A Soproni Petőfi Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciójában készülő előadás filmszerű képekben meséli el a kereszténység egyik legnagyobb alakjának világot megváltoztató történetét. A főszereplő Papp Attila, Klárát Molnár Anikó formálja meg. Az előadásban a Kossuth-díjas Eperjes Károly Ferenc apját és III. Ince pápát játssza. A darabot a Jászai-díjas Pataki András állítja színpadra, társrendezőként Béres László segíti a munkáját. A zeneszerző a Kossuth-díjas Szarka Gyula.

Isten komédiása

A szentet már nyolcszáz esztendeje ott látjuk a kereszténység történetének legnagyobbjai közt. Itáliában az alábbi néven említik őt a leggyakrabban, és mindig maradéktalan szeretettel: Poverello di Dio – Isten szegénye. Vagy másképpen: Francesco, il giullare di Dio. Isten komédiása, mert Ferenc mosolyt varázsolt az arcokra, és könnyet csalt a szemekbe. 

Assisi Szent Ferenc minden idők egyik legnépszerűbb szentje. Hatással volt a katolikus egyházra. IX. Gergely pápa 1228. július 16-án szentté avatta, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. Híres költeménye a Naphimnusz, ezért is nyilvánította őt Szent II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Olyan szinten változtatta meg a világot, a kereszténységet, Krisztus követését, hogy még Luther Mártonra is hatást gyakorolt a példája, akárcsak Liszt Ferencre.

Liszt zongoraműve

A zeneszerző az esztergomi bazilika felszentélésére írt miséje után személyesen találkozhatott IX. Piusz pápával, akinek 1863. július 1-jén az egyházfő kifejezett kérésére eljátszotta az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak című zongoraművét. Akkor Liszt a Madonna del Rosario kolostorban lakott, és ott látogatta meg őt a pápa főpapi kísérettel. IX. Piusz gyűrűt ajándékozott Lisztnek, majd a feljegyzések, tanulmányok szerint pár nap múlva fogadta a zeneszerzőt a Vatikánban, és egy Madonnát ábrázoló domborműszerű drágakövet adott neki. Ezután 1865. április 25-én Liszt felvette az úgynevezett négy kisebb papi rendet, reverendában járt, koncertezett.

A Jókai-kódex

Ferenc új szerzetesrendet alapított az akkori idők viharos körülményei közt, és temérdek embert volt képes a hitnek visszaszerezni. Lehet, kevesen tudják, a ferences rend még Ferenc életében megjelent Magyarországon. A magyar irodalom első kéziratos könyve a szent Ferenc legendáját tartalmazó Jókai-kódex. Az Országos Széchényi Könyvtárban található XIV. századi magyar nyelvű írásos emlék őrzi Szent Ferenc "madárprédikációját", amely a madarak szabadságát emeli ki, és a gubbioi farkas megszelidítésről is szól egy rész.

A legendák szerint Ferenc egyszer a madaraknak és halaknak prédikált, mert az emberek nem jöttek meghallgatni őt. A halak kidugták fejüket a vízből, a madarak mellé telepedtek és figyelték. Erre a csodára már sokan köré gyűltek. Máskor pedig a Gubbio környékén garázdálkodó farkast szelídítette meg. Egyezséget kötött vele: a helyiek gondoskodnak a farkas élelmezéséről, a vadállat pedig nem támad többé meg senkit.  

Hogyan tért meg?

Ferenc megtérése és elköteleződése Isten felé azt is jelentette, hogy összeveszett dúsgazdag posztókereskedő édesapjával. Történt ugyanis, hogy San Damiano templomában a megfeszített Krisztus képmása életre kelt előtte és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc pedig erre nem tett mást, mint eladta a lovát, több ruhaneműt az apja készletéből, majd az így kapott pénzt a templom papjának adományozta, hogy hozzák helyre Isten házát. Apja ezen annyira feldühödött, hogy feljelentette a fiát a püspöknél és követelte vissza a pénzét. Ferenc lemondott az örökségéről, és pár hónapig Assisi környékén koldusként élt.

A most készülő előadás 81 jelenetben meséli el Szent Ferenc életét. A koprodukció nyitja július 2-án az Esztergomi Várszínházban a misztériumok évadát. 

Katona Imre: Isten komédiása
misztériumjáték Assisi Szent Ferenc életéről

A Soproni Petőfi Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciója

Szereplők:

Ferenc - Papp Attila
Klára - Molnár Anikó
Bernardo Quintavalle - Kósa Zsolt
Egidio-Marosszéki Tamás
Ugolino bíboros / I. fogoly-Horányi László (Jászai-díjas)
Leó testvér/II. fogoly/ II. Guido püspök-Kovács Frigyes (Jászai-díjas)
Pietro Bernardone, Ferenc apja/II Ince pápa-Eperjes Károly (Kossuth-és Jászai-díjas)
Cortonai Illés/Favarone, Klára apja/ A pap-Savanyu Gergely
Pietro Cattani/Az őrült/A rabló-Major Zsolt
Öreg pap/Öreg ember-Boráros Imre (Kossuth-díjas)
Ortola, Klára anyja/A bába/Mosónő-Rudolf Teréz
I. felkelő/A polgár/Mészáros/Kapus-Pintér Gábor
II. felkelő/A haldokló/A poroszló/Vidéki úr-Wischer Johann
Pica, Ferenc anyja-Szőcs Erika
A nemes úr/Az érsek-Farkas Tamás
A vajúdó asszony/A szép lány-Dienes Blanka
A Hang-Nagy Gábor

További szerepekben - Kiss Noró, Szabó Laci

Zeneszerző - Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
Díszlet/Jelmeztervező-Gyarmathy Ágnes (Munkácsy-díjas)
Zenei munkatárs-Farnbauer Péter
Koreográfus-Szakál Attila
Rendezőasszisztens- Simon Andrea
Súgó- Szele Julianna Lívia
Ügyelő-Kiss Noró
Társrendező-Béres László
Rendező-Pataki András (Jászai-díjas)