Szőcs Erika:- Boldogan jöttem Sopronban, tele reménnyel. Pataki Andrást 12 éve ismerem, fáradhatatlan ember, számomra ő garancia arra, hogy jó színházat lehet itt létrehozni. Biztonságot ad ma egy társulathoz tartozni, tettekre kész színészeket látni, sok szép dolog jöhet létre. Bízom, abban, hogy a nézők mellettünk lesznek.
Krizsik Alfonz: - Nagyon jó ennyi fiatalt látni magam körül. Csodálatos érzés, eszembe jut az, amikor én kezdtem el a pályát, s mennyi remény, tettvágy volt bennem. Most ezt érzem ebben a társulatban. Sok jó alkotói energia feszül egybe, nem tudom elképzelni, hogy ennek ne a közönség és a város legyen a nyertese.
Horányi László: - Bíztató volt az évadnyitó, az, ahogy a város és a teátrum vezetői beszéltek a színházról, a célokról. Némi nosztalgiával gondoltam arra, amikor 20-25 évvel ezelőtt fogalmaztunk meg a szakmában hasonló gondolatokat, elveket. Újra lehetne kezdeni azt a fajta értékteremtést Sopronban, a hagyományokra építve, de mai érvényességgel. Nagy lehetőségeket látok ebben.
Farkas Tamás: - Boldog vagyok, hogy újra egy társulathoz tartozhatok. Régóta dolgozom szabadúszóként és elég babonás is vagyok. A szerencseszámom a 21-es, a soproni színház a 21. évadát kezdi, jó csillagzat alatt vagyunk. Örülök, hogy a klasszikus színházi előadások mellett, a tánc, a zenés műfaj, az opera is előtérbe kerül. Izgalmas évad elé nézünk, várjuk a közönséget!
Pintér Gábor:- Szeretem a megújulást az élet minden területén. Itt is új színház, egy társulat születik tele célokkal. Hiszek a közös munkában, a gondolkodásban, a csapatmunkában. Várom, hogy bemutatkozhassunk a közönségnek.
Horváth Zsuzsa:- Kicsit történelmet írunk Sopronban, hiszen az első önálló társulata mi lehetünk a városnak. Megtisztelő részese lenni mindennek. Örömmel jöttem, jó darabok szerepelnek a műsorban, remek kollégákkal dolgozhatok együtt, izgalommal várom a nézőkkel való találkozást.
Gál Tamás: - Felvidéki színészként nagy öröm számomra a Hűség városában színpadra lépni. Ez egy csodálatos hely, Petőfi Sándor itt katonáskodott, az ő léptei nyomát érzem. Ez a hely számomra a reménynek és az újnak a szimbóluma. Sosem hittem volna, hogy itt részese lehetek egy társulat magalakulásának. Nagy örömet érzek.