Hírek - 2013. június 19.Nem bánt meg semmit sem - Piaf két arca
Piaf két arca címmel zenés játékot tekinthetnek meg a nézők június 26-án, 27-én és 28-án este fél kilenckor a soproni Szent György Plébánia udvar színpadán. A produkcióban a legendás francia énekesnő legismertebb dalai is elhangzanak.
"Je ne regrette rien" - énekelte Edith Piaf, pedig élete nem volt leányálom: bordélyházban nevelkedett, gyermeke meghalt, bokszbajnok szerelmével lezuhant a repülőgép, ő meg rászokott a drogokra. Amit mi őrzünk belőle, az rekedtes hangja, jellegzetesen pergetett r-jei és édesbús melódiái - a sanzonlegenda mögötti ember eltűnik a dohányfüst mögött.
A Sopronban látható produkció egy megrázó monodráma és egy autentikus Piaf-koncert ötvözete Bonyár Judit és Bacskó Tünde előadásában. Ők segítenek feltárni Edith Piaf ellentmondásos személyiségét, őszinte előadói érzelmeit, színpadi lényét és magánéletbeli zsarnoki diktatúráját. A monológok, a dialógusok, sanzonok ezekre a gondolatokra épülnek, melyek a mindig tépelődő, öregedő művész utolsó fellépése előtt a lelkében játszódnak le. A sanzonok eredeti hangnemben és francia nyelven szólalnak meg, zongora és gitár kísérettel. A prózát Piaf önvallomásaiból (Nem bánok semmit sem) és kortársai visszaemlékezései alapján Bonyár Judit és Bacskó Tünde írta.
A zenés játékban a Megasztár különdíjasa, Bonyár Judit testesíti meg a Piaf színpadi énjét, akit az éneklés éltet, Bacskó Tünde-aki a 2011-es filmszemle legjobb női alakításáért járó díjat megkapta- pedig a sárból felemelkedő nő, aki utolsó fellépése előtt visszaemlékszik mindarra, amit - a dal szerint - nem bánt meg. A darabot a pécsi Harmadik Színház vitte színre, a Neofolk együttes közreműködésével.
A Sopronban látható produkció egy megrázó monodráma és egy autentikus Piaf-koncert ötvözete Bonyár Judit és Bacskó Tünde előadásában. Ők segítenek feltárni Edith Piaf ellentmondásos személyiségét, őszinte előadói érzelmeit, színpadi lényét és magánéletbeli zsarnoki diktatúráját. A monológok, a dialógusok, sanzonok ezekre a gondolatokra épülnek, melyek a mindig tépelődő, öregedő művész utolsó fellépése előtt a lelkében játszódnak le. A sanzonok eredeti hangnemben és francia nyelven szólalnak meg, zongora és gitár kísérettel. A prózát Piaf önvallomásaiból (Nem bánok semmit sem) és kortársai visszaemlékezései alapján Bonyár Judit és Bacskó Tünde írta.
A zenés játékban a Megasztár különdíjasa, Bonyár Judit testesíti meg a Piaf színpadi énjét, akit az éneklés éltet, Bacskó Tünde-aki a 2011-es filmszemle legjobb női alakításáért járó díjat megkapta- pedig a sárból felemelkedő nő, aki utolsó fellépése előtt visszaemlékszik mindarra, amit - a dal szerint - nem bánt meg. A darabot a pécsi Harmadik Színház vitte színre, a Neofolk együttes közreműködésével.
