Hírek - 2019. február 8.Jókai Anna műve a Lisztben
Jókai Annának ez az első színpadi műve, melyet saját regénye alapján dramatizált, s aminek Szolnokon volt az ősbemutatója hosszú évekkel ezelőtt.
A történet a ’60-es években játszódik Budapesten. Egy család története, ahol négy generáció lélegzik együtt, egy már szebb időket is látott józsefvárosi házban. Mindenki a saját kicsinyes, és fanyar világával van elfoglalva, hiába élnek egy fedél alatt. A Ház a Család szimbóluma, amely recseg-ropog, de küzd a megmaradásért. A darab a ”fekete romantika és a fekete humor” ötvözete, és remek színészi feladatot nyújt a művészeknek. A rendező Kőváry Katalin.
Szereplők:
Pap Éva, Jászai Mari-díjas művész: Karolin anyó
Varga Tamás: Szapper úr
Ivancsics Ilona: Szapperné, Nusi
Farkasházi Réka / Dobra Mara: Eszter, a lányuk
Kékesi Gábor:Janika
Szirtes Balázs: Jenci, az albérlő
Gönczy Attila / Bárnai Péter:Iván
Kőszegi Mária / Chemie Gina: Elekes Kati
Rendező: Kőváry Katalin, Jászai díjas, érdemes művész
Díszlet/jelmez: Dőry Virág, Jászai Mari-díjas
"1968-ban jelent meg Jókai Anna első regénye, a 4447, ami annak a józsefvárosi, Tömő utcai háznak a helyrajzi száma, ami áldozatául esett a „területrendezésnek” nevezett bontásnak. A régi, falusias kis vityillóknak a helyére építették azokat a ma is ott éktelenkedő, 10 vagy még több emeletes paneleket, amelyekben Babits Mihály szavaival élve „zord kis skatulyában” laknak az emberek. Fejünk felől a tetőt címmel mutatták be a regény drámaváltozatát, aminek már a következő évben, ’69 októberében Szolnokon, a Szigligeti Színházban tapsolhattak a nézők. Másik regényéből, a Tartozik és követel-ből is készült átirat, ezt 1971 októberében vitték színre a Thália Stúdióban. 1971-ben Zalaegerszegen ugyan eljátszották a Fejünk felől a tetőt, de az azóta eltelt bő negyven esztendő alatt egyszer sem tűzte műsorára egyik fővárosi vagy vidéki teátrumunk sem. Ivancsics Ilona és Színtársai viszont úgy gondolták, itt az ideje, hogy újra közönség elé kerüljön a darab. (részlet Petővári Ágnes írásából)
