A Pázmándon élő Kovács Dániel Gábor  2007-ben írta meg élete első színdarabját, A libikókát. Ezzel megnyerte a XXI. század magyar drámájáért alapítvány által kiírt pályázatot, amelynek keretében Tatabányán be is mutatták a művét Szabados Mihály rendezésében. A következő fontos esemény 2011-ben érkezett el a fiatal szerző életében, amikor a Nemzeti Színház írt ki drámapályázatot a romagyilkosságok témakörében, s ezt  is megnyerte. A díjátadás keretében a Nemzeti Színház nagyszínpadán olvastak fel a darabból. A mostani művét  Erőss Zsolték halála ihlette, s tavaly írta meg.

- A színdarabjaim szereplői mindig olyan emberek, akik nagyon erősen hisznek valamiben. Erőss Zsolt és hegymászó társa, Kiss Péter ilyen emberek voltak. Megérintett a történetük, tragikus haláluk. Az írásom első fele fikciós, a második felvonásban már inkább a történeti hűség dominál. A darab megírására előtt két hónapig csak anyaggyűjtést végeztem. Elolvastam a Zsolttal készült összes interjút, megnéztem az előadásait. Fontosnak tartottam, hogy a szöveg hegymászószemmel is teljesen hiteles legyen. Erőss Zsolt özvegye, Sterczer Hilda az írás elkészülte után megnyugtatott, hogy az lett - mondta Kovács Dániel Gábor.

A soproni produkciót Pápai László rendezi, aki hangsúlyozta: a bemutatott cselekmény nyomán eltöprenghetünk, vajon milyen emberi tényezők, törekvések, hibák húzódhatnak meg a hegymászók tragédiája mögött. Az ógörög sorstragédiákra utalva:  a „hübrisz” bűnébe esett hősről van-e szó, aki cselekvésével megsértette az isteni/természeti törvényeket, amiért halálbüntetés jár? A kérdések mellett ugyanakkor bepillanthatunk egy nagyratörő tehetség belső vívódástól sem mentes életútjába. Mellesleg a nem túl közismert magashegy-mászás szakmai érdekességeiből is kapunk ízelítőt.

- A színmű cselekménye két részből áll. Az első az expedíció szervezésének egyes csomópontjait mutatja meg, miközben megismerkedünk a szereplőkkel, a második részben a  Kancsendzönga csúcshódítása utolsó két napjának lényeges cselekményeit láthatjuk. Az írott művet uraló dokumentarista feldolgozásból először ki kellett bontani a szereplők közötti kapcsolatrendszer drámai vonulatát,  és feszesebbé tömöríteni a drámát. A felolvasás nem vállalhat részletező színpadi játékot, de  sajátos jelrendszerével segíti a nézői fantáziában az asszociációk  születését, az előadás által felvetett kérdésekre a válaszkeresést - tette hozzá Pápai László.


Kovács Dániel Gábor

ÉLET A HALÁLZÓNÁBAN
felolvasó-színházi előadás

SZEREPLŐK:

ERŐSS ZSOLT – A hópárduc, hegymászó…………………………………………..ÁcsTamás
STERCZER HILDA – Erőss Zsolt felesége…………………………………………….Szőcs Erika
KISS PÉTER – hegymászó………………………………………………………………….Papp Attila
id. KISS PÉTER – Peti édesapja………………………………………………………….Horváth László
BIBAS SERPA – hegyi vezető……………………………………………………………..Sárdy Zoltán
KOLLÁR LAJOS – expedícióvezető……………………………………………………..Savanyu Gergely
LÉVAI FERENC – cégvezető………………………………………………………………..Horváth László
KOVÁCS GÁBOR – cég alkalmazott………………………………….Káldy Márton (színitanodai hallgató)
MÉCS LÁSZLÓ – hegymászó…………………………………………   Horváth Dávid (színitanodai hallgató)
PASANG – szakács………………………………………………………………………………Sárdy Zoltán

Hang: Horváth Attila
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Fény: Kovács Ferenc
Rendező: Pápai László