Hírek - 2019. augusztus 22.Peer Gynt: álmok és megváltás
Pataki András Jászai-díjas rendező az olvasópróbán elmondta: többszörösen igazi téttel bíró darab a Peer Gynt. Nem könnyű mű az alkotók és a nézők számára sem. Verses életútdráma hasonlóan Madách Imrének Az ember tragédiájához, amely felteszi a kérdéseket az életünkről, céljainkról, helyünkről a világban. A felvidéki Csavar Színházzal készülő közös előadásban felvidéki színészek - Gál Tamás, Kiss Szilvia, Boráros Imre - jelenléte szintén nyomatékosítja ezt.
Az előadásban az önmaga feleslegességével szembesülő Peer örök izgága, felnőni képtelen nagy kamasz, aki az életet meghódítani kész elszántsággal veti bele magát a világ - és önismereti folyamatba. Létének értelmét keresi, de képtelen végigmenni a megkezdett utakon. Az ő lélekbomlásának, személyiségváltozásainak folyamatát szeretnék a színpadon bemutatni, mégpedig a főhősnek egy olyan állapotában, helyzetében, amikor már nem él, de még nem halt meg. Ebből a szempontból nincs valós ideje az előadásnak, ugyanakkor a darab a végső megfejtéséhez szükségük lesz a humorra, hiszen szerinte Ibsen ezt a művet egyfajta gúnyírásnak szánta, a víziói ebben az esetben megvalósultak.
Pataki András gondolatközpontú, modern színházi megközelítéssel szeretné a stábbal együtt felfejteni a mű üzeneteit. Expresszív, egységes képi és zenei rendszerben gondolkodik, a produkció erős hatású legyen, ugyanakkor ne vigye el mindez a szövegtől figyelmet. Áprily Lajos fordítását használták. A verses szöveg tolmácsolása további minőségi kihívást jelent a színészeknek, akiknek jól értelmezetten, magabiztosan kell birtokolniuk a szerepeiket, a leírt gondolatokat.
A dramatizálást Katona Imre végezte. Ő úgy gondolja: Ibsen látásmódja, újszerű megközelítése az életről, létezésről, több, mint emberi tudás, inkább sugallat. Határozott véleménye, Peer Gynt az „egyén” megdicsőítésének a kritikája, a modern ember kálváriája. Azé az emberé, aki alól kicsúszott a közösséghez tartozó identitás talaja. Hozzáfűzte: ha Peer drámai útját végigtekintjük, tüstént kínálkozik a következtetés, a mű nem egyedi történetet tár fel. Ez a mű valójában így misztériumjáték.
A soproni produkció díszlet és jelmeztervezője a magyar színházi élet nemzetközileg elismert szakmai legendája, a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, aki félezret meghaladó előadáshoz tervezett díszletet, vagy jelmezt. Első filmes jelmeztervezői munkája Szabó István Mephisto című Oscar-díjas alkotása volt. Azóta számos mozifilmben, tévéjátékban dolgozott itthon és külföldön. Úgy fogalmazott, a rendezővel való beszélgetések után kortalan lesz a darab jelmezvilága. Bármelyik korban ki és bemehetnek a színészek, akiknek személyiségükkel kell a különböző karaktereket életre kelteni. A jelmezek segíthetnek abban, a néző ne tévedjen el egy vízióban, a szereplők végig tudják őket vinni a történeten. Ez azért is fontos, mert egy-egy színész több szerepben feltűnik, a figurák egyéniség-és személyiség változásait tükrözik a ruhák.
Pataki András zenei kíséretként Bartók Bélát idéző világot, hangulatot szeretne dzsesszköntösbe öltöztetve használni, ezért kérte fel Varga Gábor dzsesszzenészt, ennek tükrében formálja meg az előadás zenei világát. A zeneszerező elmondta: nem klasszikus kísérőmuzsikát írt, a szöveg, a zene egységére törekedve igyekeznek olyan felütéseket, motívumokat, dallamvilágot, témákat megmutatni, amely erősíti az együttes hatást. A színészektől ez további koncentrációt igényel. Rajta kívül Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszik az előadásban.
A drámai költemény mozgásvilágát Rovó Péter alakítja ki. Három táncos: Szalai Dóra, Gara Lídia és Alekszej Batrakov vesznek részt a produkcióban.
A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovre apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz.
A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható. A mozgás Rovó Péter munkája. A három táncos: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov. A zene Varga Gábor nevéhez fűződik. A zenésztársak, Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszanak az előadásban. A díszlet és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, a fénytervező Madarász János, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész. A dramaturg Katona Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András.
A nézők egy nagyszabású előadás keretében felnőtt és középiskolás bérletben tekinthetik meg ősztől a Peer Gynt című drámai költeményt a Soproni Petőfi Színházban a remény évadában.