–  Nagy figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására – mondta Dr. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója az évadot ismertető interjúban. Ennek is köszönhető, hogy a Zenta, 1697 rockopera meghívást kapott arra a szabadtéri játszóhelyre, amely Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavárának udvarán működik 1964 óta.

Az is különlegessé teszi Szarka Gyuláék művének gyulai bemutatóját, hogy történelmi falak között játszhatják azt a darabot, amely a keresztény seregek sikeréről szól. A helyszínt, a várat ugyanis épp két esztendővel a zentai csata előtt, 1695-ben foglalták vissza Mehmet pasától. Gyulát 1566-ban, kilencheti ostrom után vette be Petráf basa, aki szabad elvonulást ígért a védőknek, majd miután megadták magukat, és menekülni kezdtek, kíméletlenül lemészárolta őket. Érdekesség, hogy a gyulai várat a magyarok mellett német, horvát, szerb és cseh katonák is védték a tizenötszörös túlerővel rendelkező, 30 ezres török sereggel szemben. Ők 63 nap után élelem és víz hiányában megadták magukat. Egyetlen ostromlott magyar vár sem tartott ki ilyen sokáig abban az időben. A törököktől 129 év uralkodás után 1695. január 18-án foglalták vissza a várat Pollandt tábornokék úgy, hogy a hódítók kapituláltak, kivonultak a várból, mert a katonáikat az éhhalál környékezte a hidegben. A keresztény seregeket ugyanúgy a védők élelemhiánya vezette győzelemre, mint majd százharminc évvel korábban a törököket. A fennmaradt írások szerint Thököly Imre, aki a zentai csatában az oszmánok oldalán harcolt, már korábban tett arra célzást, hogy a gyulai vár eleshet, s ez nagymértékben az élelmiszerhiány miatt következhet be. Az oszmánok előszeretettel bízták rá, illetve embereire szorongatott helyzetben lévő várőrségeik élelmezését. Amikor 1691 őszén Váradot körülzárták a törökök, Gyuláról próbálták meg élelemmel ellátni az ostromlottakat. Thököly pedig már ekkor arról számolt be, hogy egy hétig éhezett és nyomorgott Gyulán, mivel a vidéken csak pusztaságot talált.

A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült mostani előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben.

Az előadás főbb szerepeiben Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser/Békefi Viktória/Kisfaludy Zsófia, Wischer Johann, Szomor György, Savanyu Gergely, Papp Attila, Nagy Gábor, Horányi László, Kósa Zsolt és Major Zsolt látható. A Sopron Balett tagjai, valamint vajdasági néptáncosok is részt vesznek az  előadásokban, illetve gyermekszereplők. A koreográfus a Harangozó-díjas  Demcsák Ottó, a jelmeztervező Húros Annamária, a fényterv Madarász János nevéhez fűződik.  A rendező a Jászai-díjas Pataki András.

A történet dramaturgja Katona Imre volt, aki a jeleneteket, helyzeteket egy történetté kovácsolta. Szarka Gyula először a zenei részekkel készült el, s ezután Szálinger Balázs költő írta meg hozzájuk a szöveget. 

A Zenta, 1697 rockoperáról további érdekességek itt: 

https://www.soproniszinhaz.hu/eloadasok/166-zenta,-1697.html

https://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1503-zenta,-1697-nyari-meghivasok.html 

A rockopera műfajáról és a történeti háttérről  ezen a linken  olvashatnak.