Az intézményt működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője, Pataki András, az előadás rendezője elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságának támogatásának köszönhetően a Soproni Petőfi Színház, a Forrás Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, a Komáromi Jókai Színház, és a Pesti Magyar Színház együttműködésével készült a produkció, amely a magyar kulturális és népzenei értékeket mutatja be a gyerekeknek élményszerűen, zenekaros kísérettel egy tücsökpár lakodalmát követve. Örömteli számára, hogy Szarka Gyula, akik 2012 óta állandó szerzője a soproni színháznak, egy lendületes, sodró erejű zenei anyaggal közelebb viszi a gyerekeket a magyar folklór érzésvilágához, és ennek a premierjét itt köszönthetik.

Az idén 37 éves Ghymes együttes egyik alapítója Szarka Gyula hosszú évek óta foglalkozik gyerekeknek szánt népdalfeldolgozásokkal, és rendszeresen ad koncerteket kifejezetten kicsiknek, valamint családoknak. Azt tapasztalta, bárhol járt is a Kárpát-medencében, a gyerekek igénylik és szeretik a népzenével a találkozást. Lehet hatni rájuk ebben a műfajban, az együtténeklést különösen szeretik. Ezért alakították interaktívvá a produkciót. Örül annak, hogy ilyen formában mutathatják meg a magyar kulturális értékeket.  A mese, egy esküvő hangulata, fordulatos története alkalmas arra, hogy  a népköltészethez tartozó dalokkal, versekkel, mondókákkal, hagyományokkal megismerkedjenek a gyerekek, sőt a felnőttek is. A mese, a népköltészet ugyanis korhatár nélküli, az egész életet végigkísérheti közös kapcsolódási pontként, hiszen számtalan zenés, irodalmi műfaj gyökere egyben.

Az előadás zenekarában Szarka Gyulával Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Nagy Szabolcs (billentyűs hangszerek), Varjú Attila (ütőhangszerek) játszik együtt. A zenészeknek az egyik fontos kihívás ebben a produkcióban az, hogy nem csak egymásra kell figyelniük a különböző dalok közben, hanem a közönség azonnali reakciója is befolyásolja a muzsikálást, az előadási módot, megtartva természetesen a kialakított hangzásvilágot. Egyfajta misszióként tekintenek erre az előadásra, s engedik, hogy nyomot hagyjon mindenki lelkében a közös zenélés öröme, a történet, a dalok légköre. 

A zenés kalandozásban a soproni társulat két művésze vesz részt. Tücsöknyoszolyólány szerepében Molnár Anikó látható. Ő elmondta, már dolgoztak együtt Szarka Gyulával önálló műsoraiban, lemezein. A mostani zenei anyagot is nagyon hamar megszerették, és reméli, hogy a gyerekeknek tudnak jó hangulatú közösségi élményt, emlékezetes együttes játékot ajándékozni ebben a mesés világban, ahová a dalok repíthetik őket.

A Tücsökvőfély Papp Attila. Ő úgy érzi, a népzene belső rezgése, ereje, lüktetése élő, bármikor képes hatni a közönségre, és közvetíteni az üzenetét. A hagyományok bemutatása mindig nagy kihívást tartogathat. Könnyű dolguk volt csatlakozni a történethez, mert a zenei anyag önmagában is nagyon erős és magas színvonalú.

Olyan közismert, generációkat átölelő dalok szólalnak meg az előadásban, mint a Hol jártál báránykám, Sárga csikó, csengő rajta, Virágéknál ég a világ, Kutyavér, Egyszer egy királyfi, Kétkrajcáros dal vagy a Pad alatt.

A zeneszerző Szarka Gyula. A történet írta és a dramaturg Németh Ervin. A koreográfus Sipos Ferenc. A jelmeztervező Szélyes Andrea, a díszlet, a rendező Pataki András. A fénytervező Kovács Ferenc, a rendezőasszisztens Kiss Noró.

Az előadást a tervek szerint játsszák majd Kaposvárott, Budapesten, Vácott, Komáromban is.