Hírek - 2021. augusztus 18.Zenta: irány Esztergom!

Rangos elismerésként, a magyar szerzők évadának tiszteletére, a közönség kérésére visszahívták a Zenta, 1697 rockopera stábját Esztergomba, az előadás magyarországi ősbemutatójának helyszínére augusztus 18-ra a bazilika elé. Szarka Gyula és Szálinger Balázs művét Pataki András állította színpadra. A hatalmas, átütő sikerű, népszerű sztárénekeseket felvonultató produkció a Vajdaság, a Felvidék mellett tavaly nyáron Gyulán vendégszerepelt. Láthatták a soproni nézők a színházban, és bekerült a Déryné Programba. Legutóbb a kisvárdai fesztiválon játszották a darabot. Klip és egy kis történelem itt.

Az Esztergomi Várszínház idei évadában a magyar szerzők művei előtt tisztelegnek, s a közönség kérésére hívták meg ismét a bazilika előtti szabadtéri színpadra a zentai és soproni teátrum együttműködésében készült előadást. A magyarországi ősbemutató helyszíne megújult külsőleg, így augusztus 18-án a bazilika teljes pompában ad méltó hátteret a produkciónak. A várszínházban idén egy másik soproni koprodukciós előadást is vendégül látott, az Ördögölő Józsiás az évadot megnyitó hétvégén volt látható nagy sikerrel Esztergomban. Most pedig a zárást jelentő héten a zentai csatáról szóló előadással fejeződik be a nyári szezon a Duna kapujában. 

A Zenta, 1697 rockopera nagy utat járt be mióta megszületett. A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben. A darab ősbemutatója 2018 szeptemberében volt Zentán, majd 2019 augusztusában Esztergomban a bazilika előtt tartották a magyarországi premiert. Ezután Dunaszerdahelyen a sportcsarnokban kapott nagy ünneplést és standing ovationt a stáb. A gyulai nézőket a Tószínpadon hódította meg a csapat tavaly nyáron. 

Most pedig visszatérhet a stáb Esztergomba, arra a helyszínre, ahol a magyarországi ősbemutató zajlott 1700 felállva tapsoló néző előtt. A Soproni Petőfi Színházban az ifjúsági és felnőtt közönség is megtekinthette a nagy sikert aratott rockoperát, amely meghívást kapott a Déryné Programba. A kezdeményezés célja, hogy színvonalas előadások juthassanak el kistelepülésekre, falvakba, állandó vagy időszakos játszóhelyekre, befogadó helyekre. Már több helyszín (Százhalombatta, Körmend, Pápa, Szolnok) is érdeklődött az előadás iránt, ám a járványhelyzeti bizonytalanságok miatt egyelőre nem tudták vendégül látni a Zenta, 1697 produkciót.  

Az előadás főbb szerepeiben Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser/Békefi Viktória/Kisfaludy Zsófia, Wischer Johann, Szomor György, Savanyu Gergely, Papp Attila, Nagy Gábor, Horányi László, Kósa Zsolt és Major Zsolt látható. A Sopron Balett tagjai, valamint vajdasági néptáncosok, illetve gyermekszereplők is részt vesznek a produkcióban. A koreográfus a Harangozó-díjas Demcsák Ottó, a jelmeztervező Húros Annamária, a fényterv Madarász János nevéhez fűződik.  A rendező a Jászai-díjas Pataki András.

A történet dramaturgja Katona Imre volt, aki a jeleneteket, helyzeteket egy történetté kovácsolta. A Kossuth-díjas Szarka Gyula először a zenei részekkel készült el, s ezután Szálinger Balázs József Attila-díjas költő írta meg hozzájuk a szöveget. 


Szarka Gyula- Szálinger Balázs

Zenta, 1697

-rockopera-

A Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

Főbb szerepekben:

(Császári tábor)

Savoyai Jenő herceg, francia származású fővezér - Savanyu Gergely
Sigbert Heister báró, osztrák hadvezér - Nagy Gábor
Deák Pál, magyar huszárezredes - Vastag Tamás
Laczó Tamás, magyar huszár - Papp Attila
Julie Fayol, Eric Fayol francia hadmérnök lánya - Stéphanie Schlesser/ Békefi Viktória
Pap - Major Zsolt

(Török tábor)

Elmasz Mehmed nagyvezír – Horányi László (Jászai-díjas)
Tököly Imre kuruc kapitány - Szomor György
Borisz Petrovics szerb kapitány - Wischer Johann
Eric Fayol francia hadmérnök - Kósa Zsolt
Hajós Anna, zentai asszony, Laczó Tamás felesége- Békefi Viktória/Kisfaludy Zsófia

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)
Író: Szálinger Balázs (József Attila-díjas)
Dramaturg: Katona Imre
Zenei főmunkatárs: Farnbauer Péter
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Húros Annamária
Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas)
Koreográfus asszisztens: Patyerek Csaba
Fényterv: Madarász János
Hangmérnök: Gulyás-Szabó Gábor
Rendező: Pataki András (Jászai–díjas)

Az esztergomi országos premier klipje 2019-ben:

Egy kis történelem - Mi történt Zentánál?

A Zenta, 1697 rockopera elkészülése és bemutatása ráirányította a figyelmet a magyar történelem egyik legnagyobb és európai mércével is sorsfordító pillanatára, diadalára. Egyre többen kezdenek el foglalkozni ezzel a haditettel, érdeklődni az után, mi is történt 1697-ben Zentánál?

Ez a győzelem jelentette ugyanis az 1699-es karlócai békét, amely Magyarország, Erdély, Szlavónia török iga alóli felszabadításához is vezetett. Nem egyszerű viadal és csata volt ez, az akkori idők legvéresebb ütközete zajlott a császári erők és a török hadak között, akik Erdély elfoglalását tűzték ki célul és francia hadmérnökök irányításával hídveréshez kezdtek a Tiszán. Savoyai Jenőék felderítői először foglyul ejtettek egy pasát, aki elárulta a hódítók terveit. Sok adat látott napvilágot a török, illetve osztrák hadsereg létszámáról. Mindent figyelembe véve a törökök létszámát 140.000-re, az osztrák, egyesült keresztény hadseregét mintegy 70.000-re tehetjük. A császári hadvezér szeptember 11-én lepte meg a Tiszán félig átkelt török sereget. Egy hídfőnél beszorították a nem teljesen kész sáncok közé a török gyalogságot, a hídon történő lovassági átvonulást és kitörést pedig ágyútűzzel akadályozták meg. A visszavonulást elvágták a hajóhíd lerombolásával. A lovassági és gyalogsági támadás beszorította a törököket a két sánc közé, amit a dragonyosok sikeresen áttörtek. Olyan mészárlás folyt ekkor, amit nem nagyon tudnak felülmúlni a mai akciófilmek sem. Öldöklő, kegyetlen, gigászi kézitusa zajlott életre-halálra, mindenütt patakokban ömlött a vér a pokoli ütközetben. A törökök harmincezer embert vesztettek, csak a folyóba veszett mintegy tízezer harcosuk. Az egyesített seregek veszteségét hétszázra becsülik. Meghalt Elmas Mehmed nagyvezír, számos pasa, a janicsáraga, és több beglerbég is. Az oszmánok oldalán harcoló Thököly Imre halottnak tettette magát a csatatéren, aztán a túlsó partra úszott. A magatartása, menekülése a török világ végét szimbolizálta Magyarországon. Egész Temesvárig menekült II. Musztafa, akit kiszöktettek a csatából. A maradék seregével Konstantinápolyba vonult vissza és soha többé nem tette be a lábát a Magyar Királyság területére.

Az Oszmán Birodalom fennállásnak legsúlyosabb vereségét szenvedte el ekkor. A császári seregek hadizsákmánya óriási volt, a sátrak és egyéb felszerelés mellett lőszerrel felpakolt kocsik, ágyúk,- száz nagy, hatvan kicsi-, 5400 ágyúgolyó, 62 hajó, nyolcezer ló, 28.000 kg lőpor, 9000 kg puskatöltény, 532 bomba, tizenkétezer élő marha és teve, valamint a török hadipénztár is Savoyai birtokába került.