Hírek - 2019. május 16.A művészet életet teremt

- Aktuálisabb ez a darab, mint bármikor, veszélyes fegyverek vesznek körbe bennünket, a régi koroknál is sokkal veszélyesebbé vált az ember saját magára. Szándékunk szerint ennek a történetnek a mottója a remény, hogy a művészet által újrateremthető az élet - mondta Halasi Imre rendező, Jászai-díjas, érdemes művész, aki a Valahol Európában című musicalt állítja színpadra a Soproni Petőfi Színházban. A premiert július 26-án tartják a fertőrákosi barlangszínházban, majd ősztől a leghűségesebb város teátrumában is látható az előadás.
Halasi Imre próba közben
Fotó: Szalay Károly

Halasi Imre korábban Miskolcon és Pécsett is színpadra állította már ezt a musicalt, nem ismeretlen számára a mű, ahogy megfogalmazta, a soproni előadás csak a mondanivaló megkerülhetetlen tartóoszlopában hasonlít majd a régiekre, amelyeket rendezett. Úgy gondolja, a musical egyik nagy ereje Dés László dallamvilága, aki nem kísérőzenét írt egy történethez, hanem elemelte a földtől azt, s így született meg ez az örök érvényű változat, amely minden résztvevőtől azt kívánja, nagyon együtt kell élniük nemcsak a szerepükkel, szövegekkel, helyzetekkel, hanem a dalokkal is.

- Rendkívül felgyorsult az élet, s ezzel együtt nagy sebességgel érkeznek felénk azok az aggasztó jelek, hírek, amelyek mindenkit arra kell, hogy figyelmeztessenek: amíg ember él a Földön, el kell kerülni a háborúkat. Ma is számtalan helyen, különböző földrészeken folynak harcok. A második nagy világégés hetvennégy éve ért véget Európában, a délszláv harcok a közelünkben zajlottak, s szomorúan láthatjuk, nincs garancia arra, hogy ami ezekkel a fiatalokkal történt, az nem fordulhat elő ma bármikor velünk. A történet megmutatja, hogy az elborzasztó körülmények között mégis ott csilloghat egy reménysugár és ez összefüggésbe hozható a művészettel. Ne felejtsük el, ebben az esetben egy karmester és zeneszerző veszi pártfogásába a csavargókat. A gyerekcsapatot egységesen gondolkodó, egymást vállalni tudó közösségé formálja és felelősséget érző társaságot kovácsol belőlük a zene, a művészet által. A kultúra ad esélyt, reményt, irányt ahhoz, hogy a világot átsegítse a szörnyűségeseken. Ez a musical azt képviseli optimistán: az út mindig az élet, ezt nem szabad feladni, nem szabad félni, a művészet, a kultúra újrateremti az életet - hangsúlyozta Halasi Imre, aki nagy türelemmel dolgozik a 31 soproni és környékbeli gyermekkel, ők alkotják a produkció gerincét.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel másabb a mai gyerekekkel dolgozni, mint a tíz-tizenkét évvel ezelőttiekkel, a rendező azt felelte: úgy érzi, a mostani generáció mintha nehezebben tanulná meg az írott szövegeket, de ez nem soproni jelenség, túlmutat rajt. Ő ezt nem tekinti lustaságnak, inkább azt gondolja, az internet, a digitális világ erős befolyása, kihatása lehet ez az életükre, viszont emellett pedig sokkal kreatívabb a mostani korosztály, mint a korábban születettek.

Halasi Imre látva a gyerekek óriási igyekezetét, lelkesedését, akaratát, azt a nagy munkát, amit elvégeztek már eddig, úgy döntött, a barlangszínházban és a Petőfi Színházban is mindenki színpadra léphet, aki végigpróbálta a musicalt.

Az előadásban Simon Pétert Mikó István Jászai-díjas, érdemes művész alakítja. Hosszú szerepében Vastag Tamás látható. A Suhancot Kisfaludy Zsófia formálja meg. Ficsurként Papp Attila lép színpadra. A Tróger alakját Szőcs Erika ölti magára, az Egyenruhás Savanyu Gergely lesz. A Sofőr és Leventeoktató Ács Tamás, a Tanító Major Zsolt, Önkéntes Marosszéki Tamás.

A musicalben a gyerekek közül dupla szereposztásban látható Kuksiként Szokodi Roland/Szilágyi Dávid, Szeplősként Ella Márk/Csiszér András, Sutyiként Scheer Félix Dominik/Varga Tamás Róbert, Csóróként Hegedűs Csanád/Boda Bálint, Professzorként Keserű Botond/Hegedűs Levente, Pötyiként Nagy Tina/Aranyos Boróka.

A produkcióban rész vesz még: Simon Andrea, Szalai Dóra, Szupper Fanni, Szénási-Rovó Diána, Vida-Veres Imola, Majnovics Vera, Schiberna Katalin, Weisinger Hajni, Kiss Noró, Betuker Botond, Szabó László és Szarka Róbert.

A koreográfus Gyenes Ildikó, a koreográfus asszisztens Szalai Dóra, a korrepetítor Sárdy Barbara, a díszlettervező a Jászai-díjas Menczel Róbert, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A rendező Halasi Imre Jászai-díjas, érdemes művész.

(A musical a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft-vel kötött megállapodás alapján kerül bemutatásra. A zeneszerző Dés László, a dalszöveg Nemes István, a szövegkönyv Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter munkája)

Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján.

A film 2000-ben bekerült minden idők 12 legjobb magyar alkotása közé.

Nyári előadások:

2019. július 26. péntek 20:00 - Barlangszínház
2019. július 27. szombat 20:00 – Barlangszínház
2019. augusztus 16. péntek 20:00 - Barlangszínház
2019. augusztus 17. szombat 20:00 - Barlangszínház
2019. augusztus 18. vasárnap 20:00 - Barlangszínház

A rendező nagy türelemmel dolgozik a gyerekekkel
Fotó: Szalay Károly



A soproni kötődés

Radványi Géza és Balázs Béla 1947-ben készült azonos című, hatalmas sikerű, mai napig kultikus filmje alapján 1995-ben a Dés László – Nemes István – Bőhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter alkotócsapat készített ikonikus musicalt a második világháború véget értének ötvenedik évfordulójának alkalmából.

Az eredetei film forgatókönyvének alapötletét a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész által 1945-ben alapított zugligeti Gaudiopolis, azaz Örömváros adta. Ez az árvaház társadalmi, vallási, nemzetiségre való tekintet nélkül sok száz gyermeknek adott otthont, akik a háborúban elvesztették családjukat, szüleiket, a fedelet a fejük felől. A lakók a Gaudiopolison belül saját kormányzatot hoztak létre, képviselőket választottak maguk közül és mindenkire vonatkozó törvényeket írtak.

A híres gyermekköztársaság létrehozója a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium egykori diákja, ide járt iskolába. Az intézmény májusban emléktáblát avat a tiszteletére, a soproni színház pedig a fertőrákosi barlangszínházban annál a falnál, ahol a háborúban kivégzések zajlottak - s lehet, hogy valamelyik árvának a szülei haltak meg -  megemlékezést tart a bemutató előtt. (Sztehlo Gábor 1600 gyermeket mentett meg a vészkorszakban, ezért 1972-ben a Világ Igaza kitüntető címet kapta meg Izrael államtól.)
 

Sztehlo Gábor 25 évesen
Fotó: Wikipédia