Hírek - 2013. április 2.Dinnyés József, a dalnok Sopronban- Történelmi szabadiskola a legendás énekessel
Dinnyés József az ismert dalnok tart zenés, verses ötrészes szabadiskolát április 8-12-ig délután négy órától a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban. A Soproni Petőfi Színház a Költészet Hete című rendezvénysorozatának keretében látja vendégül a népszerű előadót.
Az elmúlt ötven év hazai zenei életének egyik karizmatikus egyénisége Dinnyés József, aki 1963-ban kezdett el énekelni. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt az 1970-es években egy ideig magyar Bob Dylanként "Bob Dinnyésként" emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. Hű is maradt a versek és történelem világához a mai napig. Az előadó öt évszázad magyar nyelvű verseiből előadássorozatot szerkesztett, szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, az irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek.
Az izgalmas és egyedi vállalkozása most Sopronban is látható öt nap alatt öt részben. Az első műsorának a címe Mohács után megholdulni, túlélni!. Ennek keretében többek között arról énekel, szaval, hogy a magyar nép a XVI-XVII. században, a zord történelmi időkben olyan hadsereget tudott talpra állítani, amelynek tagjai a szellem fegyvereivel hódították meg a nemzeti érzés, a magyar nyelv és a magyar műveltség számára a három részre szakadt országot. A második szabadiskola a XVIII. századi költészettel, történelemmel foglalkozik, annak tükrében, hogy a különböző kulturális hatások, szellemi irányzatok, stílusok és a történelmi helyzetből adódó politikai törekvések miként hatottak az irodalomra. Ennek a produkciónak a címe Megújhodás vagy felvilágosodás? A harmadik találkozás alkalmával a XIX. század kerül nagyító alá, mégpedig olyan szempontok szerint, hogy a költők miként próbálják a közösségi egyenlőséget, a felemelkedést biztosító műveltséget támogatni. A Reform-újrareformált világot? című előadás a változásokat sürgető évszázados tervekről és harcokról is szól a dalok és a versek segítségével. A negyedik előadásban a XX. század első felét mutatja be Mit olvasott dédapánk, nagyapánk? címmel. Ebben az időszakban a haza fogalma megváltozott, az anyanyelv szerepe felértékelődött, hiszen a nemzeti ideológiák megváltoztatták Európa arculatát és ez a költészetben is tetten érhető volt. Az ötödik és egyben utolsó előadás pedig a XX. század második felének történelmét és egyben Dinnyés József életét villantja fel Kik vesznek körül? címmel.
Dinnyés József erről így vall: " Az előadás dalait az elmúlt 40 évben írt műveimből válogattam. Az állampolgári szerep nehéz és buktatóit nem ismerjük. „Részt venni vagy jelen lenni” ez volt a kérdés a szocializmus utáni idők első éveiben. Erre keresem a választ saját szövegű dalaimban. A II. világháború után az egész világot újra felosztották. Nemzeteket bénítottak meg a megváltoztathatatlannak tűnő politikai rendszerek. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken. Erről szeretnék beszélni, énekelni."
Az izgalmas és egyedi vállalkozása most Sopronban is látható öt nap alatt öt részben. Az első műsorának a címe Mohács után megholdulni, túlélni!. Ennek keretében többek között arról énekel, szaval, hogy a magyar nép a XVI-XVII. században, a zord történelmi időkben olyan hadsereget tudott talpra állítani, amelynek tagjai a szellem fegyvereivel hódították meg a nemzeti érzés, a magyar nyelv és a magyar műveltség számára a három részre szakadt országot. A második szabadiskola a XVIII. századi költészettel, történelemmel foglalkozik, annak tükrében, hogy a különböző kulturális hatások, szellemi irányzatok, stílusok és a történelmi helyzetből adódó politikai törekvések miként hatottak az irodalomra. Ennek a produkciónak a címe Megújhodás vagy felvilágosodás? A harmadik találkozás alkalmával a XIX. század kerül nagyító alá, mégpedig olyan szempontok szerint, hogy a költők miként próbálják a közösségi egyenlőséget, a felemelkedést biztosító műveltséget támogatni. A Reform-újrareformált világot? című előadás a változásokat sürgető évszázados tervekről és harcokról is szól a dalok és a versek segítségével. A negyedik előadásban a XX. század első felét mutatja be Mit olvasott dédapánk, nagyapánk? címmel. Ebben az időszakban a haza fogalma megváltozott, az anyanyelv szerepe felértékelődött, hiszen a nemzeti ideológiák megváltoztatták Európa arculatát és ez a költészetben is tetten érhető volt. Az ötödik és egyben utolsó előadás pedig a XX. század második felének történelmét és egyben Dinnyés József életét villantja fel Kik vesznek körül? címmel.
Dinnyés József erről így vall: " Az előadás dalait az elmúlt 40 évben írt műveimből válogattam. Az állampolgári szerep nehéz és buktatóit nem ismerjük. „Részt venni vagy jelen lenni” ez volt a kérdés a szocializmus utáni idők első éveiben. Erre keresem a választ saját szövegű dalaimban. A II. világháború után az egész világot újra felosztották. Nemzeteket bénítottak meg a megváltoztathatatlannak tűnő politikai rendszerek. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken. Erről szeretnék beszélni, énekelni."
