Dohnányi Ernő a híres zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus látta meg először, hogy ez a helyszín kiválóan alkalmas szabadtéri játékok rendezésére. Kóh Ferenc bariton 1937 nyarán fedezte fel magának a kőfejtőt. Baráti társaságával többször tartott itt műsoros énekléseket. Kitapasztalta, hogy a fellépőknek legjobb a csarnoknak háttal állva, míg a hallgatóságnak fél karéjban, a csarnokkal szembeni lejtőn elhelyezkedni.

A barlangszínháznak azóta is az egyik legnagyobb előnye a remek akusztika. Nincs szükség bonyolult hangosító berendezésekre. A mérések szerint a hang közepes utózengési ideje 1,9 másodperc, telt ház esetén 1,7. A közismerten kitűnő akusztikájú bécsi Musikvereinssaalé két másodperc és a lipcsei Gewandhausé is a barlangé alatt van.  

Először operarészletek csendültek fel a kőfejtőben, fáklyák fényénél. A rendezőség helyből toborozta az óriási számú statisztériát. Ekkor 1500 rákosi néző tapsolt a falu másik felének. A soproniak autóbusszal érkeztek az előadásra.  A 743 férőhelyes barlangszínház alapítója Várady György, a Győri Kisfaludy Színház volt igazgatója. A remek akusztikájú teremben 1970. június 27-én tartották az első előadást. 

A szervezők nem gondolva a nyárra, a kőszínházi időponthoz igazodva este hét órára hirdették meg az első előadást, így a nézőknek várniuk kellett, míg besötétedik, hogy elkezdődjön a produkció.

- Életre szóló, különleges élmény volt egy olyan helyszínen játszani, amit mi nyithattunk meg történetet írva. Ráadásul olyan klasszikus értékű művel, mint Szophoklész Oidipusz királya. Nagyon illett a darab ehhez a csodálatos atmoszférájú helyhez - mondta Dráfi Mátyás, a felvidéki színjátszás legendás egyénisége, aki Kreont alakította a fertőrákosi barlangszínház első hivatalos előadásában 1970. június 27-én. 

A 77 éves Dráfi Mátyás szlovákiai magyar színész, egykori színházigazgató, Jászai-díjas, érdemes művész a hazai és világirodalom legnagyobb szerepeit formálhatta meg. Emlékezetes alakításait a krónikások bőségesen jegyezték, hiszen hosszú pályafutása alatt eljátszhatta Ádámot, Lucifert, Madáchot, Kolhas Mihályt, Magellánt, Coriolanust, Tiborcot, IV.Bélát, John Proctort, Husz Jánost, Báthoryt, Tevjét,  Švejket. Több zenés produkcióban is nagy sikert ért el a West Side Storytól kezdve a My Fair Ladyn át a Csókos asszonyig. A komáromi Magyar Területi Színházban játszott, igazgatta is egy ideig. Majd a jogutód Komáromi Jókai Színház művésze volt. Tucatnyi szlovák és magyar filmben szerepelt.

Az 1970-es években Győrbe  invitálták játszani, abban az időben jó kapcsolat alakult ki a helyi teátrum és komáromiak között. Dráfi Mátyást Kreon szerepére hívták meg Szophoklész trilógiájába.

- Bármilyen furcsa, azóta soha nem jártam és nem is léptem fel a barlangszínházban - válaszolta érdeklődésünkre Dráfi Mátyás, aki most az ünnepségre visszatér erre a helyszínre. Jó emlékeket őriz a játszóhelyről. Számára mindig fontos volt a pályafutása alatt, hogy egy színész tisztán, érthetően, megfelelő hangerővel tudjon a színpadon beszélni. A barlangszínház akusztikája pedig ebből a szempontból is lenyűgözte. Ahogy megfogalmazta, egy ilyen különleges légkörű helyszínen csak szépen lehet beszélni, ez a színpad nem bír el mást. Sugározza, követeli a művésztől.

A barlangszínházi nyitány emlékei szerint nagy sikert aratott, tele volt a nézőtér és a szereplők is úgy érezték, jól sikerült az előadás. Ő szinte az elejétől a színpadon volt és jó élményként élte meg, hogy egy igazi görög klasszikus drámával ünnepelheti meg a helyszín az első színházi előadását. Szerinte ez illett egy ilyen egyedülálló kulturális térhez.


Szereposztás 1970-ből, az első előadás:

Oidipusz király
Fordító :Babits Mihály

Oidipusz: Bánffy György (szerepátvétel 1971.07.03-tól)
Oidipusz: Koltai János m.v.
Pap: Perédy László
Kreon: Szűcs István (szerepátvétel 1971.07.03-tól)
Kreon: Dráfi Mátyás
Tiresias: Solti Bertalan
Iokasté: Szende Bessy
Hírnök: Patassy Tibor
Pásztor: Bajka Pál
Hírmondó: S. Tóth József

Díszlettervező : Csonka István
Jelmeztervező : Nagyajtay Teréz
Rendező : Szilágyi Albert