Pataki András Jászai-díjas rendező szerint óriási élmény, hogy világszínvonalú szöveggel dolgozhatnak egy olyan szerzőtől, aki 1956 előtt és után sem kompromittálódott, nem árult el másokat, s szakmai, minőségi, erkölcsi mércéjével követendő példát nyújt ma is. A rendező szerint A gyertyák csonkig égnek című mű nem csak egy szerelmi háromszög létrejötte utáni elszámolásról vagy annak érzelmi lehetőségéről szól, hanem arról, 42 év után  képes két barát másképp nézi mindent, elfogadni a történteteket, a másikat ennyi idő távlatából? Hajlandóak megbocsátani másnak, maguknak, egymásnak, tudnak őszintén összegezni az élet vége felé? Ez ugyanis minden emberre feladatot ró.

Pataki András az elemzések után biztos benne, hogy a színészekkel együtt megtalálták a szerepek kiindulópontjait, elágazásait, ütközéseit. Ezek mentén pedig a figurák igazságait, a mű értelmezési kulcsát már birtokolják, így folytatják tovább a munkát.     


A Tábornok szerepében Szilágyi Tibor az 55. színházi évadát kezdi és nagyon boldog, hogy Márai Sándor művéből készült darabbal ünnepelheti ezt a jubileumát Pataki András rendezése mellett, akivel a legutóbb Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című előadásában dolgoztak sikeresen együtt. A produkció 52 előadást élt meg, s nem csak Sopronban játszották, hanem a határon túl is több helyen, s a budapesti Nemzeti Színházban köszönhettek el a darabtól.

A Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész színművész fiatal korában egy kanadai útján találkozott először Márai Sándor Föld, föld! című visszaemlékezéseivel, folyamatosan azt olvasta a vonaton. A sors úgy hozta, hogy hangoskönyvre is felmondta ezt a művet, s játszhatott filmen két Márai-adaptációban az Eszter hagyatékában és a Kalandban is.

Sopronban az elemző-és olvasópróbák tükrében azt érzi, Márai művének világirodalmi értéke, jelentősége mellett ennek a színpadi adaptációnak óriási előnye, hogy azt maga az író dramatizálta annak idején Parázs címmel, méghozzá szerinte zseniálisan, erős gondolatisággal. 

Konrádot Szélyes Ferenc Jászai-díjas színművész alakítja, aki az első próbák után úgy látja, egészen különleges darabbal találkozhattak, különleges szerepekkel együtt. Most kezdenek számukra megnyílni a sorok, a helyzetek, szituációk, mi zajlik a két férfi fejében. Mit is hordozhat két idős ember találkozása, beszélgetése 42 év után? Miként próbálják felidézni fiatalságukat, megélt élményeiket, a barátságot, a szerelmet, a hűséget, a megcsalást, az árulást. Szerinte ez a történet nem csak múlt idejű, két XXI. századbeli ember ma is ugyanezek kérdések mentén találkozhat az életével, az öregséggel, a szembe nézéssel, mérlegek megvonásával, vádakkal, megbocsátással.      

Az előadásban a Tábornokot Szilágyi Tibor, Konrádot Szélyes Ferenc, az Inast Major Zsolt alakítja. A dramaturg Katona Imre, a jelmeztervező Gyarmathy Ágnes, a díszlet és rendezés Pataki András munkája.