Hírek - 2014. október 9.Elveszett levél rendezői szemmel

Befejezték a próbáit Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című komédiájának a soproni Petőfi Színházban. Az évad nyitóelőadását Béres László rendezi, a premier október 11-én lesz.

Az elveszett levél című komédia 1884-ben íródott, de úgy tűnik, témája miatt örökös aktualitása van. Nyilván nem véletlen, hogy az egyik legtöbbet játszott darab a román színpadokon. A történet egyszerű és fordulatos, egy szerelmes levél kalandos útja köré épül, amelyet a helyi prefektus ír a szeretőjének, aki nem más, mint a vezető párt elnökének a felesége. A választások küszöbén a kompromittáló dokumentum jelentősége óriásira nő, sorozatos hisztériák, zsarolások, fenyegetőzések, rivalizálások, politikai marakodások, nevetséges hatalmi harcok előidézőjévé válik.
- Ez a darab - sajnos - minden korban érvényes, hiszen az emberi butaságról, gátlástalanságról, korrupcióról szól, s ezek örökérvényűvé teszik. A műben a bohózatba hajló vígjáték és a társadalmi szatíra ötvöződik, s ezek segítségével találó kórképet lehet festeni mindig. Pataki András igazgatóval két éve beszéltük meg, hogy a nagyon izgalmas román színjátszási forma segítségével hozzunk létre minőségi előadást, úgy, hogy ne csak a rendezői látásmód érvényesüljön. Ezért is végeztünk a társulattal nyáron egy kis műhelymunkát, hogy megismerjék az ehhez szükséges játékstílust. A román színház sajátos és kiemelkedő helyet foglal el az európai színjátszásban, számtalan egyediséggel rendelkezik, amelynek segítségével remekül lehet beszélni a mindenkori társadalmi viszonyokról. Caragiale művét én választottam, mivel egyetemes értékű, örökérvényű történet - több mint 37 nyelven előadták, annak dacára, hogy a darabot sajátos nyelvezete miatt nehéz lefordítani és épp ezért nem könnyű játszani sem. Egy elrontott, bizarr nyelv ez, a félintelligens, félművelt kispolgár különös szófacsarásai, a francia kifejezések utánozhatatlan eltorzításai jellemzik, de emellett a Bu­karestbe tóduló, ott állást kereső, karriert álmodó vidékiek furcsa, ugyancsak torz, de népieskedő elszólásai is színesítik Ion Luca Caragiale nyelvi világát. A történet kapcsán megnyílik előttünk egy furcsa balkáni életérzés, látásmód, amely rádöbbent bennünket: bárhol is élünk, az ember nem változik - mondta Béres László, aki a mai korba helyezte az előadást, viszont megtartotta az eredeti román helyszíneket.
Az előadás főbb szerepeiben a Jászai-díjas Kovács Frigyes, Kozma Attila, Szőcs Erika, Ács Tamás, Horváth László, Savanyu Gergely, Horváth Andor, Papp Attila, Farkas Tamás, Pintér Gábor és Sárdy Zoltán látható. A koreográfus a Harangozó-díjas Demcsák Ottó, a díszlet- és jelmeztervező Bodnár Enikő, a rendezőasszisztens Kincses Kata. A zene Ábrahám János nevéhez fűződik, a fordító Seprődi Kiss Attila.