
Hírek - 2025. január 20.Savanyu Gergely a kastélyban
- Színházilag klasszikus beugrás volt ez?
- Félig igen. Előre tudtuk, hogy Pintér Gábor - aki az eredeti szerepet játssza - ezen a napon nem tud Sopronban lenni, így amolyan újévi, szilveszteri meglepetésként kaptam a feladatot az ünnepségen, hogy erre az estére be kell ugranom, én helyettesítem őt. Ugyanakkor az előadás a műsorrend miatt ebben a hónapban keveset ment, s közben én más produkcióban is jelen vagyok, már azzal foglalkoztam, próbáltam. Mennek a repertoáron lévő darabok, az egyeztetések sem könnyűek, így gyakorlatilag egy próbával mentünk neki ennek az előadásnak. Tehát lehet mondani beugrásnak.
- Izgult?
- Az első színpadra lépésem előtt olyan ideges voltam, remegett kezem-lábam, vert a víz - nem is annyira szöveg miatt, hanem hogy ne ejtsek el semmit, minden oda kerüljön, ahová a lakáj teszi, olyan hangsúlyokkal, úgy, ahogy a szerep, a karakter diktálja, menjen tempó szerint minden, hiszen a többiek is így gyakorolták be. Ennek a darabnak, Molnár Ferencnek a titka a tempó, a ritmus.
- A Hyppolit, a lakájban nagy sikerrel játszott már lakáj szerepet Sopronban. Jelentett ez valami segítséget most?
- Más karakter volt, más szerepkörben, más történetvezetésben, de Eperjes Károly akkori rendezői tanácsai technikailag most segítettek ennek a figurának a megteremtésében, ábrázolásában, a helyzetekben ilyen rövid idő alatt. A humor, a szellemesség, a jelenlét fontos. Kicsit oldva a feszültségemet most belecsempésztem egy rejtett poént is az előadásba.
- Mi volt az, a többiek észrevették?
- Ők igen, a nézők szerintem nem, de a darabbéli citrommal mindenképp kapcsolatban van. Mondhatnánk azt, a nevemmel játszva, savanyús lett...
(V.R.)
Fotók: Rombai Péter
