Csiszár Imre legelőször 2003-ban rendezett a soproni színházban. Ekkor Ödön von Horváth A végítélet napja című művét állította színpadra. Majd a következő esztendőkben is vállalt itt munkát. Jean Anouilh Becket avagy Isten becsülete (2005), Reginald Rose Tizenkét dühös ember (2006), Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek (2008), N. Richard Nash Az esőcsináló (2010) című darabjai készültek az ő vezetésével. Utoljára  Albert Camus A félreértés című drámáját rendezte a teátrumban 2011-ben.

Most pedig örömmel vállalta el, hogy a következő szezonban, a hűség évadában a színházi világnapra kitűzött fontos városi bemutóként állítja színpadra Németh Lászlónak azt a művét, amely valójában nem a történelem Széchenyijéről szól, hanem az „Igazságszerető Emberről, akit emberi gyengesége, bolondházba húzódó félénksége sem tud visszatartani, hogy a szívét vájó igazat valahogy a világba ne vesse..."

Az író drámája 1946-ban született, és az elmegyógyintézetbe zárt Széchenyi István gróf életének végső dilemmáját tárja elénk. (Érdekesség ehhez kapcsolódóan, hogy először a Széchenyit a Madách Kamara Színházban 1957-ben mutatták be, ám a közönség – emlékezve a levert forradalomra – olyan tapsokkal fogadta az előadást, annak üzenetét, hogy a darabot kilenc alkalom után betiltották.)  

A dráma intellektuális anyaga a politikus Goldmark doktorral folytatott két legfontosabb vitájában bontakozik ki. Goldmark a darab kulcsfigurája, aki megfejtésül szolgál Széchenyi jellemének a megértéséhez, a pszichopata doktor voltaképp a főhős önmardosó kétségeit, sorsát és döntéseit mutatja fel egy izgalmas sakkjátszma stratégiai lépéseit követve… 

Sopron és Széchenyi István 

Sopron és az akkori vármegye életében mély nyomokat hagyott a "legnagyobb magyar.", pedig háza és földje sem volt itt, de állandó jelenléte, szellemisége, az általa létrehozott értékek örökké megmaradnak. Széchenyi Istvánt 1835. február 20-án Sopronban a város legmagasabb erkölcsi elismerését kapta meg, tiszteletbeli polgárává választották, azaz díszpolgári címet adományoztak neki.

Széchenyi István politikus, író, polihisztor, az akkori idők modern polgári Magyországát megteremtő energiával közreműködött az első hazai, egyúttal soproni gőzmalom megalapításában. Részt vállalt a Sopron-Németújhelyi Vasút Társaság megalakulásában és a Soproni Takarékpénztár létrejöttét is segítette. Ő volt az első részvényjegyző, 2000 forinttal, vagyis húsz darab részvénnyel. A megalakuláskor a tiszteletbeli választmány tagjává választották.

Selyemtenyésztési Társulat elnöke volt

Széchenyi Istvánt 1835-ben Sopron megye közgyűlése a Selyemtenyésztési Társulat elnökévé választotta. A nagycenki birtokán ültetett Olaszországban oltott szederfákat, így kezdte meg  a selyemhernyó tenyésztést. Sopronban területeket béreltek, hogy azon szederfákat termesszenek. Sok helyre személyesen elment a térségben, hogy az embereket szederfaültetésre és selyemhernyó-tenyésztésre bíztassa. Ehhez a kezdeményezéséhez kapcsolódott műve: a Selyemrül.

Vizsgát is tett itt

Széchenyi István iskoláinak elvégzése közben is megfordult Sopronban. A vizsgákat magántanulóként a pesti Piarista Gimnáziumban, a soproni Bencés Gimnáziumban és a szombathelyi Líceumban tette le.