Henrik Ibsen műve a világ drámairodalmának egyik legjelentősebb alkotása. Sokrétegű, több fajta értelmezést hordozó, az életet, annak értelmét, célját, az ember útját vizsgáló darab. A produkció színpadra állítása igazi színházi téttel bíró feladat. A soproni társulat nagy energiákat mozgatva dolgozik Pataki András rendező vezetésével. Gondolatközpontú, modern színházi eszközökkel, a műhöz csatlakozó progresszivitással szeretnék bemutatni ezt az életút drámát. Olvasatukban Peer Gynt egy önmagát kereső, az adott valóságból nagyratörő hazugság-álmokba menekülő ember. A mesék világában él, ezeket költi át úgy, mintha vele történtek volna meg. Közösségből kiszakadt emberként keresi útját, helyét a világban a végső szeretet megváltásának az üzenetével.
 
A verses szöveggel járó erős koncentráció mellett kihívást jelent a színészgárdának, hogy a főszereplőkön kívül szinte mindenki több szerepet játszik el az előadásban. Akad, aki hét karakter bőrébe bújhat bele.

Az előadásban Kiss Szilvia három szerepet is játszik. Ingridként, Zöld ruhás nőként, Anitraként lép színpadra.

- Nagy kihívás számomra, hogy az eddigi, főként naiva szerepeimtől eltérő karaktereket formálhatok meg. Úgy indult, Solvejget játszom, de hálás vagyok Pataki Andrásnak, hogy a változtatás mellett döntött. Ezzel meg tudom mutatni olyan figuráknak a színeit, belső változásait, lélekútjait, amely remek színészi feladatot adnak és különleges belső utazást jelentenek számomra is. Ez a három szerep teljesen különböző, ráadásul a Zöld ruhás nő a végére csúnyává válik. Izgalmas átalakulásokat tartogatnak a szerepeim, várom a bemutatót és a közönséggel a találkozást- válaszolta érdeklődésünkre Kiss Szilvia. Úgy látja, sok szenvedélyt, energiát, tanulságos sorskalandozást, látványos színházi élményt rejt a produkció, amely szerinte a jelennek is üzen. Mégpedig úgy, hogy manapság sokan nem a valóságot akarják látni, szembesülni azzal. Menekülnek az egyenes utakról és elbújnak a problémáik elől. Megvalósíthatatlan álmokat dédelgetnek, kergetnek, közben sokasodnak a felhők körülöttük, s ezekben gyakran elvesznek.

A Kossuth-díjas Boráros Imre alakítja a drámai költeményben a Pap szerepét. Ő már sok társulattal játszott együtt gazdag pályafutása alatt, a sopronival még nem. Azt mondta, remek csapatba került, nagyszerű tehetséges fiatalokkal próbálhat együtt. Az idősebb színészek közül Horváth Zsuzsával és Kovács Frigyessel régebb óta ismerik egymást. Az pedig külön megnyugtató örömmel tölti el, annyira jól sikerültek az elemző-és olvasópróbák, hogy nagyon bízik a rendezői elképzelésekben, s abban: sikeres lesz az előadás.

- A tisztesség, a becsület mindenképp üzenet a mának ebből a műből. Ha körbenézünk, forrongó világban élünk. Ez veszi körbe keresztény kultúránkat. Ma percek alatt láthatjuk mi történik körülöttünk. Fogy a tisztelet, a szeretet, az egymásra figyelés, a megbecsülés. Tudom, kicsit naivan hat, de itt az ideje, hogy megfogjuk egymás kezét nem csak a családokban, a közösségeinkben. Amikor megkaptam a Pap szerepét, csodálatos szöveggel találkozhattam. Az író és fordító szavai mellett a rendezői vízió is arra vitt, hogy nem egy megszokott búcsúzó beszédet mond a színpadon ez a figura. Inkább összegző utat mutat - hangsúlyozta Boráros Imre, akinek elmondása szerint eszébe jutott az, hogy a Felvidéken ma már nem tabukérdés a kitelepítésekről beszélni, vagy a bársonyos forradalomról, az utána következő időszakról. Ő a saját színházában is mindig igyekszik olyan darabokat műsorra tűzni, amely gondolatiságban, üzenetében közel állhatnak azokhoz a kérdésekhez, amelyeket hordoz a Peer Gynt is. Mit tettünk a szabadsággal, s a szabadság mit tett velünk?        

Az  akciójeleneteknél és a táncoknál Rovó Péter alakítja ki a mozgásokat. Dinamikus, modern elemeket alkalmaznak. Kiemelt szerepet tölt be az előadásban a látványvilág. A díszlet-és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes, aki tervezőként részese lehetett annak, hogy a legjobb idegen nyelvű filmként a Mephisto Oscar-díjat nyert 1982-ben. A fénytervező Madarász János. Az ő nevéhez fűződik többek között a Mamma Mia, a Nyomorultak, Az Operaház Fantomja, a Shrek vagy éppen Ákos koncertjeinek látványterve. A hatást erősíti az előadás zenei világa. A szerző a soproni Varga Gábor, a hazai dzsesszélet kitűnősége, Binder Károly tanítványa, aki Bartók Béla és Kodály Zoltán ihletésű motívumokat, dallamvilágot talált ki a produkcióhoz.

A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovre apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz.

A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható. A mozgás Rovó Péter munkája. A három táncos: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov.  A zene Varga Gábor nevéhez fűződik.  A zenésztársak, Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszanak az előadásban. A díszlet és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész. A dramaturg Katona Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András.
 
A Csavar Színházzal kötött együttműködésnek köszönhetően Sopronon kívül a darab decemberben Dunaszerdahelyen vendégszerepel. Jövőre pedig a tervek szerint Pozsonyban, Komáromban, Füleken, Rimaszombatban is műsorra tűzik az előadást.