Hírek - 2015. november 17.Jön A legkisebb boszorkány

Lázár Ervin A legkisebb boszorkány című zenés mesejátékának a bemutatóját láthatják a nézők gyermekbérletes előadásként november 19-én (csütörtökön) délután öt órakor a Soproni Petőfi Színházban. A Zentai Magyar Kamaraszínház produkcióját Pataki András rendezte.

Színes jelmezek, hangulatos dalbetétek és látványos koreográfiák jellemzik az előadást. A történet szerint Anya-Banyának három lánya van, őket küldi rontani, ártani, bűbájolni a Tündér Tercia kezére pályázó Király Kis Miklós ellen. A legkisebb boszorkány azonban szembeszegül a gonosz paranccsal, nem gáncsolja, hanem önzetlenül segíti Miklóst. Vagy talán nem is olyan önzetlenül? A mesejáték nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoz.

"Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is.

No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője!

Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Hát éppen az, hogy nagyon is szeretne már az oldalára állni: s épp akkor ott állni, amikor az oltár felé igyekeznek. Ugye, mindenki kitalálta, mi hajtja, űzi, kényszeríti ezt a kis boszorkát arra, hogy folyton a hősünk sarkában legyen? Naná, hogy nem a fő boszorka, Anya-Banya parancsa!

S akár hiszed, akár nem: minden a legjobb úton halad a boldog végkifejlet felé. Az ellenséges sárkányt legyőzi Miklós, megszerzi az aranyszőrű kiscsikót, kiszabadítja hőn áhított Tündér Terciáját – semmi akadálya hát, hogy egybekeljenek, s boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle!

Itt lehetne a vége, de nem Lázár Ervinnél! Nála még Anya-Banya széllé változtatja büntetésből Amarillát, mert segített hősünknek. Aztán Király Kis Miklós a lakodalmának kellős közepén kioson a kertbe, s a szélbe tartja arcát. A szél meg csak sír, sírdogál körülötte, s Király Kis Miklós, a győztes, áll szomorúan. Ugye, gyönyörű? S ha mindez még a színpadon valóságra is válik? " (Pataki András)

 

Mozgóképes ajánló az előadásról:


A LEGKISEBB BOSZORKÁNY

Szereplők:

Király Kis Miklós – Dévai Zoltán
Tündér Tercia; Miklós anyja; Csillaganya – Molnár Gábor Nóra f. h.
Amarilla; Róka – Nagyabonyi Emese
Marilla – Kiss Izabella
Rilla – Lőrincz Tímea
Anyabanya; Sárkány – Nešić Máté
Táltos, Miklós első lova; Csillagfiú – Papp Arnold
Anyabanya lova; Ezüstszőrű, a Sárkány lova; Obsitos; Világ kovácsa; Csillaggyerek I. – Rutonić Róbert
Aranyszőrű, Miklós második lova; Csillaggyerek II.; Kisinas – Virág György

Dramaturg – Németh Ervin
Zene – Keresztes Zoltán
Koreográfia – Demcsák Ottó
Díszlet – Pataki András
Jelmez – Rutonić Róbert
Fényterv – Komoróczy Gábor
Rendező – Pataki András

Fotók: Zentai Magyar Kamaraszínház