Hírek - 2019. április 8.Végtelen lépcsőkön
Feke Pál elmesélte: neki egész pályafutását meghatározta az István, a király. Otthon állandóan hallgatta a legendás rockoperát. Akkor még nem is álmodott arról, hogy egyszer majd játszik ebben a műben. Sőt, megnyeri A Társulat tehetségkutatót - amikor nagy musicalszerepek sora volt a háta mögött - és később a Királydombon ő állhat Koppányként az ősbemutató szereplői között.
- Előbb találkoztam Levente és János nagyobb lélegzetű műveivel, mint az Illés zenekar dalaival. Már 2000-ben szerepeltem Szörényi Levente Atilla-Isten kardja rockoperájában, utána különböző rendezésekben játszottam az István, a királyban. Az Illés dalait folyamatosan szerettem meg, épültek be az életembe, önálló koncertjeimbe. Nagyon örülök annak, hogy a budapesti Beatünnepen felléphettem, amely a zenekar előtt tisztelgett. Akárcsak a mostani soproni előadás. Imádjuk, szeretjük ezt a zenés társasjátékot, remek hangulatban zajlanak a próbák. Bízunk abban, minden generációhoz tudunk szólni. Azokhoz, akik ezeken a számokon nőttek fel, az ő ifjúságukat idézik a dalok és a mai fiatalokhoz is. Lehet, ők még nem ismerik ezeket a slágereket, ám az interaktivitásra épülő kis történet, amely egy lakásavató buliról szól, remélhetőleg megmozdítja a lelküket.
Feke Pál arra a kérdésre, érezte-e valaha, hogy övé a világ: azt válaszolta, húsz éve áll színpadon, hálás ezért a sorsnak, hiszen övé lehet a színpadi világ, amelyről mindig álmodott. Őt ez egész légkör vonzotta, ennek a művészeti ágnak a komplexitása a hangtól, a fényen át egészen a díszlet kialakításáig. Amikor egy csapat munkájának eredményenként létrejöhet a színház varázsa.
Az életét, pályafutását végtelen lépcsőnek gondolja. Ahogy lépdelt a fokokon fel, mindig érték emlékezetes sikerek, előadásbeli élmények, megtalálták feladatok, bevonzott szerepeket, amikor ilyen érzések öntötték el a lelkét.
Most a soproni a nézőkkel szeretné ugyanezt átélni, ezért várja nagy izgalommal a bemutatót.
