Hírek - 2014. február 14.Csillagbölcső és a Semmi
Folytatódik az iskolaszínházi program Sopronban, a város teátrumának nagy sikerű és az oktatási intézmények által elismert kezdeményezésének keretében Takeshi Kitano: Csillagbölcső című darabjából készült színpadi játékot mutatják be tanórákon Németh Ervin drámatanár vezetésével.
A Semmi című foglalkozás keretében pedig főként a színházi szövegértésre, a formanyelvek bemutatására helyezik a hangsúlyt azzal a céllal, hogy a fiatalok közel kerüljenek a színház világához és a hétköznapok részeként éljék meg a művészeti ággal való találkozásukat. Pataki András, a soproni Petőfi Színház igazgatója az elmúlt évad egyik legfontosabb eredményének tartja azt, hogy intézményüknek sikerült nyitnia a fiatalok felé, az iskolák, a pedagógusok és a diákok is nagyon jól fogadták ezt a kezdeményezést, s ennek is köszönhető, hogy a teátrum bérleteseinek száma már meghaladta a kilencezret.
A Csillagbölcső című előadásban a soproni társulat tagjai mellett a város általános iskolásai is szerepelnek és együtt próbálnak válaszolni többek között a "Ki vagyok?", Hol a helyem a világban?" című kérdésekre, akkor, amikor a gyerekkori csillagbölcső már nem létezik.
Németh Ervin drámatanár elmondta: az előadás két fiú – báty és öcs – sorsát követi nyomon életüknek egy nagyon kiélezett időszakában. A fiúkat kettős trauma éri: egyrészt elvesztik édesapjukat, akihez különösen erőteljes szállal kötődtek, másrészt az édesanyjukkal az új egzisztenciateremtés szándékával új lakóhelyre költöznek, elvesztve ezzel korábbi baráti kapcsolataikat is. A kettős „gyászmunkát” az a lelki nyomás is terheli, hogy mennyiben engedhető meg az anyának, hogy elfeledje az apát, azaz helyettesíthető-e apa a pótapával. A játék a báty történetén keresztül értelmezi az élethelyzetet.
Fotó: Torma Sándor
A Csillagbölcső című előadásban a soproni társulat tagjai mellett a város általános iskolásai is szerepelnek és együtt próbálnak válaszolni többek között a "Ki vagyok?", Hol a helyem a világban?" című kérdésekre, akkor, amikor a gyerekkori csillagbölcső már nem létezik.
Németh Ervin drámatanár elmondta: az előadás két fiú – báty és öcs – sorsát követi nyomon életüknek egy nagyon kiélezett időszakában. A fiúkat kettős trauma éri: egyrészt elvesztik édesapjukat, akihez különösen erőteljes szállal kötődtek, másrészt az édesanyjukkal az új egzisztenciateremtés szándékával új lakóhelyre költöznek, elvesztve ezzel korábbi baráti kapcsolataikat is. A kettős „gyászmunkát” az a lelki nyomás is terheli, hogy mennyiben engedhető meg az anyának, hogy elfeledje az apát, azaz helyettesíthető-e apa a pótapával. A játék a báty történetén keresztül értelmezi az élethelyzetet.
Fotó: Torma Sándor
