Pataki András köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nagy vállalkozásba fogtak most, hiszen nem kitalált történetet és fikciós tartalmat láthatnak a nézők, hanem korhű szövegből készült gyakorlatilag egy dokumentum játék, amelynek minden szava valóságos, igaz.  A mű szerkesztője-írója, Németh Ervin dramaturg három képben mutatta be Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatát, központba állítva a költő feleségének sorsát, boldogságkeresését, majd boldogtalanságát, elmagányosodását, ugyanakkor felvillantja az asszony lelki gazdagodásának, kiteljesülésének, önmagára találásának viszontagságos útját is.

A Júliát játszó Molnár Anikó színművész elmondta: döbbenetes élmény és hihetetlen találkozás volt számára a szöveg, ahogy felfedezhette, a költő felesége 18 -19 évesen miként gondolkodott, hol tartott szellemi nívójában, lelki érettségében. A Petőfit alakító Papp Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, a költő tényleg valóságos géniusz volt és ezek a régies nyelvezetű szövegei, s amiket írt képesek ma is önállóan élni, működni, megmutatni a tehetség, igényesség, leleményesség minden fellelhető szépségét.

A soproni előadás után Szálinger Balázs József Attila-díjas beszélt Petőfi Sándorról, életútjának néhány állomásáról. Kiemelte, a költő valóságos nemzeti ikonná vált, az oktatás is ezt a mitológiát erősítette. Viszont kevésbé ismert az, hogy Petőfi játékosságát tekintve gyermeki lélekkel élt, miközben vagányságában, bátorságban, kiállásaiban, nézőpont váltásaiban felülmúlta a korosztályát. Fiatalon vált költészetével vezető értelmiségévé. Humora mellett verseiben, látásmódjában fellelhető gúnyossága is. Úgy véli, aki igazán meg szeretné ismerni milyen volt az igazi Petőfi, az olvassa el útirajzait. Miként ír városokról, kortársairól, költőkről, helyekről. Szerinte Petőfi nem kategorizálható be romantikus vagy azon túlmutató költőnek. Petőfi nem címkézhető. Ő, a költő. Aki követhetetlen, nem csak életútjában. Majd mindeneknek érzékeltetésére felolvasta Gróf Teleky Sándorhoz írt sorait, az Egy goromba tábornokhoz című költeményét, amely Klapka Györgyről szólt vagy A Koldus sírja című számára nagyon kedves verset.

A Mindörökké Júlia című előadás a tervek szerint a következő évadban bekerül a színház műsorába és Bécsben is vendégszerepel majd.