Hírek - 2020. április 27.Római karnevál: játék az életért 

A római karneválok idején a Via del Corson versenyfutást rendeztek a nyomorékoknak, bénáknak, féllábúaknak, sérülteknek. Ők az életükért futottak, elszántságukban időnként legyőzték az olimpikonokat. Csodák történtek. A tömeg őrjöngött. Hubay Miklós Római karnevál című darabjának főhőse Margit, az egykori ünnepelt színésznő, aki színházi páholynyitogató, az éhhalálra készül, amikor váratlan lehetőséget kap. Újra színpadra léphet. Megtörténhet a csoda vagy csak játéka a hatalomnak? Farkas Ibolyának, az erdélyi szinjátszás legendájának jutalomjátéka az ősszel kezdődő hűség évadában a soproni teátrum stúdióelőadásaként látható Pataki András rendezésében.

Hármas koprodukcióban, a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a marosvásáhelyi Spectrum Színház előadásaként tekintheti meg a közönség a leghűségesebb városban a produkciót. Hubay Miklós darabja valós események alapján íródott. Főhősét, Lánczy Margitot a Nemzeti Színház ünnepelt színésznőjét egy koncepciós per után börtönbe zárták. Szabadulása után páholynyitogatóként alkalmazták.

Kevesen tudják, hogy az írónak, aki az első magyar musical  –  az Egy szerelem három éjszakája egyik alkotója volt  – ezt a darabját Olaszországban többször játszották. Genovában a neves Aldo Trionfo rendezte meg. Lánczy Margitot szerették Itáliában, Magyar Szivárvány nevü társulatával többször lépett fel ott. Olyannyira becsülték, hogy Antonio  Widmar, Az ember tragédájának olasz fordítója, mint „A legszebb Évának” ajánlotta fordítását. Egy olyan színésznőnek, akinek Magyarországon a legnagyobb bűne a tehetsége volt. 

Pataki András most a méltatlanul meghurcolt, elfeledett Lánczy Margit előtt tiszteleg az előadással, azzal a nem titkolt szándákkal, hogy emlékezni kell a kommunizmus bűneire, a tönkretett életekre, az akkori koncepciós perekre. 

A rendező mindemellett a darabválasztással a hatvanadik évadját kezdő Farkas Ibolyát köszönti, aki az elmúlt években Sopronban emlékezetes alakítást nyújtott az Őszi szonáta előadásban.

Pataki András a Római karnevállal egyúttal olyan kérdésekre is szeretné felhívni a figyelmet, miként lehet hivatásszerűen az életünket értelemmel megtölteni, illetve hogyan kellene kitartanunk az igazunk mellett. A mű és a mostani adaptáció arról szól, akadnak az életben olyan kompromisszumok, amelyeket nem szabad, nem érdemes megkötni.   

Érdekesség, hogy nemcsak Lánczy Margit sorsa ad valós, visszakereshető utalást, helyzetet a színműhöz, hanem az is, valóban történt hasonló eset a szocialista időkben itthoni színházban, amikor így ment le egy kirakatpróba csak az ideérkező írónak. Ezért a színésznő, az író és színházigazgató figurája is hordozhat kapcsolódást, tükröt a múlt szituációihoz, akkori kulturális jelenségekhez, embertípusokhoz, így a kellékeshez, aki a szocialista, besúgásokra épülő rendszerben boldogulni kívánó kisemberként igyekszik helyezkedni, túlélni mindig.
 
Az előadásban Margitot Farkas Ibolya, az Írót Györffy András (Jászai-díjas), a Direktort Kárp György, Zénót Wischer Johann (Bánffy Miklós-díjas) alakítja. A színművet egy részből álló stúdiószínházi darabként Molnár Anikó dramatizálta, ezt alkalmazta mai színpadra a Jászai-díjas Pataki András, aki az előadás játékterét is kialakította. A jelmez Szélyes Andrea munkája.

A koprodukciót Zentán már játszották nagy sikerrel. Rangos szakmai elismerésként és sikerként a Római karnevál színpadi játék díszelőadásként meghívást kapott az XXXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára, melyet a kiírás szerint június 19. és 27. között rendeznének meg. 


Hubay Miklós történetének a hőse Margit, az egykor ünnepelt színésznő, aki páholynyitogatóként dolgozik éhhalálra készül, mert kilátástalannak érzi a napjait. Ekkor azonban váratlan helyzet adódik, érkezik a híres író, akinek a darabját játszania kellene a színháznak - de nem tervezték a színre vitelét, ám az igazgatónak legalább egy próbát fontos tartania számára. Minden színész foglalt, s Margit  tűnik az egyetlen megoldásnak...