Liszt Ferenc első koncertjét kilencévesen, 1820-ban adta Sopronban. Majd a feljegyzések szerint 1840-ben, 1846-ban, 1874-ben és 1881-ben lépett fel a városban. Gazdag pályafutása alatt több egyházi zenét írt, bibliai, szakrális témákat dolgozott fel miséiben, zongora, orgona, kórusműveiben. Ezek között szerepelt Assisi Szent Ferencről szóló alkotása a Légendes egyik darabja, valamint a Naphimnusz is, amelyből színtén komponált művet. A sors furcsasága, hogy a Naphimnusz fordította meg Katona Imre életét is abba az irányba, hogy elkezdjen foglalkozni Szent Ferenc életével még mélyebben. 

Erről így vall Katona Imre:  "A nyolcvanas évek végén emigránsként kezdtem újra az életemet Olaszországban, ami számomra akkor nagy kihívás volt. Úgy tűnt ugyanis, hogy vissza se lehet jönnöm. Ott kell megfelelnem. Felmértem tehát a hiányosságaimat, nevezetesen azt is, hogy egy olasz értelmiségihez képest semmit sem tudok a költészetükről. Dante és Petrarca, esetleg Tasso és Ariosto, akikről itthon az egyetemen tanultam, az nem elég. Beszereztem egy könyvet, hogy áttekintést nyerjek: „Antologia della poesia italiana”. Olyan volt ez, mint nálunk a „Hét évszázad magyar versei”, ahol az Ó-magyar Mária siralomtól egészen napjainkig minden jelentősebb költőtől van egy-két vers, a nagyobbaktól pedig több is. Tanulmányozni kezdtem az antológiát. Rögtön elakadtam a legelső versnél, ami nem volt más, mint Szent Ferenc zsoltára az Úr teremtményeiről. „Cantico delle creature”, - melyet „Naphimnusz” címen lehet ismerni magyarul. Ódon szöveg, akár a Halotti beszéd. Egyidős is azzal. Kicsit olaszul hangzik már, de minden szavát és mondatát áthatja a vulgáris latin. Egy olyan nyelvet őriz, ami nincs. A latint ismerem, abból még érettségiznem is kellett. De ez más volt. Mágikus rejtély. Valahányszor kézbe vettem a könyvet, Szent Ferenchez mindig visszatértem. Rómában a szomszédom, akivel közös teraszunk volt, egyszer megkérdezte, hogy mit olvasok ilyen elmélyülten. És megmutattam neki Szent Ferenc versét. A szomszéd – szorgalmas olasz ember, aki volt már kőműves meg elektroműszerész is – hitetlenkedve nézte. „Mi ez itt? Ebből nem lehet kihámozni semmit. Ezt te megérted?” „Azon igyekszem” – mondtam. És bizonyos voltam, hogy érteni fogom. Szent Ferenc már a szívem közepébe került."

Akárcsak Liszt Ferencnek, akinek egyik példaképe Szent Ferenc volt.  A zeneszerző az esztergomi bazilika felszentélésére írt miséje után személyesen találkozhatott IX. Piusz pápával, akinek 1863. július 1-jén az egyházfő kifejezett kérésére eljátszotta az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak című zongoraművét. Akkor Liszt a Madonna del Rosario kolostorban lakott és ott látogatta meg őt a pápa főpapi kísérettel. IX. Piusz gyűrűt ajándékozott Lisztnek, majd a feljegyzések, tanulmányok szerint pár nap múlva fogadta a zeneszerzőt a Vatikánban és egy Madonnát ábrázoló domborműszerű drágakővet adott neki. Ezután 1865. április 25-én Liszt fölvette az úgynevezett négy kisebb papi rendet, reverendában járt, koncertezett.

Sorsszerű vallomásokkal, történetekkel, találkozásokkal, történelmi kaleidoszkóppal, különleges, izgalmas előadásokkal, egyetemes üzenetekkel, értékekkel, műfaji sokszínűséggel várja a közönséget a Petőfi Színház a hűség évadában.

Magyarországi ősbemutatóként, Papp Attila főszereplésével, művészi nagyágyúkat felvonultató alkotói csapat részvételével - melynek tagja Szarka Gyula zeneszerző, Gyarmathy Ágnes jelmeztervező, Eperjes Károly színművész - láthatják a nézők a hűség évadának meghatározó premierjeként Katona Imre Isten komédiása című misztériumjátékát a Soproni Petőfi Színházban. Az Assisi Szent Ferenc életét, legendáját feldolgozó mű filmszerű képekben meséli el a kereszténység egyik legnagyobb alakjának világot megváltoztató történetét. A rendező Pataki András.