– Kelet és Nyugat megosztottsága, a két személy, az értelmiségi és a munkás figura filozófiai, létezésbeli, egzisztenciális ütközése a kiindulópontunk, mert a problémák az elmúlt évtizedek során nem változtak, sőt, teljes mértékben egyetemessé váltak. Ezek a jelenségek nem felszámolódtak, hanem felerősödtek szerintem. Elég, ha a román munkások helyzetére gondolunk Spanyolországban, de beszélhetnénk mondjuk Kisvárdán egy garázsban élő ukrán brigádról. Ha megnézzük az egykori és jelenkori munkavállalók szintjét, helyzetét, körülményeit egy-két kiemelt szakma kivételével, akkor továbbra is sokszor német, francia pincékben, sufnikban húzódunk meg, gyakran feketemunkával keresve a pénzt, amit kismackóba rejtünk. Miközben a föld alatt létezünk, a világ felső szintje például Németországban változott, s nem mindenütt a pezsgőpukkanásról szól az újév. Mi ezt nem akarjuk eljátszani, mert maradtunk a föld alatt, de a felszínen lévő változásokat halljuk, érezzük, hatnak ránk – erről is beszélt Pataki András Jászai-díjas rendező a próbán.

Ahogy fogalmazott: Mrożek ezt a művét az emigrációs időszakában írta. Akkor általánosan elterjedt volt a vendégmunkások körében, hogy egy pincében, alagsorban, sufniban éltek. A rendező szerint akár lehetne idejétmúlt ez a darab, hiszen 1974-ben született, s azóta Európa egységessé vált. Leomlott a berlini fal, eltűnt a vasfüggöny, ország jöttek létre vagy alakultak át a térségünkben, többekkel az unió tagjaivá váltunk, és emiatt talán azt gondolhatjuk, nincs már aktualitása egy ilyen műnek. Hozzátette: ha azt vizsgáljuk, mi történt azóta, mennyire vált Európa igazi otthonává a nemzeteknek, a közösségeknek, az identitásunknak, az országoknak miként lehet a saját státuszukat, a gyengülni látszó önazonosságukat meghatározni ebben a közös egységben, akkor vélekedése szerint bizonyos értelemben viszont lehet csalódást érezni. 

– Ez az előadás őszinte szeretne lenni. Az a célunk, hogy elgondolkodtassuk a közönséget, megváltoztassunk gondolatokat, hozzáállást, viselkedési formákat. Felrázni akarjuk az embereket. Sokszálúvá és többirányúvá tegyük a kapcsolódásokat a fenti kérdésekhez. Mrożek mert őszinte lenni a maga idejében ezzel a művével, az előadással a megosztottságban. Mi ugyanerre törekszünk. Olyan tartalmat, gondolatokat szeretnénk a mai életünkre vetítve kibontani, feltárni, amely közös hazánk és Európa esetében felvetődhetnek, s ebben a szituációban vizsgáljuk a mi helyzetünket. Ez nem jelenti az előadás szövegének, a szituációknak a megváltoztatását. Bántó, hogy nincs is erre szükség. Emiatt lehetünk szomorúak. Illúziók, hamis látszatok, pc-megfogalmazások mentén viszont azt gondolom, a létezés is kizárólag hazug lehet. Őszintén kell beszélnünk a pincéken belüli és azon túli világról – hangsúlyozta a rendező. 

A darabválasztás koprodukciós ötlete Gál Tamás Jászai-díjas színművész nevéhez fűződik, aki a felvidéki Csavar Színház alapítója, s nemrég nevezték ki a Komáromi Jókai Színház igazgatójává. Ő elmondta, Mrożek Nyílt tengeren című művéből készült háromszereplős részletet húzta, amikor felvételizett a pozsonyi színművészeti egyetemre. Akkor nem beszélt jól szlovákul, alig értette a többieket, a végszavakat, de érezte a mű gondolatiságát, hangulatát, a figurák, a helyzetek igazságait, a többi szereplő játékát. (Egyikük a népszerű és legjobbnak tartott mai szlovák színész, Milan Ondrík volt – a szerző.) A felvételin nyílt színi tapsot kaptak erre a jelenetre. Gál Tamás most az Emigránsokban XX szerepét alakítja.

Az előadásban AA-t Kis Domonkos Márk Jászai-díjas színművész alakítja, akinek az élét szintén a főiskolától kísérik az író művei. Akkor az Özvegyek című darabjában játszhatott, majd később, amikor létrehozta a VéNégy Fesztivált és Színházi Találkozót, többször láttak vendégül lengyel színházi csoportokat, és játszottak Mrożek-műveket.

Pataki András elmondta: a Forrás Színház 35 éves megalakulása óta tervezték, egyszer színpadra állítják az Emigránsokat, de soha nem tudtak olyan karriert, méltó előadásszámot biztosítani a produkciónak, hogy belevágjanak. Most ebben a közös munkában sikerülhet ez. Hatással volt rá, pályafutására az író, játszott általa írt darabban. Őt az egyik kiemelkedő kortárs színpadi szerzőnek tartja, s nagyon örül annak, ősbemutatóként tavaly felolvasószínházi keretek között Pápai László rendezésében színre kerülhetett a Tiszteletesek Sopronban. 

Az Emigránsokat a járványhelyzethez kapcsolódó feloldások után a leghűségesebb városban próbálják. A koprodukció az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázata segítségével valósulhat meg. A Forrás Színház, a felvidéki Csavar Színház, a Soproni Petőfi Színház korábban létrejött együttműködésében vesz részt Kis Domonkos Márk egykori igazgató révén a Váci Dunakanyar Színház. XX-et a Jászai-díjas Gál Tamás, AA-t a Jászai-díjas Kis Domonkos Márk alakítja. A díszlet- és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes. A szcenikus Tóth Kázmér. A fénytervező Kovács Ferenc Magyar Teátrum-díjas. A rendező a Jászai-díjas Pataki András.