A víg özvegy Sopronban dalol

Sopron díszpolgárának Lehár Ferencnek a legismertebb műve, A víg özvegy nagyoperett több mint száz éve járja diadalútját A Soproni Petőfi Színház őszi, magyar nyelvű előadásában Benedekffy Katalint, Szigeti Karinát, Füredi Nikolettet, Domoszlai Sándort, Szolnoki Tibort, és a játékteret kigondoló rendező Zsadon Andreát is színpadon láthatják a nézők.

Több mint száz éve járja Lehár Ferenc világsikerű műve a diadalútját, hogyan próbálják megmenteni egy csődbe jutott országot egy dúsgazdag honleánnyal. Lehár halhatatlan, fülbemászó melódiái, a Villja-dal, a Bamba, bamba gyászvitéz, Grisette-dal-Kánkán, Csak a nő címűek remekül illeszkednek a műfajhoz hozzátartozó humorhoz, romantikához, szerelmi történethez.

A soproni előadásban a műfaj sztárjai és nagyágyúi lépnek színpadra, s természetesen velük tartanak a színház társulatának kedvelt művészei Savanyu Gergely, Ács Tamás, Molnár Anikó, Simon Andrea Marosszéki Tamás, Szabó László. Zenekarral, kórussal, a Sopron Balett tagjaival megerősített produkció két karmestere Oberfrank Péter és Tassonyi Zsolt, a koreográfus Demcsák Ottó, a jelmeztervező Tóth Barna.

Az álmok színdarabja

A Soproni Petőfi Színház újabb darabot mutat be a következő évadban Henrik Ibsentől. A Peer Gynt című drámai költemény főszereplője Gál Tamás lesz. A rendező Pataki András.

Peer Gynt állandóan úton van, hogy sehová se kelljen megérkeznie. A felnőtté válás drámája ez, az útkeresésé, az elszalasztott lehetőségeké, a szem elől tévesztett céloké. A darab az „örök kamasz” ember útkereséséről, önmagunk megismerésének nagy kalandjáról szól, s arról, hogy nem lehet félig megélni az élet kínálta helyzeteket, azokban teljes személyiségünkkel – hogy Goethét is ideidézzük –, összes erőink egyesítésével kell részt vennünk. Másképp nem érdemes.


Történelmi csata rockba öntve

Zenta, 1697 címmel új magyar rockopera született tavaly, a vajdasági ősbemutató után Sopronban is megtekinthető az előadás. A főbb szerepekben Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser, Szomor György, Békefi Viktória, Savanyu Gergely, Nagy Gábor, Horányi László és Kósa Zsolt látható.

Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a Ghymes együttes alapító tagja és Szálinger Balázs József Attila-díjas költő művét Pataki András rendező állította színpadra. A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült előadás tisztelegni kívánt az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben.


Barátságaink csonkig égő gyertyái

A gyertyák csonkig égnek című világsikerű Márai Sándor műből készült színpadi játékot láthatják a nézők a Soproni Petőfi Színház stúdió színpadán, a Liszt Ferenc Kulturális Központban. A két főszereplő: Szilágyi Tibor és Szélyes Ferenc.

A barátság, a hűség és az árulás örök, mély, helyenként talán megválaszolhatatlan kérdéseit feszegeti Márai Sándor nagyszerű, világsikert aratott regénye, A gyertyák csonkig égnek. Két életút, egy találkozás, egy éjszaka, amikor előtör a múlt, az érzelmek, vádló és védekező monológok pedig úgy hullámoznak, csapkodnak, mint a tenger. Mi történt negyven éve egy fontos napon? Mit kell tisztázniuk egymással, amikor indulatoktól, leszámolási vágytól sem mentesen mindig elfogynak és csonkig égnek a gyertyák? Két remek színművész: a Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész Szilágyi Tibor és a Jászai-díjas Szélyes Ferenc alakítja majd az előadás főszerepeit.

Stabat Mater a feltámadás jegyében

A világ talán leghíresebb művéből készült himnusz, a Stabat Mater, erre az alkotásra készít fúziós elemeket előtérbe helyezve koreográfiát Demcsák Ottó, a Sopron Balett következő évadbeli bemutatójaként. A produkció érdekessége lesz, hogy a tervek szerint a második részben Alekszej Batrakov klasszikus stílusú történetvezetéssel csatlakozik ehhez a témához.

A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori műveknek. Közel száz szerző zenésítette meg, ezek közül talán a legnépszerűbb Pergolesi munkája, de kedveltek, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioacchino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc, Dohnányi Ernő feldolgozásai is. A Sopron Balett látványos előadással készül a remény évadára.


Kiálts a szeretetért!

Kemény Gábor, Kocsák Tibor, Baróthy Péter és Miklós Tibor alkotása, a Kiálts a szeretetért! című musical Kalkuttai Teréz anya életét, munkásságát mutatja be, miként hatott az ő példája a világra. A mű édesapja temetésének napjától követi végig Gonxha Bojaxhiu – később Teréz nővér, majd Teréz Anya – életét, egészen a haláláig. A színpadon megelevenedik, hogyan vált az elesettek, nyomorgók, haldoklók támaszává, látható áldozatos munkájának eredménye a nyomornegyedekben, a Tiszta Szív Háza, majd az egyházon belül egy új rend, a Szeretet Misszionáriusai megalapításáért folytatott kitartó küzdelme. Felvillan miként mentett gyermekeket a háborús Beirutban, s halljuk a Nobel-díj átvételét követő oslói beszédét. Az előadás rendezője Radó Denise lesz, a főszereplő Füredi Nikolett.

A teljes műsor:

Felnőtt bérlet:

Lehár Ferenc: A víg özvegy (nagyoperett)

Henrik Ibsen: Peer Gynt (drámai költemény)

Szarka Gyula- Szálinger Balázs: Zenta, 1697 (rockopera)

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (színpadi játék)

Stabat Mater (táncmű)

Kocsák Tibor-Miklós Tibor-Baróthy Péter-Kemény Gábor: Kiálts a szeretetért! (musical)


Középiskolás bérlet:

Henrik Ibsen: Peer Gynt (drámai költemény)

Szarka Gyula- Szálinger Balázs: Zenta,1697 (rockopera)

Stabat Mater (táncmű)

Kocsák Tibor-Miklós Tibor-Baróthy Péter-Kemény Gábor: Kiálts a szeretetért! (musical)

Dés László-Nemes István- Bőhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter: Valahol Európában (musical)


+ regisztráció alapján választható: Johnny háborúja, Semmi, A magány változatai, Ördögtorta


Felsős bérlet:

Kocsák Tibor-Miklós Tibor-Baróthy Péter-Kemény Gábor: Kiálts a szeretetért! (musical)

Dés László-Nemes István- Bőhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter: Valahol Európában (musical)

Semmi (monodráma)

Elekes Dóra - Németh Ervin: A muter és dzsinnek - színházi nevelési előadás (tantermi színház)


Alsós bérlet:

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (zenés magyar népmese) – A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója

Arany János: Jóka ördöge -a Csavar Színház és a Soproni Petőfi Színház előadása

Tücsöklakodalom – a Ghymes együttes gyermekkoncertje

Ovis bérlet:

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (zenés magyar népmese) – A Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója

Tücsöklakodalom – a Ghymes együttes gyermekkoncertje

Veres András: Kelekótya haramiák -a Ziránó Bábszínház előadása

Bérletszünet:

Lehár Ferenc: A víg özvegy (nagyoperett)

Dés László-Nemes István- Bőhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter: Valahol Európában (musical)

Rejtő Jenő: Rejtő kabaré Plusz – meglepetés-szereplőkkel (kabaré)

Rákosi Viktor: Elnémult harangok – a békéscsabai Jókai Színház vendégjátéka (színmű)