Hírek - 2019. október 11.A halhatatlan víg özvegy

Szerelem, szenvedély, humor, mert az élet szép, az operett örök. A felnőtt nagyszínpadi bérletes szezont Zsadon Andrea rendezésében Lehár Ferenc A víg özvegy című népszerű és halhatatlan műve nyitja október 19-én a Soproni Petőfi Színházban. Már akkora az érdeklődés a bemutató iránt, hogy a teátrum kitűzte a plusz időpontokat. A produkciót november 15-én (pénteken) és november 16-án (szombaton) este hét órakor, november 17-én (vasárnap) pedig délután három órakor tekinthetik meg a nézők bérletszünetben.

Fokozott az érdeklődés a soproni színház újabb operett-bemutatója előtt. A rajongó nézők nagyon várják, hogy Lehár Ferenc örökzöld dallamai szárnyán repüljenek el olyan világba, ahol  a műfaj elvarázsolhatja őket sztárszereposztással.

Az előadás csapata nyáron már meghódította az osztrák közönséget a barlangszínházban. Többször felállva ünnepelték őket. Most a stáb belecsempészve ebbe a műbe az egyedi magyar humor és nyelv gazdagságát ismét arra készül, hogy bebizonyítsa: az operett és a vele együtt A víg özvegy is halhatatlan.  

Színpadra lépnek: Szolnoki Tibor, Füredi Nikolett/Józan Vivien, Domoszlai Sándor, Benedekffy Katalin/Vörös Edit, Ujvári Gergely/Varga Donát, Baranyi László, Zsadon Andrea, Papp Attila, Marosszéki Tamás, Szabó László, Ács Tamás, Simon Andrea, Savanyu Gergely, Szupper Fanni. Az előadásban kórus is szerepel, táncolnak a Sopron Balett tagjai. A rendező Zsadon Andrea, a játékmester Szolnoki Tibor. A koreográfus Demcsák Ottó. A két karmester Oberfrank Péter és Tassonyi Zsolt.

S, hogy mi az operett mai napig tartó népszerűségének titka, s miért nem hisz Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor - akik életműdíjat is kaptak a műfajban nyújtott kiemelkedő teljesítményükért - a farmernadrágos operettben? 

Szolnoki Tiborék elmondták: a magyar operett negyven-ötven évet jelent a zenés színházi kultúrából. A K.u.K., azaz a császári és királyi Osztrák–Magyar Monarchia korát idézi fel. A régi, arisztokratikus világot, az erre az időszakra jellemző életérzésekkel, társadalmi konvenciókkal és konfliktusokkal. Ezt a korszakot jelenítik meg például Kálmán Imre, Huszka Jenő, Lehár Ferenc művei, melyek örök érvényű nemzeti kincseink, hungarikumok. Ebből adódik, hogy szerintük csak akkor hiteles az üzenet, ha hiteles környezetben képes hatni. Ehhez a hatáshoz persze már szükségesek a ma technikai eszközei, látványvilága, a korszerű hangszerelés, a leporolt, megújított, jól mondható szöveg, a modern játék és persze megfelelő színvonalú éneklés. Ha ennek az egysége létrejön, akkor az operett ma is aktuális, időszerű marad a történeteivel, örökzölddé vált dalaival és megőrzi mindazt, amiért született, amiért generációk óta népszerű.