Az évad egyik nagy színházi téttel bíró előadására készül a soproni társulat. Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeményét Áprily Lajos fordításában állítják színpadra. Verses életútdráma ez hasonlóan Madách Imrének Az ember tragédiájához, amely felteszi a kérdéseket az életünkről, céljainkról, helyünkről a világban. A felvidéki Csavar Színházzal készülő közös előadásban felvidéki színészek - Gál Tamás, Kiss Szilvia, Boráros Imre - jelenléte szintén nyomatékosítja ezt.

A verses szöveg koncentrációt igényel a színészektől és a nézőket figyelemre ösztönzi. Mindemellett a rendezői elképzelésnek megfelelően gondolatközpontú modern színházi eszközökkel és nyelvezettel dolgoznak. Kiemelt szerepet tölt be a látványvilág. A díszlet-és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes, aki tervezőként részese lehetett annak, hogy a legjobb idegen nyelvű filmként a Mephisto Oscar-díjat nyert 1982-ben. A magyar színházi és filmes világ nemzetközileg jegyzett Munkácsy-díjas tervezője, aki sokáig egyetemen tanította a mesterséget. Díszlet-és jelmeztervezőként bemutatóinak a száma meghaladja az ötszázat. Dolgozott külföldön teátrumokban, filmekben. A fénytervező Madarász János. Az ő nevéhez fűződik többek között a Mamma Mia, a Nyomorultak, Az Operaház Fantomja, a Shrek vagy éppen Ákos koncertjeinek látványterve.

Ugyancsak az egységes színházi hatást erősíti az előadás zenei világa. A szerző a soproni Varga Gábor, a hazai dzsesszélet kitűnősége, Binder Károly tanítványa, aki  Bartók Béla és Kodály Zoltán ihletésű motívumokat, dallamvilágot talált ki a produkcióhoz. Nem kísérőzenét írt, hanem a jeleneteket, hangulatokat érzékelteti, színezi, köti át a témáival. 

Pataki András rendező szándéka szerint az előadásban az önmaga feleslegességével szembesülő Peer örök izgága, felnőni képtelen nagy kamasz, aki az életet meghódítani kész elszántsággal veti bele magát a világ - és önismereti folyamatba. Létének értelmét keresi, de képtelen végigmenni a megkezdett utakon. Az ő lélekbomlásának, személyiségváltozásainak folyamatát szeretnék a színpadon bemutatni, mégpedig a főhősnek egy olyan állapotában, helyzetében, amikor már nem él, de még nem halt meg. Ebből a szempontból nincs valós ideje az előadásnak.

A Peer Gynt egy önmagát kereső, az adott valóságból nagyratörő hazugság-álmokba menekülő ember. A mesék világában él, ezeket költi át úgy, mintha vele történtek volna meg. Közösségből kiszakadt emberként keresi útját, helyét a világban a végső szeretet megváltásának az üzenetével. 

A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovre apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz.

A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható. A mozgás Rovó Péter munkája. A három táncos: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov.  A zene Varga Gábor nevéhez fűződik. A zenésztársak, Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszanak az előadásban. A díszlet és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, a fénytervező Madarász János, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész.  A dramaturg Katona Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András.

A soproni Peer Gynt egyik színészi érdekessége, hogy Horváth Zsuzsa 2013-ban részesült Aase-díjban. Ezt az elismerést Gobbi Hilda alapította az emlékezetes percek, pillanatok megformálóinak, akik epizódszereplőként is képesek néhány perc alatt nagyívű, kiemelkedő játékra. A díj Henrik Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról, Peer Gynt édesanyjáról kapta a nevét, mert bár maga a szerep rövid, felejthetetlen alakításra nyújt lehetőséget. Aase megformálása Gobbi Hilda egyik emlékezetes szerepe volt, a Nemzeti Színházban 1940-ben játszotta el.

- Nagy büszkeség számomra az elismerés, hiszen ez egy szakmai díj, amely szép és fontos állomást jelent a pályámon. Eszembe jut az, hány gyötrelmes éjszakát töltöttem el azzal, hogy három vagy hat mondatos szövegekből szerepet formáljak meg. Mindig érzem ennek az ízét. Amikor elkezdem felépíteni magamban a figurát, elképzelem, honnan jött, miféle ruhát hordhatott, hogyan beszélt, milyen lehetett az illata. Ezért minden szerepemhez más illatot is használok. Így születnek meg azok az epizódszerepek bennem, amelyek aztán felkelthetik a nézők figyelmét egy előadásban - mondta a díj átvétele után portálunknak akkor Horváth Zsuzsa.