), Szőcs Erika és Savanyu Gergely életrajzi elemek, korabeli írások, vallomások, újságcikkek segítségével idézték meg az építészt és korát, pályafutásának állomásait.

A soproni színház átépítéséről szóló részben a színészek azt is felvillantották, eleinte nem arattak minden társadalmi körben osztatlan sikert a munkálatok a városban. Ízlésbeli vita is kialakult a polgárság körében. Medgyaszay, aki  pályája elején saját költségén járta be Kalotaszeget, Székelyföldet és a Dunántúl falvait, hogy ihletet és erős alapot teremtsen kezdődő munkásságának, majd később újító módon használta ehhez a vasbeton–szerkezeteket így vallott erről: "A magyar stílus még nem forrott ki, ezért tűnik fel sokaknak idegennek. Ha ebben az új irányban soproni művemmel csak kis eredményt értünk is el, ez lesz a legnagyobb jutalom, s megilleti a dicsőség azt a közönséget is, mely alkalmat adott, hogy a magyar építőművészetet egy új művel gazdagítsuk."

A színházi klubba eljöttek Medgyaszay István unokái, Ládonyiné Bartha Gabriella és Bartha Ágoston, akik szintén megosztották gondolataikat nagyapjukról, családjukról. Sőt, Bartha Ágoston még gramofonos zenei részekkel is illusztrálta a kiváló építész életszakaszainak egy–egy fontos állomását. Például azt, hogy Medgyaszay részt vett a háborúban, 1915-ben műszaki szolgálatot teljesített a fronton. A Császári és Királyi 2. hadsereg lembergi hadikiállításának a megrendezése a nevéhéz fűződik, ennek a parancsnoka királyi mérnök–főhadnagyként ő volt. Az egész bemutató megtervezése és felépítése három hónap alatt zajlott le, az építkezés kizárólagos anyaga a helyszínen feldolgozott fa volt.

A színház előcsarnokában látható most megnyílt kiállítás anyaga előtt Baldavári Eszter művészettörténész, muzeológus  beszélt arról, hogy Medgyaszay István mennyire vonzódott az india építészethez. Bombayban az Irán–Turán Testvériség Múzeumának végleges tervrajzait ő készített el. Ellátogatott Agrába,  s Szantiniketanba, a híres india költő, Rabindranath Tagore által alapított művészeti iskolába.

A budapesti Baár–Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus épülete is az indiai stílust idézi tőle. Üzenete az, hogy Medgyaszay szerint a "nemzeti," szó ebben az esetben a magyar népi formakincs és a szkíta–hun örökség, azaz az indiai formaelemek harmóniáját jelenti. 

Az építész szerint három jellemvonásból megismerhetőek a jobb, komolyabb, leszűrődött magyar ízlésű épületek. Ez pedig a józanság, ellentétek, derű. 

A színházi klub közönsége ezután Kovács Ferenc műszaki vezetővel rendhagyó kulisszajáráson vett részt. A tárlat február 23-ig látható.