Hírek - 2019. november 6.Peer Gynt: életünk útjai

Miért élünk, milyen minőségű utat járunk be, mi a végcélunk? Képes az ember úgy önazonos maradni, hogy mondatai ne "én" szóval kezdődjenek? A közösségeinkhez tartozás milyen elköteleződéssel, áldozatokkal, felelősségel járnak? Mi történik, ha kilépünk ezekből a keretekből? Henrik Ibsen rendkívül szerteágazóan, izgalmasan fejti fel azokat a kérdéseket, amelyek az emberiség létezésének kulturális fundamentumai - mondta Pataki András rendező, a Soproni Petőfi Színházban készülő Peer Gynt című előadásról. A drámai költemény bemutatóját november 30-án tartják a felvidéki Csavar Színházzal együttműködésben a leghűségesebb város teátrumában.

Nagy energiákat mozgatva próbálják a soproni teátrumban a Peer Gynt című produkciót. Pataki András már régóta tervezte, hogy Gál Tamás főszereplésével műsorra tűzi a színház Ibsennek a művét. Azért is, mert szerinte ez a darab végtelenül progresszíven, filozofikus módon szól mindazokról a kérdésekről, melyek az emberi létezésünk alapjait érintik.

- Egy életútdráma, különleges európai sors a Peer Gynt. Kétségkívül hordoz számunkra kockázati faktort, hogy bemutatjuk, mert nem egy habkönnyű vígjátékról beszélünk. Szellemi igénybevételt követel meg a nézőtől, a kikapcsolódás helyett bekapcsolódást, együttes gondolkodást kér tőlünk - hangsúlyozta Pataki András, akitől megtudtuk: az előadásban megmutatják a főhős életútját. Felfedhetők a különböző epizódok flashback módon, azaz visszapergetett mesélési formában, a megélt történetek, események visszaidézésével. A végén Peer a lét és nem lét határán érkezik el a számadáshoz, amikor el kell távoznia ebből a világból.

- Nem hiszem, hogy akad számottevő kérdése a létezésünknek, a mindennapi életünknek, magatartási, viselkedései formáinknak, mint ez a helyzet. Az ember rövid, közép és hosszútávú céljai is alapvetően megváltoznak, ha tágabb horizontra vagy esetleg az ég felé tekint. Milyen utat is járunk be addig? Talán nem is biztos, hogy céljainkat el tudjuk önerőből érni. Érdekes gondolatnak tartom a mai gnosztikus - magasabb rendűnek tartott tudással, gondolattal, hittel, tanokkal foglalkozó - mozgalmak ehhez csatolását, jelenlétét, amelyek az emberiséget folyamatosan fel-fel bukkanva jellemzik, de ma is tetten érhetőek a világban. Ezek a gnosztikus mozgalmak az önmegváltással, az individualista, szubjektívista megközelítéssel, az ember társadalmon kívül kerülésével, elmagányosodásával, gyakran embertelenedésével napi létkérdéseket tesznek fel nekünk választási helyzeteket generálva, kínálva. Mindeközben meg tudjuk-e őrizni magunkat önazonosan, vagy feloldódunk a divatoktól, pénzjátékoktól hemzsegő vonzó módon elénk tárt szituációkban? Hogyan viszonyuljunk közösségeinkhez, amely lehet a család vagy a nemzet? Milyen felelősséggel, elköteleződéssel, áldozatvállalással jár ez?  - húzta alá a rendező, aki szerint Ibsen rendkívüli értékű irodalmi műve húsba vágóan érinthet mindenkit.

Ahogy megfogalmazta: szeretnék érvényesen, hatásosan úgy megfogalmazni az előadást, hogy a közönség számára sodró ereje lehessen. Segítenek megközelítést, tematikát, megfejtési kulcsokat alkalmazni és nyújtani, hogy bevonzza a nézőket a történet.  

Pataki András hozzáfűzte: sokféle értelmezési lehetőséget hordoz az alkotás, annak tartalmi megfogalmazása, üzeneteinek feltárása. Talán nem véletlen, hogy a balettől kezdve, a zeneművön át egészen a prózai vagy verses feldolgozásokig, tévéjátékokig készültek Peer Gynt adaptációk különböző stílusokban, műfajokban szerte a világban és itthon. Ez is mutatja: a mű kérdései valóban az emberiség kulturális fundamentumaihoz tartoznak, mégpedig korszakokon, időhatárokon túlnyúlóan. Ibsennek ezt a munkáját ebből a szempontból szerinte nevezhetnénk akár kortárs darabnak.

A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovre apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz.

A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható. A mozgás Rovó Péter munkája. A három táncos: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov.  A zene Varga Gábor nevéhez fűződik.  A zenésztársak, Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszanak az előadásban. A díszlet és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, a fénytervező Madarász János, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész. A dramaturg Katona Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András.

Fotók az egyik részpróbából, közös jelenetekben: Gál Tamás, Kiss Szilvia, Molnár Anikó, Papp Attila. A zongoránál Varga Gábor.  A rendező Pataki András.