A táncegyüttesről

A Három­szék Tánc­együt­tes 1990-​ben ala­kult Sep­si­szent­györ­gyön. A város a volt Három­szék vár­me­gye – jelen­leg Kovászna megye – köz­pontja, hetvenezres lakos­sá­gának három­ne­gyede magyar nem­ze­ti­ségű. A kis­vá­ros Szé­kely­föld jelentős kul­tu­rá­lis központja: a magyar és román nyelvű hiva­tá­sos szín­há­zak (Tamási Áron, illetve And­rei Mures­anu) tevé­keny­sége mel­lett jelentős a képzőmű­vé­szeti, iro­dalmi és zenei élete, amelyet több­nyelvű írott sajtó és több helyi rádió­adó kísér figyelem­mel. Külön büsz­ke­sége a város­nak az a közel tucat­nyi épület – köz­tük a Szé­kely Nem­zeti Múzeum –, ame­lye­ket Kós Károly tervezett.

A Három­szék Tánc­együt­tes az erdé­lyi népzene és nép­tánc­kul­túra megőr­zé­sét és továbbadá­sát egy új, egyéni for­ma­vi­lág meg­tere­m­té­sé­vel sze­retné elérni, a szín­ház nyel­vén új kon­tex­tusba helyezni – felül­írva az időszerűt­len, vál­to­zat­lan folk­lór szte­reo­tí­pi­á­ját. Egyedi arc­ulatát a hagyo­má­nyos folklórműso­rok és a kor­társ tánc­szín­házi for­mák ötvö­zé­sé­vel ala­kí­totta ki az évek során. Az egyes nép­szo­ká­sok, rítu­sok vagy éppen regi­o­ná­lis vonat­ko­zású tör­té­nelmi ese­mé­nyek drá­mai erejét, a ben­nük rejlő teat­ra­li­tást fel­fe­dezve és tovább­gon­dolva olyan előadá­sok szü­let­tek, mint a Vér­nász, a Váróterem, az Ábel, a Csávási ballada, a Böjttől böj­tig, A banda, a Száz évig, a Tékozló fiú, a Gábor Áron, az Erdély-menyegző, a Mundruc vagy a Vágják az erdei utat…, illetve legfrisebb bemutatójuk, a Tiszta.

A tánckar tagjai

Ádám Júlia, Bakos Ernő, Gaburi Barbara, Gere Csaba, Gidró Roland, Hoffman Anna, Kiss Albert Adorján, Koncz Attila, Lakatos Ágnes, Lukács Réka, Melles Endre, Oláh Ágota, Pável Hunor Mihály, Podholiczky Rebeka Ráhel, Portik-Cseres Norbert, Szvinyuk Sándor, Törő Bence, Ürmösi-Incze Mária Terézia, Váradi-Czáka Ágnes, Virág Imola

Az együt­te­s több mint két­ezer­szer lépett már közön­ség elé Erdély összes nagy­vá­ro­sá­ban és a szór­vány­vi­dé­ke­ken egyaránt. Több alka­lom­mal ven­dég­sze­re­pel­t Magyar­or­szá­gon, de eljutott a tásulat Auszt­ri­a, Német­or­szág, Szlo­vá­ki­a, Svájc, Olasz­ország, Por­tu­gá­li­a, Len­gyel­or­szág, Finn­or­szág, Görög­or­szág városaiba és fesztiváljaira, de meg­for­dul­t az oroszországi Novo­szi­bir­szk­ben és az Egyesült Királyságban is.