Olyan pántokat törő, elsöprő energiával próbálja a Sopron Balett ezt a produkciót, ha ma lenne a történelmi népszavazás, akkor már a táncukkal rátennék a pecsétet a szívekre, lelkekre és a vokslapokra. Talán Demcsák Ottó rendező-koreográfus is azt érzi, most jött el az idő, hogy a lassan tíz évre visszanyúló közös munkájuknak ez az előadás legyen egy iránymutató mérföldköve, lenyomata. Amit a fúziós technikában, az elemek nehézségi fokában, látványos emelésekkel, kitartásokkal, akrobatikával, szólókkal, páros és csoportos koreográfiákkal fűszerezve rá lehet tenni egy csapatra - mert képesek a nagy varázslatra - azt ő most mind alkalmazza. A tánc szépségét, erejét, időkön, tereken túl nyúló hatását egyaránt lehet érezni a színpadon. Ebben pedig az egész Sopron Balett partner, emlékezetes teljesítményeket nyújtanak szerepeikben. Horváth Renáta - aki egyébként hatszor öltözik át  a darabban, néha villámsebességgel - 18 tanítványát hozta el, hogy valóban meg lehessen jeleníteni a színpadon a tömegjeleneteket, a háborút, a Rongyos Gárda legendáját, a soproni emberek szabadságtól sugárzó világát, sokaságát.

Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítója nagyívű  drámai csúcspontokkal, váltásokkal telített, erős, dinamikus, igényes, filmzenei hangulatot árasztó szimfonikus művet írt. Sokszínű dallamvezetése a darabnak magával ragadó, így a közönség a zene által szintén benne érezheti magát a történelemben, a különböző jelenetekben, a szereplők szenvedélyeiben, érzelmeiben. Nagy Szabolcs hangszerelte a művet, a 192 éves Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész és Kóczán Péter vezényletével játssza a darabot minden egyes alkalommal élőben. Összesen 23-an ülnek a zenekari árokban. Így olyan hangzásvilággal szólal meg az alkotás, hogy a zene megtölti a teret, a színháztermet és a szíveket.  Az előadásban hat tagú kórus is részt vesz. A korhű ruhákat Szélyes Andrea tervezte, nem akármilyen jelmezkavalkádot láthatnak a nézők a produkcióban. Az összhatáshoz hozzájárul Madarász Jánosnak, népszerű színházi nevén "Madárnak", az ország kiemelkedő világítástechnikusának, nagy szakmai gurujának ámulatba ejtő vetítéses fénymágiája.    

A stáb novembertől 29-től már a nézők elé lép, a fiatal korosztálynak szóló bérletes előadásokat játsszák le először. A felnőtt közönség a decemberi centenárium idején tekintheti meg a produkciót. 

Háttér az előadásról, az alkotói folyamatról nyilatkozatokkal itt:

http://www.soproniszinhaz.hu/hu/hirek/2049-filmzenei-hangulat.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hu/hirek/2048-tancba-ontott-tortenelem.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2047-tancmu-a-sorsfordito-napokrol.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2020-eltancolt-tortenelem.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2044-peldaerteku-hit.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/2043-keszul-a-zenekar.html

Szarka Gyula – Demcsák Ottó:
ÉS MÉGIS ÉLÜNK
táncmű a soproni népszavazás 100. évfordulójára

Szereplők:

Dersy Géza: Ruszlan Szojengosev / Bogdan Holomej
Dersy Péter, a bátyja:  Füsi Zsolt
Hauer Viola, Géza szerelmese:  Horváth Renáta
Hauer ezredes, Viola apja: Vaszilij Nyemcsinov
Szabó Éva (Ángyika), Péter felesége:  Paksi Fruzsina/ Szalai Réka
Teréz mama, Éva nagynénje:  Szalai Dóra
Tábori pap/Gara, bankár: Alekszej Batrakov
Rongyos felkelő: Rácz Botond
Diákruhás felkelő: Paksi Fruzsina/ Szalai Réka
Angol diplomata: Bogdan Holomej / Ruszlan Szojengosev
Mende, ügyvéd/francia diplomata:            Andrej Potapov
Szobalány:                                                  Alina Tarnyenko
Virágáruslány:                                             Alekszandra Tyeplih

Valamint, katonák a harctéren, a távházasság tanúi, pap, kadétok a kiképzésen, a fővárosi utca emberei, születésnapi vendégek, Sopron lakosai, antant tisztek, osztrák csendőrök, népfelkelők, diplomaták: Borsodi Virág, Csollány Kitti, Gősi Lara, Hencz Anna, Kleizer Anna Evelin, Kopácsi Fanni, Lugosi Kíra, Majer Regina, Maráczi Hanga, Mészáros Csenge, Molnár Anna Zsuzsa, Molnár Fanni, Németh Anna, Németh Natália, Seszták Laura Dalma, Szabó Hanga Júlia, Szebeni Julianna, Véger Dorina.

Közreműködik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar és a Soproni Petőfi Színház kórusa.

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas) 

Somogyváry Gyula regénye alapján a szövegkönyvet a táncjátékra alkalmazta: Katona Imre

A zenét hangszerelte: Nagy Szabolcs

Jelmez: Szélyes Andrea
Díszlet: Pataki András (Jászai-díjas)
Fény: Madarász János "MADÁR"
Karmester: Oberfrank Péter  (Liszt-díjas, érdemes művész)
Ügyelő: Kiss Noró
Koreográfusasszisztens: Alekszej Batrakov
Rendező–koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas)
 

Az És mégis élünk Somogyváry Gyula magyar író, költő regénye. A mű a Rongyos Gárdáról és harcai által kikényszerített 1921. december 14-én megtartott soproni népszavazásról szól, melynek keretében a város polgárai Magyarországhoz való tartozásuk mellett döntöttek. Hálából a város megkapta a Civitas Fidelissima (leghűségesebb város) címet. A könyv egy kitalált személy, Dersy Géza katona-főhadnagy szemével követi az eseményeket.

Somogyváry Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb - és egyben legfelemelőbb - korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Dersy Péter az első világháború poklában távházasságot köt a szegény Évával, hogy így ő hozzájuthasson egy nagyobb örökséghez. Péter testvére, Géza – a könyv főszereplője – 1921-ben találkozik Évával, aki elmondja neki, bár mindenki Péter haláláról beszél, ő mégis reménykedik, és várja ura hazatértét. Nemsokára Gézát Sopronba rendelik, ahol tanúja lesz a nyugat-magyarországi eseményeknek. A cselekmény ezután két szálon fut: Géza élményeinek és Éva gyötrődésének a leírásán. Péter hazakerül, s bár vagyonát elveszti, ennek ellenére boldogan élnek Évával. Géza pedig végül feleségül veheti szerelmét, Violát. 

A regény bemutatja azt a helyzetet, amikor Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni - a háborúban ugyancsak vesztes - Ausztriához. Ám akadt egy maroknyi népesség, akik fellázadtak az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények, veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük a híres, kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelő története az igaz hazafiasság regénye.