Szakács Györgyi Kossuth-és Jászai-díjas művész, látványos, korhű jelmezeket tervezett a történethez. Csiszár Imre nem modernizálta az előadást, ő is meghagyta abban a korban, amikor láthatjuk Széchenyi István utolsó napjait a döblingi elmegyógyintézetben. Németh László szövegét sem igazították a mához, csak apró húzásokat végeztek a művön. Az írónak ezt a darabját ritkán játsszák magyar színpadokon. Sopronban most először kerül színre a város első díszpolgáról szóló darab. A főszereplő Széles Tamás színművész.

A történelmi dráma Széchenyi István utolsó napjait mutatja be a döblingi elmegyógyintézetben, miután megírta az Ein Blicket, a Bach-rendszert bíráló tanulmányát. Ez Londonban jelent meg német nyelven. Hiába volt a császár titkos tanácsadója, házkutatást tartottak nála, elkobozták írásait, besúgókat állítottak rá, megfigyelték, megfenyegették. A zaklatások rontottak egészségi állapotán. Féltve nemzetét, családját, nemesi címüket, tarva attól, hogy valóban bezárják az igazi őrültek közé és eltüntetik a politikából, hosszas vívódás, kétségek közepette öngyilkosságot követ el. Az ehhez vezető utat, történelmi és intellektuális mozzanatokat, kezelőorvosával, Goldmark doktorral zajló önmardosó vitáit mutatja be az előadás egy izgalmas sakkjátszma árnyékában, aminek nincs győztese. 


Németh László

Széchenyi

történelmi dráma

Szereplők:

Széchenyi István – Széles Tamás
Crescentia, a felesége – Szőcs Erika
Béla, a fia – Papp Attila
Zichy Géza, mostohafia – Marosszéki Tamás
Görgen, főorvos – Major Zsolt
Goldmark doktor – Kovács Frigyes (Jászai-díjas)
Gutherz doktor – Wischer Johann
Lonovics érsek – Boráros Imre (Kossuth-díjas)
Báró Jósika Samu – Pelsőczy László
Babarczy alezredes – Nagy Gábor
Kiss Márton, Széchenyi titkára – Horányi László (Jászai-díjas)
Brach, Széchenyi inasa – Galkó Balázs
Magyarországi látogató – Savanyu Gergely
Mátyás – Szabó László
János, ápoló – Kiss Noró

Alkotótársak:
Díszlet – Csiszár Imre
Jelmez – Szakács Györgyi (Kossuth- és Jászai-díjas)
Dramaturg – Bártfay Rita
Súgó – Szele Júlia
Ügyelő – Kiss Noró
Rendezőasszisztens – Simon Andrea
Rendező – Csiszár Imre (Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész)

Németh László örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette – www.hofra.hu

Írások, rendezői elemzés, háttér az íróról, az előadásról honlapunkon ezeken a linkeken:

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1766-szechenyi-rajtolt-a-stab.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1767-szechenyi,-az-erzo-ember%C2%A0.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1764-szechenyi-es-nemeth-laszlo.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1568-szechenyi-az-igazsagszereto-ember.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1543-szechenyi-sakk-es-elet.html

http://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1548-szechenyi-sakk-es-lelek.html%C2%A0%C2%A0

Podcast műsorok a szereplőkkel, rendezővel: Széles Tamás, Boráros Imre, Pelsőczy László, Szőcs Erika, Kovács Frigyes és Csiszár Imre itt:

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-01

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-03

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-04

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-05

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-kovacs-frigyeskesz

http://soundcloud.com/pro-kultura-sopron/harmadik-csengetes-csiszar-imre

Sopron és Széchenyi István 

Sopron és az akkori vármegye életében mély nyomokat hagyott a "legnagyobb magyar", pedig háza és földje sem volt itt, de állandó jelenléte, szellemisége, az általa létrehozott értékek örökké megmaradnak. Széchenyi Istvánt 1835. február 20-án Sopronban a város legmagasabb erkölcsi elismerését kapta meg, tiszteletbeli polgárává választották, azaz díszpolgári címet adományoztak neki.

Széchenyi István politikus, író, polihisztor, az akkori idők modern polgári Magyországát megteremtő energiával közreműködött az első hazai, egyúttal soproni gőzmalom megalapításában. Részt vállalt a Sopron-Németújhelyi Vasút Társaság megalakulásában és a Soproni Takarékpénztár létrejöttét is segítette. Ő volt az első részvényjegyző, 2000 forinttal, vagyis húsz darab részvénnyel. A megalakuláskor a tiszteletbeli választmány tagjává választották.

Selyemtenyésztési Társulat elnöke volt

Széchenyi Istvánt 1835-ben Sopron megye közgyűlése a Selyemtenyésztési Társulat elnökévé választotta. A nagycenki birtokán ültetett Olaszországban oltott szederfákat, így kezdte meg  a selyemhernyó tenyésztést. Sopronban területeket béreltek, hogy azon szederfákat termesszenek. Sok helyre személyesen elment a térségben, hogy az embereket szederfaültetésre és selyemhernyó-tenyésztésre biztassa. Ehhez a kezdeményezéséhez kapcsolódott műve: a Selyemrül.

Vizsgát is tett itt

Széchenyi István iskoláinak elvégzése közben is megfordult Sopronban. A vizsgákat magántanulóként a pesti Piarista Gimnáziumban, a soproni Bencés Gimnáziumban és a szombathelyi Líceumban tette le.