Hírek - 2019. augusztus 22.Peer Gynt: álmok és megváltás

- A közösségből kiszakadt ember magányosságára, a sehová nem vezető utakra, a hogyan kellene hasznosan élnünk kérdésekre válaszol ez a mű a szeretet megváltásának üzenetével - mondta Pataki András rendező Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeményének olvasópróbáján a Soproni Petőfi Színházban. Az előadás bemutatója november 30-án lesz a leghűségesebb városban. A főbb szerepekben Gál Tamást, Eperjes Károlyt, Horváth Zsuzsát, Kovács Frigyest, Molnár Anikót, Boráros Imrét láthatják a nézők.

Pataki András Jászai-díjas rendező az olvasópróbán elmondta: többszörösen igazi téttel bíró darab a Peer Gynt. Nem könnyű mű az alkotók és a nézők számára sem. Verses életútdráma hasonlóan Madách Imrének Az ember tragédiájához, amely felteszi a kérdéseket az életünkről, céljainkról, helyünkről a világban. A felvidéki Csavar Színházzal készülő közös előadásban felvidéki színészek - Gál Tamás, Kiss Szilvia, Boráros Imre - jelenléte szintén nyomatékosítja ezt.

Az előadásban az önmaga feleslegességével szembesülő Peer örök izgága, felnőni képtelen nagy kamasz, aki az életet meghódítani kész elszántsággal veti bele magát a világ - és önismereti folyamatba. Létének értelmét keresi, de képtelen végigmenni a megkezdett utakon. Az ő lélekbomlásának, személyiségváltozásainak folyamatát szeretnék a színpadon bemutatni, mégpedig a főhősnek egy olyan állapotában, helyzetében, amikor már nem él, de még nem halt meg. Ebből a szempontból nincs valós ideje az előadásnak, ugyanakkor a darab a végső megfejtéséhez szükségük lesz a humorra, hiszen szerinte Ibsen ezt a művet egyfajta gúnyírásnak szánta, a víziói ebben az esetben megvalósultak.

Pataki András gondolatközpontú, modern színházi megközelítéssel szeretné a stábbal együtt felfejteni a mű üzeneteit. Expresszív, egységes képi és zenei rendszerben gondolkodik, a produkció erős hatású legyen, ugyanakkor ne vigye el mindez a szövegtől figyelmet. Áprily Lajos fordítását használták. A verses szöveg tolmácsolása további minőségi kihívást jelent a színészeknek, akiknek jól értelmezetten, magabiztosan kell birtokolniuk a szerepeiket, a leírt gondolatokat.
  
A dramatizálást Katona Imre végezte. Ő úgy gondolja: Ibsen látásmódja, újszerű megközelítése az életről, létezésről, több, mint emberi tudás, inkább sugallat. Határozott véleménye, Peer Gynt az „egyén” megdicsőítésének a kritikája, a modern ember kálváriája. Azé az emberé, aki alól kicsúszott a közösséghez tartozó identitás talaja. Hozzáfűzte: ha Peer drámai útját végigtekintjük, tüstént kínálkozik a következtetés, a mű nem egyedi történetet tár fel. Ez a mű valójában így misztériumjáték.

A soproni produkció díszlet és jelmeztervezője a magyar színházi élet nemzetközileg elismert szakmai legendája, a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, aki félezret meghaladó előadáshoz tervezett díszletet, vagy jelmezt. Első filmes jelmeztervezői munkája Szabó István Mephisto című Oscar-díjas alkotása volt. Azóta számos mozifilmben, tévéjátékban dolgozott itthon és külföldön. Úgy fogalmazott, a rendezővel való beszélgetések után kortalan lesz a darab jelmezvilága. Bármelyik korban ki és bemehetnek a színészek, akiknek személyiségükkel kell a különböző karaktereket életre kelteni. A jelmezek segíthetnek abban, a néző ne tévedjen el egy vízióban, a szereplők végig tudják őket vinni a történeten. Ez azért is fontos, mert egy-egy színész több szerepben feltűnik, a figurák egyéniség-és személyiség változásait tükrözik a ruhák.

Pataki András zenei kíséretként Bartók Bélát idéző világot, hangulatot szeretne dzsesszköntösbe öltöztetve használni, ezért kérte fel Varga Gábor dzsesszzenészt, ennek tükrében formálja meg az előadás zenei világát. A zeneszerező elmondta: nem klasszikus kísérőmuzsikát írt, a szöveg, a zene egységére törekedve igyekeznek olyan felütéseket, motívumokat, dallamvilágot, témákat megmutatni, amely erősíti az együttes hatást. A színészektől ez további koncentrációt igényel. Rajta kívül Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszik az előadásban.

A drámai költemény mozgásvilágát Rovó Péter alakítja ki. Három táncos: Szalai Dóra, Gara Lídia és Alekszej Batrakov vesznek részt a produkcióban.        

A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovre apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz.

A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható. A mozgás Rovó Péter munkája. A három táncos: Gara Lídia, Szalai Dóra, Alekszej Batrakov.  A zene Varga Gábor nevéhez fűződik.  A zenésztársak, Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszanak az előadásban. A díszlet és jelmeztervező a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, a fénytervező Madarász János, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész.  A dramaturg Katona Imre, a rendező a Jászai-díjas Pataki András.

A nézők egy nagyszabású előadás keretében felnőtt és középiskolás bérletben tekinthetik meg ősztől a Peer Gynt című drámai költeményt a Soproni Petőfi Színházban a remény évadában.

Pataki András rendező vezetésével megkezdte az olvasópróbákat a stáb
Katona Imre dramaturg
Gál Tamás
Eperjes Károly
Horváth Zsuzsa és Molnár Anikó
Kovács Frigyes
Rovó Péter, Papp Attila és Ács Tamás
Ács Tamás, Kiss Noró, Simon Andrea, Szalai Dóra, Gara Lídia, Farkas Tamás és Alekszej Batrakov
Farkas Tamás, Németh Ervin, Alekszej Batrakov és Marosszéki Tamás
Gyarmathy Ágnes, Rovó Péter és Papp Attila
Kiss Szilvia és Boráros Imre
Savanyu Gergely
Varga Gábor