A táncosok nagyon várják már ezt a bemutatót, mert a veszélyhelyzet kihirdetése miatt a márciusi főpróbák idején kényszerültek elhalasztani a tavaszi premiert. Most újból elkezdték próbálni a szinte teljesen elkészült előadást. Fizikai és technikai elemeket gyakorolnak, s miután egy-egy szerepet az eredetihez képest most más táncol majd a történetekben, így a figurák mozgásait, a koreográfiákat próbálják a helyzetekben, jelenetekben. 

Mindenki örül annak, hogy a  St. Pölten-i Europaballett részt tud venni a koprodukcióban. Négy lány és három fiú érkezett az együttestől Sopronba. Az első próbára eljött  Michael Fichtenbaum, az ausztriai együttes művészeti igazgatója és Michael Kropf, a Badeni Balett igazgatója. Őket és a fiatal táncosokat Demcsák Ottó, a Sopron Balett vezetője köszöntötte, aki Alekszej Batrakovval készíti a Stabat Matert.   

A világ egyik leghíresebb Mária-himnuszára készült nagyszabású előadás két koreográfus kétfajta értelmezése erről a műről, tartalmáról. Alekszej Batrakov Sosztakovics zenéjét választotta, hogy az ő Stabat Materében a háború borzalmainak tükrében beszéljen a tánc segítségével a fiát elvesztő asszony fájdalmáról. Történetében az egyedül maradt nő gondolatait, érzéseit, idézi meg. Álmokat, emlékeket láthatunk, amelyek nem hagyják nyugodni az asszonyt, fájdalom, szenvedés kíséri az útját, s a szörnyű valóság. Háborúk zajlanak a világban, anyák ma is siratják gyermekeiket. Az apokalipszis lovasai vágtatnak. Életképek sorozata, nagyívű, drámai jelenetek érzékeltetik, az értelmetlen pusztítás és pusztulás közben merre is fordulhat az ember a reményért, hitért, az élet szolgálatáért. Az orosz szakember elmondta: a jóság és könyörületesség, élet és halál, az áldozatvállalás, a másokért való élés gondolatát feszegeti a történetével, amely minden korban érvényes kérdéseket vet fel. Ő a koreográfiában a klasszikus alapú táncstílust helyezte előtérbe a mozgások, jelenetek, helyzetek, képek kialakításakor. A különleges díszlet és jelmezvilágot Húros Annamária alakította ki.

Demcsák Ottó a szakralitást választotta, hogy azon keresztül beszéljen a keresztfa alatt álló asszony fájdalmáról, a Stabat Materről. A négy evangéliumból készített egy történetet megjelenítve több bibliai szereplőt: Máriát, Jézust, Mária Magdolnát, Arimateai Józsefet, Simon Péter, Jánost, Szalómét és az angyalokat. Koreográfiájával azt is üzeni: a krisztusi megváltásban ott a lehetőség, hogy a rossz erőket legyőzheti az ember, s nemesedhet a lelke a próbatételek közben. A Sopron Balett vezetője Pergolesi klasszikus Stabat Mater-feldolgozását használta zenei kíséretként. A művet minden egyes előadáson a Soproni Szimfonikus Zenekar adja elő Kóczán Péter vezényletével. Dupla szereposztásokban énekel majd Benedekffy Katalin, Eisienbeck Ágota, Megyesi Schwartz Lúcia, Forgó Eszter. A dramaturg Katona Imre, a jelmez Húros Annamária munkája. A díszletvilágot Demcsák Ottó alakította ki. 

A két részt gondolati és érzelmi síkon Mária jelenései kapcsolják össze, akinek ajkán biblikus mondatok, himnusz- és zsoltártöredékek hangzanak fel jelezve a művészetek egybefonódását, a profán és a szakrális szféra kölcsönösségét és harmóniáját. Máriát Szőcs Erika jeleníti meg.

A rendező Demcsák Ottó, aki honlapunknak elmondta, mindenfajta erőltetést félretéve, ő lát sorsszerűséget abban, hogy a Stabat Matert tavasz helyett most mutatják be, miután kitört egy olyan világjárvány, amely főként a tüdőt támadja meg. Pergolesi tüdőbajban hunyt el, s a koreográfus minden betegséget jelként értékel. Szerinte a pandémia rádöbbentheti az emberiséget arra, hogy valóban  jó úton jár-e akkor, amikor a mindennapi levegővételéből, az életéből kihagyja a hitet, a feltámadás ígéretét, a szakrális múltat, annak üzeneteit, filozófiáját.

Arra a kérdésre, hogy a fiatal táncosokból álló csapat, egy új generáció hogyan tudja ezeket a mély tartalmi törekvéseket, a Mária-himnusz mondanivalóját megjeleníteni a színpadon, mennyire áll közel hozzájuk ez a gondolkodás, Demcsák Ottó azt válaszolta: egy művész minden műben, szerepben az adott igazságokat, üzeneteket, tanulságokat, a lényegi kérdéseket fejti fel, s így képes egy adott történetben a teljes azonosulásra, a megélésre. Úgy vette észre, a csapat tagjai mindkét történetben nagyon gyorsan megtalálták a kulcsokat ezekhez a lelki utakhoz. A Stabat Mater táncmű mindegyik története arra keresi a választ, hogyan dönthet az ember a jó és rossz között a lelki próbákat, az átélt fájdalmakat tükröző keresztfa üzenetével? Ő úgy látja, érett művészi gondolkodással, önazonos módon dolgoztak már eddig is a táncosok, s ezért nagyon bízik abban, hogy mindenki számára emlékezetes marad ez az előadás.