A Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és Komáromi Jókai Színház koprodukciója István királyságának utolsó napját jeleníti meg egy polgárháború küszöbén, annak árnyékában. Az uralkodónak döntenie kell, kié legyen a trón: a pogány Vazulé vagy a németajkú Péteré. Az ország fennmaradása, jövője forog kockán, amelyet István királyi, valamint történelmi felelőssége, emberi kötödéseinek kettős szorításában él meg. István felajánlja Szűz Máriának a koronát, Isten kezébe teszi az országot. Ez az ő történelmi sorsa és küldetése.  

A produkció rendezője, a Jászai-díjas Pataki András az előadás utáni köszöntőjében arról beszélt, hogy a darabválasztással szerettek volna csatlakozni a soproni népszavazás centenáriumi ünnepségeihez, hiszen Sík Sándor műve, annak üzenete, szellemisége kapcsolódik a hűséghez, identitásunkhoz, kultúránkhoz, reflektál mindezekre. A leghűségesebb város színháza a magyar kultúra napjának estéjén István királyról szóló művet játszott, s örül annak, hogy ezzel is hozzájárulhattak az ünnephez. Külön megköszönte a két főszereplő, Boráros Imre és Kovács Frigyes magas szintű játékát, az egész stáb munkáját, teljesítményét.

Az előadás szünetében nyílt meg Pintér Zsuzsa soproni textilművész ÉGENFÖLDÖN című kiállítása. A március 10-ig látható tárlatot Szabó Katalin festőművész ajánlotta a közönség figyelmébe.

Megnyitójában elmondta: Pintér Zsuzsa dédapja alapítója volt 1897-ben a Soproni Képzőművészeti Körnek, amelynek utóda a Soproni Képzőművészeti Társaság, amelynek az alkotó is tagja. Beszélt arról, hogy Pintér Zsuzsa húsz évvel ezelőtt ismerte meg a textilművészetnek ezt a különleges ágát, melyet quilt művészet hívnak. (A quilt szó öltögetést jelent.) Ez azonnal elvarázsolta, rabul ejtette az alkotót. Ezzel tudja kifejezni érzelmeit, gondolatait a világról. Mestere Bornemisza Eszter. Tagja az általa létrehozott Modern Műhelynek. Európától Tajvanig sok kiállításon vettek már részt.    

- Ha megnézzük a képeket, akkor a világi dolgok mellett olyan címeket is találunk, mint Táltos, Jelek, Körtánc, vagy épp a címadó alkotás, az ÉGENFÖLDÖN. Zsuzsát mindig is vonzották a titokzatos, varázslatos dolgok. Az ősi kultúrákban a táltosok, sámánok teremtették meg az ember és a láthatatlan világ közötti kapcsolatot. Ezeknek a textilképeknek a segítségével egy különleges világba csöppenünk, ami kiemel a megszokottból. A korábban élettelen anyagkupac megelevenedik, új értelmet nyer az alkotói, művészi folyamatban. Zsuzsa világába kerülünk, az ő lelkéből, érzéseiből, gondolataiból megkomponált varázslatba. Erről Pintér Zsuzsa így vall: "Az alkotás folyamata kiemel a hétköznapok világából. Átlengi valamiféle misztikum, megfoghatatlan sugárzás. Egyszer gyermekkoromat látom előjönni  - a boldog aranykort, önfeledt örömöt. Máskor ősi formák, ismeretlen, rég letűnt korok hangulatát érzem. Néha különös kapcsolatok jönnek létre egymástól távoli kultúrák között. Ég és Föld között megjelenik a katarzis." Ebből, a quil művészet szépségeiből szeretne minél többet átadni az embereknek - mondta Szabó Katalin.

A megnyitón Kiss Noró gitározott, és meglepetésként köszöntötték Húros Annamáriát, az előadás jelmeztervezőjét, aki ezen a napon ünnepelte a születésnapját.