Az Emberi Erőforrások Minisztérium segítségével a produkció kapcsolódva az október 23-ai ünnephez az elkövetkezendő napokban Zentán látható több alkalommal, majd novembertől Marosvásárhelyen kerül színpadra. A soproni bérletes közönség a következő szezonban tekintheti meg stúdiószínházi előadásként.

Hubay Miklós történetének a hőse Margit, az egykor ünnepelt színésznő, aki páholynyitogatóként dolgozik éhhalálra készül, mert kilátástalannak érzi a napjait. Ekkor azonban váratlan helyzet adódik, érkezik a híres író, akinek a darabját játszania kellene a színháznak - de nem tervezték a színre vitelét, ám az igazgatónak legalább egy próbát kellene tartania számára. Minden színész foglalt, s Margit  tűnik az egyetlen megoldásnak. A perifériára szorult színésznő újból színpadra kerülhet, vagy játékszere lesz egy pillanatnyi hatalmi érdeknek?...

Pataki András Jászai-díjas rendező választotta a darabot kimondottan Farkas Ibolyának, az erdélyi színjátszás legendás színművésznőjének, hogy így is tisztelegjenek gazdag pályafutása és hatvanadik színházi szezonja előtt. Az előadás  egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy a marosvásárhelyi színházi világ aranykorszakának másik két ikonikus színésze, Kárp György és Györffy András együtt léphessen színpadra. Velük játszik a zentai teátrum igazgatója, Wischer Johann.

Pataki András a bemutató előtt a sajtónak beszélt arról, hogy a mű által felvetett téma megmutatja a kommunista rendszer elviselhetetlen és szélsőséges embertelenségét, amikor a hatalom szabadon packázott az emberrel. Ma már ez történelem, de fontos továbbadni, tudni, s nem feledni a rémtettetek, a besúgásokra épülő szocialista rendszer bűneit. Az előadás mindemellett arról is szól, hogyan lehet hivatásszerűen az életünket értelemmel feltölteni, illetve miként kellene kitartanunk az igazunk mellett.

Hubay Miklós történetének főhősét, Lánczy Margitról, a Nemzeti Színház színésznőjéről mintázta. Őt a kommunista időkben egy koncepciós perben börtönbüntetésre ítélték, majd szabadulása után páholynyitogatóként alkalmazták. Jellemző az akkori kommunista hatalom módszereire, olyan eljárásban ítélték el Lánczy Margitot, amikor letartóztatásakor a gépírónő rosszul írta a foglalkozását, színésznő helyett szövőnőt gépelt, de ez sem akadályozott meg senkit abban, hogy perbe fogják. Erre a hatalom kitalált egy történetet, miszerint a szövőgépgyár ipari titkait adta ki az olaszoknak. Ezért csukták le. Érdekesség, Hubay szerint amikor a börtönből kijutott színésznő hazament egykori otthonába, akkor a csengetés után a per egyik tanúja nyitott ajtót neki.  

Az előadásban Margitot Farkas Ibolya, az Írót Györffy András (Jászai-díjas), a Direktort Kárp György, Zénót Wischer Johann (Bánffy Miklós-díjas) alakítja. A színművet egy részből álló stúdiószínházi darabként Molnár Anikó dramatizálta, ezt alkalmazta mai színpadra Pataki András, aki az előadás játékterét is kialakította. A jelmez Szélyes Andrea munkája.