Hírek - 2020. november 9.Barlangsztárok: Stanley Clarke

Vad, elsöprő játék, igazi géniusz, zenei csillag, ő a basszus királya és mágusa. A harmadik SoproDrumon július 17-én a négyszeres Grammy-díjas legenda Stanley Clarke basszusgitáros, nagybőgős és zenekara lép fel a barlangszínházban. Fertőrákoson meglepetésként David Friedman világhírű vibrafonista, marimbaművész, zeneszerző és jazzpedagógus is szerepel az esten. 

A tervek szerint jön Beka Gochiashvili (zongora, billentyűk), Cameron Graves (billentyűk), Jeremiah Collier (dob), Saler Nader (tabla) és a kiemelkedő hegedűs, Evan Garr. Emlékezetes koncert vár a közönségre.

Stanley Clarke világ egyik legismertebb akusztikus és elektromos basszusgitárosa, előadóművész, zeneszerző, karmester, rendező, producer. A dzsessz és a fúziós muzsika igazi úttörője. Különösen híres vad, elsöprő játékáról, fellépései igazi show-hangulatot árasztanak. Először ő szólaltatta meg a hangszerét a húrok ütésével. 

Stanley Clarke gyermekkorától bőgőzik, basszusgitározik. Előtte csellózott, harmonikázott, hegedült. A Philadelphia Music Academyn végzett. Játszott jazzt, rockot, popzenét. Többször járt Magyarországon, először még a nyolcvanas években, Al Di Meola gitárossal és Jean-Luc Ponty hegedűművésszel együtt.

Meghatározó volt életében megismerkedése Chick Coreával. Pályáján a Return to Forever együttes hozott nagy előretörést. Olyan kiváló hangszeresek voltak a társai, mint Billy Connors, majd Al Di Meola gitárosok és Lenny White dobos. Stanley Clarke a Return To Forever alappillére, Quincy Jones, Paul McCartney, Keith Richards, Aretha Franklin, Stevie Wonder, Chaka Khan, a Police, Herbie Hancock, Carlos Santana és mások zenei partnere. Számos film, köztük a Boyz N The Hood és Az 57-es utas zenéjének szerzője. Megközelítőleg 70 tévé- és játékfilmhez írt kísérőzenét. Az amerikai filmakadémia a tagjává választotta. Különleges, nem hivatalos rekordot is tart: első fúziós basszusgitárosként világ körüli turnékra tudott indulni, s lemezeivel is csúcsokat döntött. 

Pályafutását számtalan elismeréssel jutalmazták. Megkapta a rangos Miles Davis-díjat is. Amiatt értékes számára ez, mert a legendás muzsikus volt az, aki először rábeszélte, kíséret nélkül is bátran játsszon a hangszerével a koncerteken.

Stanley Clarke már egészen fiatalon, 15 évesen színpadra állhatott. Ekkor emlékei szerint 75 dollárt keresett. Mindig is fontos volt számára a tehetséggondozás. Alapítványt hozott létre, és segíti, támogatja a fiatal zenészeket. Együtteseibe, formációiba közülük többet maga mellé vett.
  
 „A hang, amit életre hívsz, az idő múlásával fejlődik benned, és az egyedülálló, hogy ki vagy. A gyakorlásból és a játékból alakul ki, az egyedisége abból származik, hogy senki más nem csinálja, vagy nem tudja megtenni, csak te. Nem hiszem, hogy bárki kiszámíthatja azt a hangot, amelyet létre akar hozni, az a játékból származik. (...) Azt mondom a fiatal játékosoknak: 'Menj tovább, és kövess egy másik személyt, stílusát vagy hangját – majd felejtsd el.'"Mindig úgy éreztem, hogy a személyes stílus jobb, ha egyszerűnek gondoljuk” – mondta néhány éve egy interjújában. 

Ízelítő együttesének koncertjéből itt:

http://www.youtube.com/watch?time_continue=355&v=-jDMT-LpbeM&feature=emb_logo  

David, a legenda

David Friedmant az egyik legbefolyásosabb vibrafonistának tartják. Nemzetközileg elismert vibrafon- és marimbaművész, zeneszerző és jazzpedagógus. Játszott a New Yorki-i Filharmonikusok és a Metropolitan Opera zenekarában. Sajátos stílusa izgalmasan változatos és színes zenei világában gyökeredzik.
 

Gazdag pályafutása alatt olyan személyiségekkel dolgozott együtt, mint Leonard Bernstein, Luciano Berio, Wayne Shorter. Élőben vagy felvételeken hallhatták többek között Joe Hendersonnal, Horace Silverrel, Johnny Griffinnel, Hubert Laws-zal, Jane Ira Bloommal, Ron Carterrel és John Scofielddel együtt. David Friedman elkötelezett és neves oktató. Mesterkurzusokat tart Európa-szerte, Észak-Amerikában és Japánban. Könyvét, a Vibrafontechnika, tompítás és pedálozás az ütősoktató-könyvek bibliájának tartják. A Berlini Művészeti Egyetemen megalapította és tizenhat évig igazgatta a jazz tanszéket. 2002-ben meghívta oda a vokális virtuózt, Bobby McFerrint, hogy segítsen méltó módon megünnepelni a tanszék 10. évfordulóját. A nagy sikerű koncert legemlékezetesebb pillanata egy spontán duó volt kettejük között. 

David Friedman először 1978-ban szerepelt Magyarországon, a székesfehérvári Interjazz Fesztiválon a Double Image nevű zenekarával. A Dave Samuels vibrafon- és marimbaművésszel közösen létrehozott együttes a 70-es évek végétől frenetikus sikereket ért el, s a két művész  a világ legjobb ütőhangszeres előadóművészei közé emelkedett.

Különlegesség az életében, hogy John Lenon halála után Yoko Onónak 1981-ben készült egy fontos  szólóalbuma Season of Glass címmel, és az özvegy felkérésre ezen is játszott. Magyar vonatkozású fontos zenei találkozásként Snétberger Ferenccel turnézott.  A gitárművész triójának Signature című, 1995-ös lemezén hallható a közös játékuk. A szakemberek azt tartják, kevés dzsesszzenész ölel fel  olyan széles spektrumot, mint ő.

Jelenléte, mesterkurzusa a SopronDrum egyik kiemelkedő eseménye. 

Ízelítő játékából itt:

http://www.youtube.com/watch?v=hBbgv1dsLEU