Vidnyánszky Attilának megfogalmazása szerint neki ügye a Bánk bán. Négyszer állította színpadra az operát, kétszer a színdarabot. Az opera műfajról azt gondolja, hogy ez a totális színház. Nem tudja az ember kivonni magát a hatása alól. A fertőrákosi barlangszínházba érkező előadás tavaly nyáron óriási sikert ért el a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ott háromezer néző felállva ünnepelte a stábot.

A főszerepet alakító Molnár Levente Liszt-díjas művész, nemzetközi hírű operaénekes nem a sokak által megszokott tenor hangnemben, hanem baritonként énekli a főszerepet. Vidnyánszky Attila már rendezte őt az Operaházban, most is örömmel dolgozott vele, mert jól áll neki ez a szerep és a szerep is remekül illeszkedik rá, jelenlétére, színpadi erejére.

Molnár Leventével Harmadik csengetés műsorunkban itt hallgathatnak beszélgetést az előadásról:

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-molnar-levente

A Coopera a Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor verzióját adja elő Kesselyák Gergely Liszt-díjas, érdemes művész vezényletével. A rendező úgy érzi, nagyon hozzáértően, átgondoltan és alázatosan dolgoztak a művel, így Vidnyánszky Attila jelzője szerint: "erős húzása"  maradt a produkciónak zeneileg. Erről így beszélt korábban a karmester:    

„A Bánk bán eredeti verzióját annak fényében, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, a Nádasdy-Oláh-Rékai trió dolgozta át az 1930-as években. A fő céljuk az volt, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához. Ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, illetve, ahol ez nem volt lehetséges, ott ők maguk alkottak szövegeket Katona stílusában. Ezzel a mai elvárásoknak, illetve a Bartók és Kodály által támasztott követelményeknek is jobban megfelel. Továbbá, zenedramaturgiai szempontból is újraszerkesztették a darabot. Az így született mű zenei jelenetei jobban kötődnek egymáshoz, dinamikusabb előadás jött létre. Mindez úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből.” (Kesselyák Gergely, Liszt-díjas karnagy, érdemes művész)

Ajánlóklip az előadásról: