Sárdy Barbara hozzátette: formabontó, összetett előadásra készülnek abból a szempontból, hogy nem az Ármány és szerelem című művet láthatják a nézők, a dráma cselekményét a dalok, azoknak szövegei hordozzák. Közben pedig  bepillantást nyerhetünk egy vidéki társulat életébe, mi történik a lelkükben, kapcsolataikban, míg színpadra kerül egy előadás. Így a közönség egyszerre kap színházi-és koncert élményt, zenekarral és vokállal. Igaz, hogy a dalok húsz évvel ezelőtt íródtak, ám a most készülő produkció ősbemutatónak számít, hiszen egy teljesen új helyzetbe és szövegvilágba kerülnek a számok. Sőt,  alkalmat biztosítanak arra, hogy a színészek ötletei, gondolatai is megjelenhessenek az előadásban. A dramaturg Katona Imre.

Papp Gyula a magyar rockzenei élet legendás billentyűse, aki egykoron P.Mobil, a Dinamit, a Mini és a Skorpió tagja is volt, az előadáshoz született 21 dalt zenésítette meg, mégpedig több műfajban. Így hallhatnak a nézők pop, rock, blues, funky, jazz stílusú dalokat, sőt menüettet is az Ármány & szerelem produkcióban. Papp Gyula legalább százharminc lemez közreműködésében vett részt szerzőként vagy alkotóként gazdag pályafutása alatt. Az ember tragédiájából írt darabjával, benevezett egy nemzetközi dalszerző versenyre, amelynek zsűrijében ott ült John Mayall, Jerry Lee Lewis, Joe Satriani. A tizenötezer induló közül a 14. helyen végzett annak idején.

- A kilencvenes évek végén Mikó Istvánnal közös műsorunk után ültünk Hegykőn egy étteremben és ő mondta azt, tudod, mit kellene neked megzenésíteni? Az Ármány és szerelmet. Felhívtam jó barátomat, Demjén Ferencet, akit én az ország legjobb szövegírójának és zenészének tartok, hogy mit szólna egy ilyen közös munkához. Elmentünk hozzá Barbarával  Dióspusztára, átbeszéltünk mindent, s ő gyakorlatilag négy hónap alatt megírta a szövegeket. Schiller 23 évesen vetette papírra ezt a remekművet, zseniális szerző alkotása ez, amely az emberi gyengeségeket, cselszövéseket, intrikákat, társadalmi viszonyokat, elvárásokat, a férfi-nő kapcsolatát örök érvényűen tárja elénk. Mai történet is lehetne a darab, hiszen az ember nem változik. "Rózsi" olyan zseniális szövegeket írt, hogy a jellemekre sokszínűen lehetett zenéket írni. Kifejezetten törekedtem arra, hogy több műfajban meséljük el a történetet, adták magukat a figurák, a helyzetek, a mű cselekményvonala, de a hangszerelésben egységes hangzásvilágra törekedtünk. A rockos vonal azért irányadó marad, hiszen rockzenés műként adja elő majd a társulat ezt a drámát, s azért a műfaj meghatározta az életemet is. Ennyire azért nem szeretnék kibújni a bőrömből - hangsúlyozta Papp Gyula.

A soproni produkció dalai a premierre cédén is megjelennek a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.