Hírek - 2016. június 24.Egy vérből valók vagyunk
A szereplők, alkotók így látják az előadást:
Tartozni valahová
- A színház mindig itt és most akar szólni, bármilyen műfajról is legyen szó. Ebben az esetben a szórakoztató zenén kívül szerettünk volna olyan gondolatokat is közvetíteni, hogy nem mindegy milyen lesz a jövőnk. Ez pedig a jelenben dől el. Mit hagyunk az utódainkra? Kipling meséje egy olyan egyetemes emberi történet, amely a valahová való tartozást, illetve nem tartozás kérdéskörét járja körül. A főhős keresi a helyét, s jó lenne, ha mindannyian megtalálnánk a magunkét is a mában – mondta Pataki András rendező.
Hová tartunk ma?
-A mű alapvető tételmondata a darab vége felé hangzik el. „Farkasok közt ember, emberek közt farkas." Ez dióhéjban rávilágít Maugli sorsára. Ő azt hivatott megmutatni, milyen, amikor egy tiszta lelkű ember nem találja a helyét a világban, keresi önmagát, identitását. A felnőtté válása közben találkozik sok rossz energiával, árulással. Megtapasztalja az állatok és emberek világának hasonlóságait, a csillogó felszíntől a mélységig, a gyarlóságig. Ez hatványozottan is utal arra, amit az előadás mondanivalójában képvisel: hova tartunk ma, és ebben az embertelenségben meg lehet-e maradni embernek? – mondta Papp Attila.
Hallgatni az érzelmekre
-Ez a szerep, az általam játszott figura felnőtteknek és a gyerekeknek is egyaránt azt üzeni, hogy az embernek a belső lelki gazdagsága fontosabb legyen a pénz utáni hajszánál. Tunát Buldeó tíz aranyért vette meg, a tiszta szerelem megélése viszont mégsem a vagyonon alapul a sorsában, Mauglival való találkozásában. Fontos, hogy a mai anyagias világban hallgassunk az érzelmeinkre – hangsúlyozta Szalai Dóra.
Fegyverrel a kézben
- Buldeó szimbolizálja azokat a ma élő embereket, akik pitiáner alakok, de vezérnek képzelik magukat egy bizonyos közösségen belül. Igazából azonban nevetségesek, hiszen csak fegyverrel a kezükben tudják biztosítani a hatalmukat, s azt, hogy vezetők legyenek. Így aztán valójában senkik maradnak, s nem is illenek bele a társadalomba – húzta alá Horváth László.
Legyen mit ráhagyni az utódokra
-Öreg medve vagyok, híres figurája A dzsungel könyvének. Micimackó után most már Baluként lépdelek az utamon. Ez a szerep régen és most is arról szól: úgy éljünk, hogy mindig legyen mit ráhagyni az utódokra. Minden korszaknak, korosztálynak megvoltak a bölcs öregjei, akik nagy szívvel és lélekkel okították, tanították az utánuk jövő generációt. Végül is ez az élet folytonossága. Amit tudunk, tapasztalunk, azt vigyük és adjuk tovább – hangsúlyozta Mikó István.
Nem kételkedik a hitében
- Gyerekkoromban A dzsungel könyve volt az első darab, amit a debreceni színházban láttam. Akkor Akelát Krizsik Alfonz alakította – akivel később színpadon találkozhattam -, s abból az előadásból nekem az ő figurája tetszett a legjobban. Most meg is tudom fogalmazni miért. Akela nem kételkedik az ő hitében, erkölcsi és etikai normáiban, elvei vannak, amelyekért kiáll. Fel sem merül benne, hogy ne szegüljön szembe a tigrissel Maugli életéért. Szeretem ezt a szerepet. Sok mindent lehet vele közvetíteni – húzta alá Ács Tamás.
Vigyázni és elengedni
- Mindig vágytam erre a szerep, már húsz éve is, ám akkor még Tunát alakíthattam. Most nagyon jó időben, hálás feladatként játszhatom el Bagirát. Ahogy a darabban vigyázott Mauglira, majd elengedi őt a felnőtté válás útjára, hozzá hasonlóan én is abba a szakaszba kerültem, amikor a 14 éves fiamat kell majd rövidesen elengednem az önállóság irányába. Tökéletes az időzítés számomra lélekben, mondanivalóban színpadon és azon túl is - mesélte Szőcs Erika.
Veszedelmesen gátlástalan
- Sir Kánt az eddig bemutatott előadásokban mindig férfi alakította. Most nőként láthatják a nézők ezt a figurát. Nem törekszem arra, hogy férfi jellemet formáljak meg. A darabban gyakorlatilag egy rockertigris ő, aki veszedelmesen gátlástalan. Ennek a tulajdonságának a megerősítésével szeretném megmutatni a karakterét, viselkedésének mozgatórugóit, jegyeit s helyét a mai és jövőbeni dzsungelünkben – fogalmazott Molnár Anikó.
Fondorlatos primadonna
- Erős karakter, szeretek ilyen figurákat játszani. Ká a mi előadásunkban egy primadonna, aki kicsit gonosz, miközben titokzatos, fondorlatos. Nagy kihívás volt számomra, hogy rövid idő alatt megtanuljak légdeszkázni olyan szinten, hogy közben énekeljek, beszéljek, tartsam a koreográfiákat, s viselni is tudjam az ötméteres jelmezemet. A mű tényleg nagyon aktuális. Harcolnak az emberek: önmagukkal, igazukért, életben maradásukért, mindenért, miközben egyre jobban elvadállatiasodunk – mondta Simon Andrea.
Igazi fekete humor
- Közel áll hozzám ez a szerep. Egy operettben Csíl a táncos komikus figuráját hozná be a darabba, igazi fekete humorba csomagolva, amit én nagyon szeretek. A halálmadár, a keselyű vicces fanyarsága, jelenléte az előadásban utalhat a mára is, hiszen léteznek élőlények elhalásán nyerészkedők. Ebben az évadban egy betegség miatt a nagyobb zenés előadásokból kimaradtam, így komoly erőnléti edzés számomra a swinges, rock and rollos nem könnyű koreográfiák teljesítése – fogalmazta meg gondolatait Savanyu Gergely.
Állatszerű mozgások, emberi jellemek
- A kettősséget próbáltam a koreográfiákkal ábrázolni. Az állatszerű mozgásokat, az emberi jellemek, gesztusok, társadalmi csoportok, jelenségek párhuzamba állításával, kombinációival. Ezért váltak például a majmok urbanista street funkys őrültekké, a farkasok pedig inkább rockerek. Az állatfiguráknál megőriztük a rájuk jellemző viselkedési jegyeket, de nem akartam minden koreográfiát erre ráhúzni, csak amennyit a rendezői koncepció és a helyzetek engedtek – hangsúlyozta Szakál Attila koreográfus.
A Soproni Petőfi Színház előadása a jövőbe vetíti ki Maugli világát: hősei a színház fákkal és bozóttal benőtt romjai közt jelennek meg, s a játék ebben a keretben értelmezi újra civilizációnk esélyeit. Mindeközben a produkció megőrzi az ismert és népszerű történet mesejellegét, az állatfigurák jellemét, s egyaránt szeretne szórakoztatni, tanulsággal szolgálni. Az előadásban az egész soproni társulat és a Sopron Balett minden tagja részt vesz. A dalok élőben hangzanak el, zenei alap segítségével, külső, élőben éneklő kórus részvételével.
A musical nyáron hatszor látható a fertőrákosi barlangszínházban, egyszer Pápán, majd ősztől a soproni teátrumban gyermek- és ifjúsági bérletben, illetve bérletszünetes előadásként tekinthető meg.
Dés László - Geszti Péter - Békés Pál
A DZUNGEL KÖNYVE
musical
A Soproni Petőfi Színház előadása
Szereplők:
Maugli – Papp Attila
Balu – Mikó István
Akela – Ács Tamás
Bagira – Szőcs Erika
Sir Kán – Molnár Anikó
Csil – Savanyu Gergely
Ká – Simon Andrea
Buldeó – Horváth László
Túna – Szalai Dóra
Főmajom / Alfarkas II. / Segédkeselyű – Sárdy Zoltán
Alfarkas I. / Almajom /Segédkeselyű – Szlúka Brigitta
Kis Maugli (1. szereposztás) – Sörtély Roland
Kis Maugli (2. szereposztás) – Fajkusz Benedek
További szereplők:
Csernus Anita
Sasvári Krisztina
Szabó Barbara Szofia
Bolla Bence
Füsi Zsolt
Rovó Péter
Koreográfus – Szakál Attila
Díszlet – Pataki András
Jelmez – Húros Annamária
Fény – Kovács Ferenc
Korrepetitor – Sárdy Barbara
Súgó – Fekete Adrienn
Ügyelő – Horváth Dávid
Rendező- és koreográfusasszisztens – Csernus Anita
Rendező – Pataki András