Hírek - 2019. július 8.A víg özvegy filmes mítoszai

Mi a közös a Casablanca című filmben, A víg özvegy Lehár Ferenc műben és három Oscar-díjban? A fertőrákosi barlangszínházban óriási sikerrel játssza az operett német nyelvű változatát a soproni társulat. A stáb rövidesen meglepetésekkel várja a sajtó munkatársait, hogy az őszi magyarul zajló előadásokra is sokan jöjjenek el. Addig is némi utazással fellebbentjük a darab filmes titkait, mítoszait.

 

Lehár Ferencnek ezt a művét csak úgy engedték színpadra 1905-ben Bécsben, hogy a szerzőknek ki kellett fizetni előre a színészeket, mert ennyire nem bízott senki a sikerben. Az osztrák premier után Budapesten egy évvel később mutatták be a Magyar Színházban A víg özvegyet. Az első évtizedben négyszázszor, a magyar fővárosban százötvenszer játszották. Azóta tart az operett világ körüli diadalútja.

A filmipar is hamar felfedezte a művet. Két jelentős, világhírű rendező is készített belőle mozis adaptációt. Kertész Mihály munkája 1919-ben került a vászonra, az alkotásban Danilot Várkonyi Mihály, Glavári Hannát Berta Valero, Zéta Mirkot Latabár Árpád játszotta. Kertész Mihály nevéhez több mint száz film fűződik, kultikus műve a Casablanca, melyért 1943-ban Oscar-díjat kapott.

The Merry Widow címmel az operett hollywoodi változata 1934-ben született meg. Ernst Lubitsch rendezte, a szöveget a magyar drámaíró, Vajda Ernő írta át. A filmben pedig két énekes sztár, Maurice Chevalier (Danilo) és Jeanette MacDonald (Sonia) volt a főszereplő, az alkotást párhuzamosan forgatták angol és francia szöveggel. A film díszletvilága Oscar-díjat érdemelt, a rendező-producer, aki többek között a Ninocska alkotója is volt, életművéért kapta meg a legmagasabb filmes elismerést.


Néhány kép a most futó soproni előadásból Tóth Pétertől: