Hírek - 2019. szeptember 21.Progjazz: a végtelen zene

A dzsessz nem magányos és nem befelé forduló műfaj, hanem maga az élet, a lélek, a szabadság, a játék, a rögtönzések, témák végtelenül színes, szabálytalan kavalkádja. Egy igaz ügy. A Progress fesztivál kísérő programjaként nagyszabású koncerten a magyar zenei élet kiválóságai léptek fel a Liszt Ferenc Kulturális Központban. Nagyon sokan voltak kíváncsiak rájuk és vastapsot kaptak.

Az, hogy Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, egyetemi tanár és Borbély Mihály szaxofonos, szintén egyetemi tanár együtt muzsikált a Progressen különleges ajándék volt, s jelzi: a muzsika, a tehetség a műfaj határtalan, akár a művészet. Szerzeményeik elrepítették a közönséget az ő világukba, ahol gazdag fantáziájú dallamok, témák sorjáztak egymás után. Kicsit világzeneként magyar virtussal, szemlélettel, belső erővel. Persze Borbély Mihály megvillantotta, azért mégis csak alapító tagja a Vujicsics együttesnek, virtuóz szólókat adott elő a rájuk jellemző motivumokkal  Binder Károly pedig sokoldalúsága, a teremtő dzsessz, a folklórkincs tökéletes birtokosa stíluskavalkád uraként hozta be a hangulatot, a játékot, a műfajt, kortárs elemeket. Fellépésük élményszámba ment.

A hazai színeket egy Binder-tanítvány, a soproni Varga Gábor képviselte, aki dzsesszkvartettjével (Jeszenky György dob, Csuhaj-Barna Tibor bőgő, Szaniszló Richárd vibrafon, Varga Gábor zongora) közös lemezükről játszottak remekül megkomponált dalokat. Igazi színpadi zenei párbeszéd zajlott az összeszokott muzsikusok között. Egymásnak játszottak alá, majd elé, repítették a másikat a szólókkal, harmóniákkal. Több stílust megidéző rögtönzések, átkötések, energia, színesség, dinamika, ugyanakkor jól átgondolt, kidolgozott számok jellemezték műsorukat. Kitűnő egyensúllyal szólt a vibrafon és a bőgő, Varga Gábor remekül találta meg azokat a muzsikusokat maga mellé, akik nagyon magas szintű technikai tudásuk mellett képviselik a dzsessz áradó, semmihez sem hasonlítható színeit, szabadságát, műfajok egyesítő erejét, atmoszféráját.   
 

A Progjazz a Progressre elhozta a határtalan művészet titkát. Az élet és a lélek örökké kavargó és megfejthetetlen színeit. Dzesszbe zárva és mindezt kitárva.

(V.R.)